Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

3. szám - Hutter Erika–dr. Karácsonyi Sándor: A rétegvizek gázossága

112 Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. Hutter E.—dr. Karácsonyi S.: A rétegvizek SALGOTARJAN\ C NYÍREGYHÁZA DEBRECEN BUDAPEST 'KECSKEMET \BÉK ES CS AB Á SZEGED METANTARTALOM ( drrP/m

3) 10 -30 30 -60 RETEGVIZEK GAZ0SSA6A 330-500 m 7. ábra. A rétegvizek gázossága (a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon) 330—500 m között Fig. 7. The gas content of artesian waters (in the Central- and Eastern parts of Hungary) at 330 to 500 m depths Abb. 7. Gasgehalt der Schichtenwässer (zwischen Donau und Theiss und jenseits der Theiss) zwischen 330—500 m maximumos görbéi jelzik, hogy a területi inhomo Szolnok - Békés Szabolcs - Csongrád Bács - Hajdú Pest - Heves - Borsod Tolna - Baranya Somogy - Zala 0,8-5 ' 5-10 ' 10 -30 30 -60 60~ A víz metángáztartalma [dm

3/m

3] gentás mindegyik mélységközre érvényes. Az összegező táblázat (2) jelű Szabolcs-,CsongrádBács- és Hajdú megyéinek együttes adatait a 14. ábra felbontva mutatja. Feltűnő, hogy mind a négy megyénél a gyakorisági jellemzői és a görbék lefutásai mennyire megegyezőek. Lényegében e négy megyénél az eloszlás maximuma a 0,8—5,0 dm

3/m

3 gáz kategóriára esik, így ezeken a helyeken leginkább lehetséges a gázmentesítés technológiai megoldásának mérlegelés alapján történő átmeneti vagy végleges mellőzése. A részterületekre bontás módszerét Csongrád megyére alkalmazva (15. ábra a Tiszától K-re eső I. jelű területrész gyakorisági görbéje ugyancsak jellegzetesen kétmaximumos, azonban az alacsony gáztartalmú vizsgálati eredményeket kiugróan 8. ábra. A rétegvizek gáztartalmának százalékos gyakorisága Fig. 8. Percentage freguency of gas in artesian waters Abb. 8. Prozentuelle Häufigkeit des Gasgehalts der Schichtenwässer