Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
1. szám - Juhász István–dr. Koris Kálmán: Hazai vízgyűjtők lefolyási idősorainak modellezése és a fejlesztés irányai
Juhász I.— Dr. Kőris K.: Hazai vízgyűjtők Hidrológiai Közlöny 1982. 1. sz. 9 2. táblázat (jolyt.) Vízfolyás (1) Állomás (2) A [kin 2] (3) Rajzoló vízmérce (4) Vízhozam statisztika (5) 49. Garadna 50. Szinva 5 ]. Tárkány 52. Eger 53. Eger XIII. Zempléni hg. vizei 54. Bózsva 55. Ronyva 56. Szerencs XIV. Eelső—Tisza vizei: 57. Túr 58. Kraszna X V. Berettyó vízgyűjtője: 59. Berettyó 60. Berettyó JJjmassa Diósgyőr Felnémet Ahnár Borsodivánka Széphatom Sátoraljaújhely Abaiíjszántó Garbóié Ágerdőrnajor Pocsaj Szeghalom XVI. Kísérleti és táj jellemző területek vízgyűjtői: 36 140 86 128 1237 228 495 155 944 1974 3502 5812 1973— 1972— 1965— 1970— 1962— 196719671968 1962195919551959+ + + + + + 61. Rakaca rendszer 210 1965— + 62. Gaja Bakonynána 40 1964— + 63. Tetves Visz 70 1964— + 64. Péli Felsőpél 30 1968— + 3. A hazai vízgyűjtők rendelkezésre álló adatanyagai A hazai vízgyűjtők rendelkezésre álló adatait elemezve, Kovács Gy. [14] által ajánlott 17 tájegységet tekintve, igen sok vízgyűjtőterület vonható be a vizsgálatok elvégzésére. Részletes, hosszabb-rövidebb folyamatos vízállás idősorral, a VITUKI vízrajzi adattárában, 64 állomás (1. ábra, 2. táblázat) rendelkezik. Ezek közül 8 állomás 20 évnél hosszabb idősorral, 43 állomás 10 évnél hosszabb, de 20 évnél rövidebbel rendelkezik, míg 13 állomásnál 10 évnél rövidebb az idősor. Az elmúlt években a vízügyi igazgatóságok helyi jelentőségű állomásaikra további rajzolóvízmércéket szereltek fel, ezeknek az állomásoknak a bevonása a vizsgálatokba tovább bővítheti a feldolgozás körét. Az állomások nagy részénél a végzett vízhozammérések alapján részletes vízhozamidősor készült, illetve készíthető, amely a feldolgozások alapjául szolgálhat. Néhány állomásnál, részint az eddigi mérések csekély száma, s szűk tartománya miatt, a megbízható vízhozamidősor előállítása jelenleg igen nehéz, illetve az erős befolyásoltság miatt egy-két állomás értékelhetetlen. Az emberi hatásokat igyekszünk a vizsgálatokból kiszűrni. Ezek a hatások például: tározólétesítés, állandó vízbevezetés (bányavíz), vízátvezetés, bizonyos mederváltoztatások stb. A vizsgálható vízgyűjtők nagy részénél a lefolyási folyamatok elemzéséhez szükséges csapadék, illetve egyéb paraméterek (talajnedvesség, klimatológiai stb.) idősorai csak részben, illetve nem kellő részletességgel vannak meg. A finomabb feldolgozáshoz nélkülözhetetlen csapadékíró hálózat alig vagy egyáltalán nincs meg. Egy-két vízgyűjtőn az OMSZ, illetve az illetékes VIZIG-ek üzemeltetnek csapadékírókat, míg a VITUKI hegy- és dombvidéki kísérleti és tájjellemző területein a megfelelő hálózat az egyéb paraméter mérésekkel együtt működik. A vizsgálatokba a csapadékírókkal felszerelt vízgyűjtőket is célszerű bevonni, s a vizsgálati módszer, illetve módszerek kidolgozásánál a csapadékíróval nem rendelkező vízgyűjtők bevonása érdekében ezekre figyelemmel kell lenni. 4. A jövőre vonatkozó fejlesztés irányai és lehetőségei Mielőtt a jövőre vonatkozó fejlesztési lehetőségeket áttekintenénk, vázolni kell a modellel kapcsolatos gyakorlati követelményeket és elvárásokat, melyek döntően megszabják a további kutatási irányokat. A legelső követelmény, hogy a modell a teljes év időszakára alkalmazható legyen. Ez azt jelenti, hogy az esős, és a hóolvadásos időszakokra vonatkozó eljárásokat egyesíteni kell. A modell hegy- és dombvidéki vízgyűjtőkön legyen alkalmazható (tehát szabad összegyülekezésű területeken), és a vízgyűjtőterület nagysága — a vizsgált kategórián belül — széles határok között mozogjon (A — 5—6000 km 2). A modell fejleszthető legyen olymódon, hogy szabad összegyülekezésű városi vízgyűjtőkre is ki lehessen terjeszteni később alkalmazási körét. Megjegyezzük, hogy a belterületi alkalmazáshoz szükséges a csapadék csatornázott területekről a lefolyás folyamatos, rendszeres észlelése, ez hazánkban teljesen hiányzik. A modell kézi és gépi számításra egyaránt alkal-
