Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

2. szám - Dr. Kovács György: A hidrológiai tevékenység szerkezeti jellemzéséről

58 Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. A hidrológiai tevékenység szerkezeti jellemzéséről* DR. KOVÁCS CVÖECY a MTA levelező tagja Bevezető Figyelembe véve, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (IAHS) szervezete — különösen pedig bizottságainak működése — a hidrológia legújabb fejlődésének és az elmúlt évek tapasztalatainak fényében felülvizsgálatra szorul, a Szövetség múlt évben Canberrában tartott közgyűlése elhatározta, hogy ideiglenes munkacsoportot alakít az IAHS időszerű szervezeti korszerűsítésének tanulmányozására. A munkacsoport feladatának leírása a következő fő szempontokat hangsúlyozza, amelyek elemzése az esetleg felmerülő egyéb kérdésekkel együtt feltétlenül kívánatos: — a bizottságok tevékenysége közötti átfedések; — a bizottsági szervezetben szükséges módosítások lehetősége a tudomány legújabb fejlődésének figyelembe vételével; — a gyakorlati hidrológusok szerepe a Szövetségben; — a bizottságok igényei és problémái, mint rendszeres összejövetelek szervezése, saját titkársági teendőik ellátása, információs közleményeik publikálása, stb.; — az IAHS viszonya a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unión (IUGG) belül és más megfelelő külső szervezetekkel; — a fejlődő országok hidrológusainak bevonása az IAHS tevékenységébe. Közismert, hogy korábban egy másik időszakos bizottság már foglalkozott hasonló kérdésekkel prof. Langbein elnökletével. Miután tanulmányoztuk jelentésüket, amelyet a Szövetség moszkvai közgyűlésén ismertettek 1971-ben, úgy véltük szükséges, hogy részletesen elemezzük a hidrológiai tevékenység belső szerkezetét, mert a kapcsolatok feltárása és megismerése hasznos tájékoztatást nyújthat nem csak a szervezeti kérdések megoldásához, hanem a Szövetség más nemkormányzati tudományos szervezetekhez fűződő cél* Amint a dolgozat bevezető része ismerteti, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség legutóbbi közgyűlésén munkacsoportot alakított azzal a feladattal, hogy az 1983-ban megrendezésre kerülő következő közgyűlésre javaslatot dolgozzon ki a Szövetség szervezetének és kapcsolatainak korszerűsítésére. A munkacsoport vezetésére a tanulmány szerzőjét, a Szövetség alelnökét kérték fel. A munka első lépése a most közlésre kerülő cikk kidolgozása volt. Célja olyan alapelvek rögzítése, amelyek segítséget nyújthatnak a vázolt feladatok megoldásához. Azt várják, hogy a szakemberek hozzászólásaikkal és javaslataikkal támogatják majd ezt a törekvést. Azért közöljük az eredetileg angol nyelven íródott dolgozat magyar fordítását, hogy hazai szakembereinknek is széles lehetőséget biztosítsunk a vitában való részvételhez. Kérjük olvasóinkat, minél nagyobb számban járuljanak hozzá a vitához, elküldve észrevételeiket vagy szerkesztőségünknek, vagy közvetlenül a tanulmány szerzőjének, hogy ilyen módon biztosíthassuk szakembereink tevékeny részvételét, a nemzetközi tudományos életben, a hidrológia szempontjából fontos döntés előkészítésében. ( A Szerkesztő) szerű kapcsolatának feltárásához is, sőt irányelveket adhat a fejlődő országok hidrológusainak az IAHS regionális működésében való fokozottabb részvétele szervezéséhez is. A jelen tanulmány célja az, hogy szerzője kifejtse saját véleményét a különböző hidrológiai tevékenység lehetséges csoportosítási formáiról. Azt reméljük, hogy ezeknek a szempontoknak közzététele hozzászólásokat és megjegyzéseket kezdeményez majd, és ezek nem csak a hidrológia definíciójának tisztázását segíthetik, hanem azoknak a problémáknak a megoldását is, amelyeket a munkacsoport feladatkörének leírása felsorolt. A hidrológia fogalomkörének meghatározása Bármely hidrológiai tanulmányokat végző intézmény szervezeti felépítését feltétlenül a hidrológiai folyamatoknak és az azok között kialakuló kapcsolatoknak a teljeskörű felmérésére kell alapoznunk és a szervezetnek a folyamatok természetes rendszerét kell követniök. A feltárás és a különböző jelenségek csoportosítására szolgáló elvek meghatározása azonban elsősorban a hidrológiai tudományok világos definícióját igényliA hidrológia célkitűzéseit sokféle—gyakran egymástól alapvetően különböző — módon rögzítik az irodalomban. Sokszor még magának a hidrológiának, mint szakkifejezésnek a fogalom-meghatározása is lényegesen eltérő és a különbségek nem csak nyelviek, nem csak attól függenek, melyik földrészen vagy régióban alkották meg a definíciót, hanem attól is, melyik tudományág szemlélete érvényesült ennek a nagyon sokrétű tudományterület alapelveinek megközelítése során. így más nézőpontot hangsúlyoznak a földrajzban, mint a mérnök hidrológiában, a talajtani szakemberek megközelítése alapvetően különbözhet a geológusokétól, stb. jóllehet mindannyian ugyanazokat a hidrológiai jelenségeket tanulmányozzák. Az általában elismert és alkalmazott fogalmi meghatározások közül az IAHS moszkvai közgyűlésének idején tartott egyik megbeszékés során a következő definíciót fogadták el a vitában résztvevők, mint a legkifejezőbbet annak szemléltetésére, milyen helyet foglal el a hidrológia a vízzel kapcsolatos tudományok kiterjedt rendszerében : A hidrológia nem önálló tudomány, hanem a többi, vízzel kapcsolatos tudományág határterületének interdiszciplináris szintézise. Magába foglalja és összehangolja azokat a különböző érintett tudományág alapelveinek érvényesítésével végrehajtott vizsgálatokat, amelyeknek célja a teljes hidrológiai körforgalom jellemzése (kiterjedve annak mind a légköri, mind a földfelszínen kialakuló, mindpedig térszint alatti ágára), így a hidrológiai tudományok közös tulajdonsága, hogy azok a vízzel, mint a hidrológiai kör mentén állandó és folytonos mozgásban lévő anyaggal foglalkoznak, függetlenül attól, vajon ezt a mozgást csak természetes folyamat tartja-e fent, vagy emberi tevékenység is befolyásolja azt.