Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
3. szám - Dr. Entz Béla: Fenékkotrásos területek vizsgálata a Balatonban. I. Vízminőségi és fenékfauna vizsgálatok 1980-ban a balatongyöröki kísérleti kotrás területén
102 Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. Dr. Entz: B.: Fenékkotrásos terület 7. ábra. A csóvájóférgek biomasszája gyűjtési időpontonként, gyűjtőhelyenként a férgek hosszúsága alapján Fig. 7. Biomass of the Tubificidae by sampling times and sampling sites, based on their length Abb. 7. Tubificidae je Sammelperiode, je Sammelstelle, aufgrund der Länge der Würmer összefoglalás 1980-ban májustól októberig kéthetenként vízkémiai és zoobentoszvizsgálatokat végeztünk az 1979-es györöki kotrás területén. A mért értékek (0 2, T, pH, nS és eH) gyakorlatilag megegyeztek a kotrási gödörben és a nyíltvízi kontrol területeken, de eltérést mutattak a nádasban. Az árvaszúnyoglárvák és a csővájó férgek száma és biomasszája nagyobb volt a kotrási gödörben, mint a nyíltvízi kontrol területeken. Ezek szerint az 1980-as hűvös nyár idején sem a limnokémiai viszonyok, sem a fenékfauna alapján a kotrási gödör nem jelentett veszélyt az e területen található élővilágra. Az eredmények általánosítása tartósan meleg nyári viszonyokra ezek alapján még nem lehetséges. IRODALOM [1] Entz B. (1981): A Balaton parti övében ós a vízfenék élővilágában az utóbbi évtizedekben bekövetkezett változások állattani vonatkozásai ós az ezzel kapcsolatos fizikai ós kémiai vizsgálatok a Balatonban. — VE AB Monográfia, 16. Veszprém pp. 143—188. [2] B. Entz, J. E. Főnyi, G. Tamás (1963): Sedimentuntersuchungen im südwestlichen Teile des Balaton in der Bucht von Keszthely in 1962. — Üledékvizsgálatok a Balaton legdélnyugatibb területén, a Keszthelyi-öbölben 1962-ben. — Annál. Biol. Tihany 30, 103—125. [3] Dévai Gy. (1980): Szóbeli közlés. [4] Máté F. (1979): A Balaton mederüledék térképezéséről. — Magy. Hidrol. Társ. Orsz. Vándorgyűlése Keszthely, III. D. 3., pp. 1—6. [5] Tóth L. (1976): A Balaton és vízgyűjtője vízminőségi és hidrológiai kutatása. — VITUKI Témabeszámoló. Studies on bottom dredging areas in Lake Balaton. Part I. Water quality- and bottom fauna analyses in 1980 at the test dredging site off Balatongyörök by Entz, B. .From May to October, 1980, water samples were teken from the test dredging area at Balatongyörök in the Keszthely basin and from three reference sites (Fig. 1) every second week. The samples were analysed for water quality and the zoobenthos parameters. The analytical results (0 2, T, pH, fiS and eH) were virtually identical for the dredging site and the open water area surrounding it, but differed appreciably from those obtained for the nearby reed covered areas (Fig. 2). The variation in the number and biomass of the Chironomid larvae (mainly those belonging to the red Chironomus plumosus group) reflected well the rapid growth following swarming in early spring, the swarming in late July and the small peak at the end of September (Figs. 3 and 4). The biomass of these larvae was round 50 per cent larger in the dredging area than in the surrounding reference areas (Fig. 5). In the reed areas the larvae differred in both species composition and swarming conditions ('Fig. 5). The biomass of tho Tubificidae attained its peak values in summer and declined in autumn, in the open water, whereas growth continued in the reed areas. The biomass in the dredging site was more than twice as large as in the reference areas (Fig. 6). The distribution of the Tubificidae by size at the different sampling sites and times is shown in Fig. 7. The higher organic content (nutrient abundance) in the dredging pit can be offered as an explanation for the relative abundance of fauna in the pit, since the sediment therein orginates from the uppermost sediment layers and the elsewhere large masses of coarse debris and mollusc shells are almost completely absent. For instance, in the reference areas 7 to 8 thousand Dreissena shells and 1 to 3 thousand Lithoglyphus shells were counted per square metre, whereas the number thereof varied around 120 and 60, respectively, in the dredging area. It was concluded that — at least in the cool summer 1980 — the dredging pit had no detrimental effect on the biology of the area examined, as revealed by the limnochemical and benthos analyses alike. It would be premature to extend these conclusions to prolonged hot summer periods. Untersuchung dor Seebaggeningsgebiete im Balaton I. Untersuchungen der Wassergiite und der Bodenfauna in 1980 auf dein Gebiet der Versuclisbaggerung in Balatongyörök Dr. Entz, B. Von Mai bis Oktober 1980 wurden zweiwöchentlich wasserchemische und Zoobenthos-Untersuchungen in der Keszthelyer Bucht auf dem Baggerungsgebiet und an drei Kontrollgebieten durchgeführt (Abb. 1). Die gemessenen Werte (0 2, T. pH, /(S und eH) stimmten im Graben und im "benachbarten freien Wasser fast vollständig überein, weichten aber von den in der Nähe befindlichen Röhrichte gemessenen Werten ab (Abb. 2).
