Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
4. szám - Dr. Tóth Géza: Karsztvízduzzasztási kísérlet az imokői időszakos karszforrás barlangjában
166 Hidrológiai Közlöny 1982. 4. sz. Dr. Tóth G.: Karsztvíz-visszaduzzasztási kísérlet Fekefcsár rét • ;—— ———— lmó-kő 3. ábra. A forrás visszaduzzasztásának feltételezett hatása Jelmagyarázat: m = mészkő; ap = agyagpala, 1 = alacsony karsztvízállás (a forrás inaktív) 2 = megemelkedett karsztvíznívó (a forrás aktív) 5 = a visszaduzzasztás hatására megnövekedett kárászt víznívó oldalirányú karsztvízáramlással d = a karsztvíz-visszaduzzasztás hatása. Puc. 3. UpednojiozaeMoe eo3deücmee nodnopa ttcmoiHUKa AI = H3BeCTH«K, ap = rjTHHOBblÖ CJiaHeU, 1 = HH3KHÍÍ ypOBenb KapCTOBblX BOA, (HCTOUHHK HeaKTHBeH), 2 = BbICOKHÍÍ ypOBeHb KapCTOBblX BOA (HCToqHHK aKTHBeH), 3=ypoBeHb KapcTOBbix BOA, noAHíiTbifl noAnopoM H öOKOBbie noTOKH KapcTOBOíí BOAbi, ó = AeücTBHe noAnopa KapCTOBblX BOA ^166. 3. Angenommener Einfluss des Quellenrückstaus m = Kalkstein, ap = Tonschiefer, 1 = Niedriger Karstwasserstand (die Quelle ist inaktiv) 2 = Erhöhter Karstwasserspiegel (die Quelle ist aktiv) 3 = das auf Binfluss des Rückstaus angestiegene Karstwasserniveau mit seitlicher Karstwasserströmung d = Einfluss des Karstwasserrückstaus 3. A karsztvízduzzasztás megszűntetése A zárólap gyors eltávolítása (elfordítása) után 2 perccel 5 métert esett a nyomást jelző vízoszlop 875 cm-ről 380 cm-re. 1977 tavaszán végzett, számszerűen pontosan rögzített kísérlet mellett más esetekben is hasonló nyomásesést tapasztalhattunk (4. ábra). 1 nap múlva az alap vízhoz am alig mutatott megnövekedett értéket. A lecsapolást követő napon az alapvízhozam 168 l/s volt, 18 1/s-al több mint az 1 nappal korábbi alapvízhozam. Ez a többlet betudható a kőzet résrendszerében visszamaradt víz lassabb kiszivárgásának, vagy a tavaszi beszivárgással összefüggő vízhozam növekedésnek. A kezdeti nyomáscsökkenés nagy vízhozammal párosult. Valószínűleg a forrásdelta egész üregrendszerét kitöltő vizet lökte felszínre a forrás az első néhány percben. Ezt követően egyre növekvő térbeli kiterjedésű depresszió, majd a megemelt karsztvízfelület szolgáltatta a nagyobb vízhozamot (5. ábra). A további lecsapolás az alapvízhozamig úgy tekinthető, mint a közelebbi és távolabbi nyílt és fedett karsztos képződmények megemelkedett karsztvízének lecsapolása. A lecsapolás azt bizonyítja, hogy nem számíthattunk jelentős kiterjedésű karsztvízvisszaduzzasztással a kőzet résrendszerében. Valószínű, hogy az ,agyagpalagát" mögött a karsztvíz felület 450 m-nél jóval magasabban van, s így egyáltalán nem hat ki a visszaduzzasztás a karsztvíz központi tömegéig, hanem csak az agyagpalától délre, nagyrészt fedett karsztban és a mészkőrög területén érvényesül a karsztvízvisszaduzzasztás. Az Imó-kői forrás szárazzá válása a KözpontiBükk karsztvizképződményének nívócsökkenésekor következik be. Ekkor az agyagpalagát forrás felőli 4. ábra. A vízoszlop magasságának növekedése az Imó-kői forrás lezárását követően A lezárás utáni vízmagasságok folytonos vonallal a kinyitás utáni vízoszlop értékek szaggatott vonallal Puc. 4. nodbeM cmojiöa eodbi nocAe nepeKpumun ucmotmwca HMOKS ypoenu eodbi nocne nepetcpumun noKaíanu cnnoufHOÜ AUHueü, nymmupoM o6o3HaieHbi ypoenu e nepuod cnada Abb. 4. Anstieg der Wassersäulenhöhe nach dem Schliessen der Quelle am Imó-kö I>ie Wasserhöhen nach dem Verschluss sind mit fortlaufender Linie, die Wassersäulenwerte nach dem öffnen sind mit Strichellinien bezeichnet 5. ábra. Az lmó-kő és járatrendszerének vázlata (méretarányok nélkül) a karsztvíz visszaduzzasztás megszüntetésére beálló karsztvíz-felületekkel I. inaktív eltömődött járat, II. aktiv járat, m = mészkő, ap = agyagpala, kp = kovapala, a = maximális duzzasztási érték, b = rövid néhány perc alatt leürülnek a forrásdelta járatai (forrás-közeli depressziós tölcsér) jelzése: c = 1—2—3 térség karsztvízkitöltöttsége lecsapolódik a kartsztvíznívó megközelíti a forrás magasságát a mészkőrög területén. Puc. 5. CxeMa MMOKS C noKa3anueM neujepmrx xodoe (6e3 coöAiodenufi Macuimaőoe) u ypoemü Kapcmoebix eod, ycmanaeAueawufuxcH nocAe npeKpaufeHUH nodnopa I = HeaKTHBHbl 3aMy pOBaBUIHÍiCfl XOA, II = aKTHBHblíí XOA, M = H3BecTHHK, ap = rjTHHOBbiH cjraHeu, Kp = KpeMHeHBbifi cjraHeu, ci = MHKCHMajIbHblfi nOAtlOp, Ö= XOAbI flejlbTbl HCTOHHHKa OnOpO>KHflIOTCH B TeWeHHH CMHTSHHblX MHHyT (AenpeCCHOHHan BOpOHKa npH HCTOMHHKe, 3H3K: c = B0A0Han0jmeHene o6beina 1—2—3 onopowHHeTCH, ypoBeHb KapCTOBblX BOA npH6jlH3HTCfl K OTMeTKe HCTOMHHKa. POCT THApOCTaTHieCKOrO naBJieHHH MOWHO 0603peBaTb B BepTHKajIbHoft njiacTMaccoBoö Tpyße Abb. 5. Schema des lmó-kő und des Gangsystems (ohne Dimensionen mit den Karstwasserflächen nach der Einstellung des Karstwasserrückstaues I. Inaktiv verstopfter Gang, II. Aktiver Gang, m = Kalkstein, ap = Tonschiefer, kp = Lieselschiefer a = Maximaler Stauwert, 6 = Während einigen Minuten entleeren sieh die Gänge des Quellendeltes (quellennaher Depresaionstrichter) Bezeichnung: c = Die Karstwassergasättigtheit von 1—2—3 entwässerst sich, die Karstwasserhöhe nähert sich der Quellenhöhe auf dem Gebiet des Kalksteinschollens Die Druckerhöhung des Wassers wird duch ein senkrecht aufgestelltes Kunststoffrohr mit gefärbten Wasser bezeichnet