Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Entz: B.: Fenékkotrásos terület Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. 103 Die zahlemnässige und dem Gesamt gewicht entsprech­enden (Biomasse) Gestaltung der Chironomiden-Larven (hauptsächlich die den roten Chironomus plumosus­Gruppe zugehörigen Individuen) zeigten gut die dem in der am Frühlingsanfang erfolgenden Ausschwärmung folgenden raschen Entwicklung und die am Ende Juli erfolgte Ausschwärmung und ein kleines Maximum am Ende September (Abb. 3. und 4.). Die Biomasse dieser Larven war im Graben ungefähr das Anderthalb­fache im Verhältnis zu den in ihrer Umgebung befind­lichen Kontrollflächen (Abb. 5.). Die Artenzusammen­setzung und Ausschwärmungsverhältnisse waren im Röhricht abweichend. Die Bioinasse der Tubifiziden erreichte im Sommer im offenen Wasser den maximalen Wert, der im Herbst zurückfiel. In den Röhrichten erhöhten sich hingegen die Biomasse der Tubifiziden weiter. Im Graben war die Biomasse mehr als das zweifache im Verhältnis zu den Kontroll flächen (Abb. 6.) Die grossen mässige Verteilung der Tubifiziden zeigt Abb. 7. Das Faiunareichtum der ausgebaggerten Fläche' kann mit dem höheren organischen Stoffgehalt des Schlammes (Nährstoffsreichtum) erklärt werden, nachdem das dortige Sediment vom obersten Sediment- Schicht der Umgebung stammt, aus denen die an anderen Stellen befindlichen massenhaften Mollusken-Schalen vollständig fehlen. An den Kontrollflächen waren z. B. je m 2 7— 8000 Dreissena^Schalen undl —3000 Lithoglyphus-Scha­len zu finden, während in der Grube sich die Zahl dieser insgeseamt zwischen 120 bzw. 60 variierte. Es konnte festgestellt werden, dass die Baggergrube wenigstens im kühleren Sommer des Jahres 1980 weder aus liinnochemischer noch aus Benthosuntersuchungs­gründen keine schädliche Einflüsse auf die Lebewelt des untersuchten Gebietes ausübten. KÜLFÖLDI SZAKLAPOK IltJÄK Szovjetunió Európa területének északi részén lévő folyók vizének délre, a Volgába való vezetését vizsgálják renszerszem­léletű megközelítéssel. A probléma egyes részeinek megoldásával kapcsolatban szóba jöhető megoldások­vizsgálata ós összhangjuk biztosítása szerepel, a szak­irodalomban. (Vodnie Reszurszi, 1981. jan.—febr.) USA Az elmúlt 50 évben az amerikai társadalom az anyagi jólét növelése mellett nem törődött az egyre nagyobb mennyiségben felhalmozódó veszélyes ós szilárd hulla­dékoknak a szakszerű elhelyezésével, mely most a talaj ós a talajvíz szennyezését okozta. Ennek elhárítása a 80-as évek feladata. (J. WPGF, 1981.) A Szovjetunió szaksajtójában vita folyik arról, hogy milyen alapokra helyezzék a vízvédelmet? Az egyik nézet szerint csak a teljesen megtisztított szennyvizek vezethetők a befogadóba, a másik szerint határértékeket kell megállapítani. A szovjet vízügyi törvény 1970-ben az utóbbit fogadta el, de a vita ma is tart. (Vodnie Reszurszi, 1981. jan.—febr.) Svájc A környezetvédelem célkitűzésével nemcsak az ipari termelés kerülhet ellentétbe, hanem az idegenforgalmi célok is szükségessé tehetik az ökológiai egyenéúly érdekében teendő intézkedéseket. Engadin körzet Svájc turisztikai központja (St. Moritz) és az ésszerű kör­nyezetvédelem érdekében bizonyos területeket mente­sítani kell a turista forgalomtól. (Umwelt, 1981. febr.) Franciaország Az országban 97%-os vízellátottság van. A napi víz­termelés 10 Mm 3, melynek 60%-a felszín alatti víz. A vízigény évenként 7%-kai növekszik. A felszín alatti vizek kezelése költségesebb, mint a felszínieké. A víz­termelés önköltségének felét a bér, ötödét pedig az amortizáció teszi ki. (Techni. Sei. Municip. 1981.) NDK Az NDK-ban teljes csatornahálózat 32%-át, mintegy 10 000 km-t, már nagynyomású öblífőberendezésekkel tisztítanak. Ehhez három hazai berendezés áll rendel­kezésre. Ezek teljesítményét, ill. műszaki adatait cikk n\utatja be. (Wwirtsch. Wtechn. 1981.) Szovjetunió A Nemzetközi Hidraulikai SzövcLsóg XX., jubileumi ülését 1983-ban a Szovjetunióban rendezik. A legfonto­sabb megvilágításra kerülő kérdéscsoportok: vízerő­művek hidraulikája és a környezetvédelem, folyadékok mechanikája és hidrotermika az energetikában, hidrau­likai kutatások a vízgazdálkodás számára stb. (Gidrotechn. Sztroit. 1981.) NSZK München város egyesített rendszerű csatornaháló­zatát az elkövetkező években teljesen szanálni akarják, ami azt jelenti, hogy a záporvizek mennyiségének 90 %­át biológiai tisztításra viszik. Ehhez az egész csatorna­hálózatot ki kell egészíteni záporvíztározókkal és telje­sen át kell számítani. (Korresp. Abwasser 1981.) Kanada Tudósítói beszámoló az IAWPR 1980-as torontói konferenciájáról. Valamennyi előadást kritikailag érté­kelik. Azokat tárgyalják részletesen, amelyek újat hoztak a vízvédelem, illetve szennyvíztisztítás terü­letén. (Korresp. Abwasser 1981.) Ausztria Az IAWPR egyik bécsi konferenciáján felülvizsgálták azt a korábbi állásfoglalást, miszerint a házi ós ipari szennyvizek eltávolításának leggazdaságosabb módja az együttes tisztítás. Időközben kiderült, hogy számos esetben olcsóbb, ha egy iparvállalat saját telephelyén rendez be tisztítóműveket, mivel a legnagyobb költséget a csatornázás, ill. a csatornán keresztüli szállítás jelenti. (Abwassertechnik, 1981.)

Next

/
Thumbnails
Contents