Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
5. szám - Dr. Kovács György: A porózus kőzeg véletlen jellegű szerkezeti változásainak hatása a szennyeződés terjedésére
196 Hidrológiai Közlöny 1982. 5. sz. Dr. Kovács Gy.: A porózus közeg 2. minta 3. ábra. A kapilláris csőhálózat kialakításához használt csőszakaszok számának a csőátmérőtől való függését mutató tapasztalati gyakoriság-eloszlás a négy alkalmazott halmaz esetében Puc. á. SMnupwiecKue pacnpedeneHun lacmom, noKaabieamufue íaeucuMocmb KOJimecmea ynacmKoe mpyfíoneK om duaMem' pa mpyíioneK e Modem önn lembipex paccMompeiiHbix Mnoyicecme Fig. 3. Empirical frequency distribution showing the dependence on the tube diameter of the number of tube sections used for composing the network of capillary tubes in the case of the four sets applied éspedig oly módon, hogy a csőszám .eloszlását a terület függvényében megadó kapcsolat közel lineáris volt. A négyféle alaphalmaz statisztikai paraméterei a következők voltak: ket vagy a C koncentrációt jellemzi-e. Amikor az alaphalmaz egyedi értékekből alakul ki — egyegy csőszakasz területét, vagy vízszállítását, illetőleg egy-egy csomóponton kialakuló nyomást, vagy koncentrációt jellemeznek az adatok — felső Közepes csőfclület A esőfelület abszolút relatív szórása Minimális Maximális csőfelület elméleti tényleges TO/ s f (s/m) f f rain / max / max 1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5,431 0,885 0,981 1,995 2,698 0,467 0,970 0,726 0,497 0,527 0,988 0,364 0,1 0,3 0,1 0,3 10,0 3,0 10,0 3,0 9,9 2,9 7,3 2,9 A halmazok statisztikai jellemzésére az k 2*» i = 1 m = k várható — vagy középértéket és az k K -mY i = 1 abszolút szórást használtuk, illetőleg a kettő hányadosaként számítottuk az s/m relatív szórást. Az így meghatározott paramétereket az alsó indexként használt betűjellel különböztetjük meg aszerint, hogy a kiindulásul szolgáló adathalmaz az / csőfelületet, a Q vízhozamot, a H nyomásértéindexet nem alkalmazunk. Vannak esetek azonban, amikor egy-egy vizsgált mező átlagos paramétereiből hozzuk létre az alaphalmazt és ezeknek az átlagoknak középértékét, illetőleg szórását számítjuk^ Ezeket a felső indexbe tett M betűvel jelöljük és a mellette levő szám utal a mező nagyságára, arra, hogy a mező hány elemi csőszakaszból épül fel. Meg kell még jegyeznünk, hogy a csőfelület és a szállított vízhozam olyan valószínűségi változó, amely a mezőn belül teljesen szabadon vehet fel értéket, ezért minden egyedi adat egyetlen homogén halmazba vonható össze. A koncentráció értéke a vizsgált pont és a szennyezési forrás egymáshoz viszonyított helyzetétől függ, ezért az alaphalmazt a különböző mezők egymásnak megfelelő pontjain létrejövő koncentrációértékekből kell kialakítanunk és adott esetben az n és k érték megadásával jelölnünk
