Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

2. szám - Dr. Kovács György: A hidrológiai tevékenység szerkezeti jellemzéséről

64 Hidrológiai Közlöny 1981. 2. sz. Dr. Kovács Gy.: A hidrológiai tevékenység különítését követően — túlnyomó részben a folyamatok leíró vizsgálatára korlátozódott (tavak, tározók, árvizek, aszályok adatainak leltárszerű összegyűjtése, a világ vízmérlegének felállítása) és csak a legújabb időben kezdődött olyan törekvés, hogy új kutatási irányokat határozzanak meg (fizikai hidrológia). Ellenkező példaként a ICWRS működésének serkentő hatása volt megfigyelhető a vízminőségi vizsgálatok terén (a vízminőség modellezésével kapcsolatos szimpózium közös rendezése). Végső következtetésként azt rögzíthetjük, hogy a Szövetség állandó szervezetét arra a csoportosításra építsük fel, amely a hidrológiai körfolyamat elemzett szakaszát, illetőleg a vizsgált anyag jellegét veszi figyelembe. A mi esetünkben ez öt bizottság létesítését indokolja (vagy esetleg négy csoport létrehozását, ha a vízminőségi kérdések vizsgálatára nem hozunk létre önálló egységet, hanem ezeket a feladatokat a többiek között megosztjuk). Más szervezetekben további megosztást is tehetünk, ha szükséges, a hidrológiai ciklus alrendszereinek figyelembe vételével (pl. a felszíni víz hidrológiai vizsgálatát tovább oszthatjuk a vízgyűjtőn és a mederben kialakuló folyamatok elemzésének szétválasztásával, vagy a talajvíz tanulmányozását ketté bonthatjuk egy csoportban tartva a talajnedvességet és a sekély talajvizet, a másikban a mélységi rétegvizet). Sok esetben szükséges, hogy kiemelten kezeljünk egy-egy vizsgálati módszert, annak érdekében, hogy a figyelmet jobban ráirányítsuk, használatát gyorsabban terjesszük, irányítva ilyen módon a hidrológia általános fejlődését. A rendszer-elemzés hidrológiai alkalmazása mutatja az ilyen törekvés egyik legszemléletesebb példáját. Az is nyilvánvaló azonban, hogy azoknak az egységeknek, amelyek ilyen módon feladatul kapják egy-egy meghatározott módszertan támogatását, egységbe kell fognia minden érintett bizottság tudományterületét a kiválasztott szempont szerint. Szükséges azonban az átfedések ós konfliktusok elkerülése, ezért javasolható, hogy csupán időszakos munkacsoportokat alakítsunk az ilyen feladatok ellátására. Végül a harmadik szervezési forma a hidrológia regionális szempontjainak vizsgálatát segítheti. Ez a tevékenység nem jelenti a bizottságok munkájának kettőzését, mert az ilyen egységek feladata csupán azoknak a folyamatoknak az összefogó elemzése, amelyek egy-egy éghajlati és morfológiai adottságok szerint különválasztott régiót jellemeznek. Ebből a feladatkitűzésből következik, hogy a regionális vizsgálatok minden anyagra és a körforgalom minden ágára kell, hogy kiterjedjenek, ezért mindegyik bizottság érdekelt az ilyen tevékenységben. Az is következik továbbá, hogy ez a feladat folytonos és nem időszakosan jelentkezik. Bizottságok közötti munkacsoportok (committee) szervezése tanácsolható ezért a regionális hidrológia témakörébe tartozó kutatások tudományos összefogására. 