Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
3. szám - Hutter Erika–dr. Karácsonyi Sándor: A rétegvizek gázossága
Hutter E.— dr. Karácsonyi S.: A rétegvizek Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. 109 / ^ / x j ytr'T- /-•, wí/fo, _ , • I S 1 ~ f s • F SALGOTARJAHK < / J 1 i RETEGVIZEK GAZOSSAGA 130 175 m 4. ábra. A rétegvizek gázossága (a Duna-Tisza közén és a Tisztántúlon) 130—175 m között Fig. 4. The gas content of artesian waters (in the Central- and Eastern parts of Hungary) at 130 to 175 m depths Abb. 4. Oasgehalt der Schichtenwässer (zwischen Donau und Theiss und jenseits der Theiss) zwischen 130—175 m Külön figyelmet érdemel a Debrecentől ÉNy-ra lévő maximum, amely Hajdúböszörmény környezetének további fejlődését is meghatározta a pannon hátság (fás, barnakőszenes rétegek) peremén. -a 330—500 m közötti rétegösszlet (7. ábra) a leginkább megoszló. A Tiszántúlon lényegében Püspökladány térsége fokozottan gázos és ez a gázveszélyes terület Tiszafüredtől csaknem az országhatárig terjed. A másik összefüggő gázveszélyes terület a Zagyva — Tarnavölgyéből indulva Szolnokon , Szarvason, Orosházán keresztül DK-en az országhatárig nyúlik Ez a területrész Békéscsaba térségében kiszélesedik és a fokozott gázveszélyesség jellemzi. DNy-i irányban magában foglalja a Duna-Tisza közén Kecskeméttől É-ra és Ny-ra eső jelentős kiterjedésű, valamint D-eri a Szegedtől Ny-ra eső ugyancsak fokozottan gázveszélyes területeket. A Tiszántúl É-i és D-i része tehát változatlanul gázmentes hátsággal választódik el. Feltűnő, hogy a Duna-völgy s a Tisza-süllyedek összefüggése még a 330 m-es rétegfelületen sincs meg (illetve adathiány miatt nem mutatható ki). Világosan kirajzolódik a Mecsek hegység tengelyvonulata, de ugyanakkor az ősibb szerkezetalakulás vonalaihoz való csatlakozás is, mivel pregnáns az ÉK—DNy-i tektonikai tengely Eger — Kecskemét vonalában, valamint a Zagyva-vonal szinkron iránya Orosháza süllyedéke felé. Ezt pollenanalitikai elemzések és üledékföldtani értékelések is alátámasztják. A mélységközökre történt bontás eredményeiből is megállapítható, hogy a magyar Alföld szerkezetfejlődése és gázos rétegeinek elhelyezkedése kongruens. Nyilvánvaló, hogy az adatok további, a földtani adottságokhoz igazodó bontásával a földtani szerkezetfejlődés és a rétegvizek gázossága közötti összefüggés inkább kimutatható lesz.