Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
3. szám - Hutter Erika–dr. Karácsonyi Sándor: A rétegvizek gázossága
Hutter E.—dr. Karácsonyi S.: A rétegvizek Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. 111 RETEGVIZEK GAZOSSAGA 230 - 330 m 6. ábra. A rétegvizek gázossága (a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon) 230—330 m között Fig. 6. The gas content of artesian waters (in the Central- and Eastern parts of Hungary) at 230 to 330 m depths Abb. 6. Gasgehalt der Schichtenwässer (zwischen Donau und Theiss und jenseits der Theiss) zwischen 230—330 m amely lehetővé teszi a bonyolult gázmentesítés nélküli üzemeltetést is. Az ezt meghaladó gáztartalmú vizet termelő kutakra vonatkozó vizsgálatok száma ugrásszerűen csökken, gyakoriságuk 8, 7, 4 és 2%-nak, ill. a gázos kutak viszonylatában 18, 16, 9 és 5%-nak adódik, azaz a szükséges beavatkozás köre jelentősen szűkül. A kutak gázvizsgálati eredményei empirikus sűrűség függvényeinek grafikus feldogozása további sajátosságok felismerésére is lehetőséget nyújt. A vizsgálatok a négy csoport szerint összevont eredményeinek összevetése alapján a 8. ábrán jellegében is jól elkülönül a Békés- Szolnok (1) és a Szabolcs- Csongrád — Hajdú-Bács (2) megye köztes maximumot mutató görbéje a többi megyék két csoportjának (3) és (4) jelű, valamint az összes vizsgálatot együttesen jellemző exponenciális jellegű görbék lefutási tendenciájától. A leginkább gázveszélyes megyék eredményeit összegező (1) és (2) jelű csoport adatait tovább részletezve a 9. ábra Békés és Szolnok megyék gyakorisági görbéi statisztikai inhomogenitást jelző két maximumos görbéket mutatnak. A hasonlóság nemcsak a kútadatok száma, de %-os megoszlása szerint is teljesen egyértelmű. A megyék területét részterületekre bontva (10. ábra) felismerhetők az eltérő tendenciájú részgörbék. Békés megye esetében négy részterület és ezek sűrűség függvényére utaló 11. ábrán jól követhető, hogy a II. és III. jelű részterületek egyenletes lefutású görbéitől eltérő az I. és különösen a IV. jelű, A békéscsabai kútadatokat összegező görbe B) jellege közel normális eloszlást sejtet. Lényegében hasonlók a Szolnok-megye részterületeit jellemző görbék lefutásai (12. ábra) azzal a kiegészítéssel, hogy a II. jelű terület jellemző adatainak görbéje mellett az I. jelű továbbra is két maximumos és kisebb mértékben, de hasonló a III. és IV. jelű görbék lefutása is. A Békés-megyei kútadatok alapján szerkesztett és az egyes mélységközök gázos vizeit jellemző 13. ábra változó mértékben, de kivétel nélkül két