0 xapaKTepHCTHKe CTpyKTypbi rHflpojiorHMecKOií AeflTeJIbHOCTH JJ-p Koean, JJ. vaen-Kop. BAH MoK^yHapo/iHafl Accoqnaunfl no rHapojiornn (MAPH) C03flajia paöoiyio rpynny hjw pemeHHji TaKHX opraHH3aUHOHHHX BonpocoB, KaK ycTpaHemie aySjiHpoBaHHji B paöoTe KOMHCCHH, peopraHH3aqH5i KOMHCCHH H ofíecneMCHHG noMomH AJIFL HX 3(J)())eKTHBH0H paöoTbi, 6o.nbiiiee yiacTHe rimp0.n0r0B-npaKTHK0B, a 0C06eHH0 Sojibuiee npHBjieHCHHC eneunajiHCTOB H3 pa3BHBaioinHxcfl CTpan K paöoTe AccouHauHH, ^ajiee, i4ejiecoo6pa3Hoe ycTaHOBjieHHe K0HT3KT0B MArH h MGG c ocTajibHbiMH M3A, 3aHHMaiOmHMHCH B0fl0X03HHCTBeHHbIMH BOnpOCaMH. B HHTepecax oöocHOBaHHH paöoTbi cocTaBjieHa ny5jiHKyeiviafi M0H0rpa(j)na, KOTopaji — HCXO^H h3 seíjmHHLJHH THApOJIOrHH CTpeMHTCH OXapaKTepHSOBaTb crpyKrypy OTpacjin HayKH h acno crpynriHpoBaTb noflOTpacjm. JlaeTcji aHajiii3 HECKOJIBKHX CIIOCOSOB KnaccH(J)HKAUNH. BepeTca BO BNNMAHNE, HA Kai<oií CRAFLHH THApojiorHMecKoro KpyroBopoTa B03HHKai0T paccMaTpHBaeMbie npoqeccu (PHC. 1), KAKOBA cpe«a, JIBH>KCHHC KOTopoií jJBJiyieTCH TeMoíí Hcc^eflOBaHiia (pnc. 2—5). B KanecTBe npHHqnna rpynnupOBKH MOH<HO Hcn0JTb30BaTb H xapaKTep HcnbrraHnii (puc. 6). HaKOHeu, B KAMECTBE B03M0>KH0H OCHOBbI KJiaCCH(|)HKaqHH MO>KHO B351Tb MCCTHbie ycnoBHfl, B nepByio oHepeflb KJTHMHT H Mopijíojiornio (puc. 7). ABTOP M0H0rpa(})HH npociiT cneiiHaimcTOB noMOMb paSoieH KOMHCCHH B BbinOJTHCHIIH 3asaMH CBOHMH BblCTynJJEHHJIMH HJIH 3AIWEHAHH5IMH, KOTopwe MoryT KACATBCSI H BbimeynoMíiHyTbix cnocoőoB rpynnnpoBKn, H opraHH331JH0HHbIX BOnpOCOB, yn0M5IHyTbIX BO BBefleHHH. On the structural pattern of hydrologic activities By Dr. Kovács, Gy. Corr. M. Hung. .Acad. Sc. The International AsBociation of Hydrological Sciences (IAHS) has founded a working group to solve organizational problems, such as eliminating overlapping activities by the different Committees, reorganization of the Committees and to provide the support required to make their work efficient, to enhance participation by practicing hydrologists, specifically encouraging the professionals in the developing countries to participate in the work of the Association, finally to promote relations between the IAHS and the IUGG, further with the NGO dealing with several water-related problems. The present paper has been written with the aim of laying the foundations for this work. Starting from the definition of hydrology an attempt is made at formulating the structural pattern of this domain of science, and at grouping clearly the subdisciplines. Several alternative methods of classification are analysed, one taking intő account the section of the hydrologic cycle in which the phenomenon considered occurs (Figg. 1), or the médium of which the movement is studied (Figs. 2—5). The nature of investigations is alsó a potential criterion of classification (Fig. 6). Of the local conditions, climate and morphology are the factors to be taken intő consideration, and are alsó potential criteria of classification (Fig. 7). Ali professionals in this field are invited to assist the working group in solving this program by their comments and remarks, which may be concerned either with the methods of grouping outlined, or the organizational problems mentioned in the introduction.