Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

11. szám - Géczy Károly–dr. Szilárd György: Mezőgazdaság és vízgazdálkodás

Hidrológiai Közlöny 1981. 11. sz. 497 Mezőgazdaság és vízgazdálkodás Oéczy Károly*—Dr. Szilárd György** A mezőgazdaság termelési színvonala az elmúlt két évtizedben jelentős fejlődést ért el, amelynek részese a 132 állami és 1350 szövetkezeti mezőgazdasági üzem, illetve ezek jogelődei. A mezőgazdasági nagyüzemek szervezetileg megszilárdultak, és alkalmassá váltak a tudományos technikai forradalom eredményeinek széles körű alkalmazására. < A már említett időszakban a mezőgazdaság biológiai alapjai megújultak. A korszerű technika alkalmazását, a vegyi hatóanyagok széles skáláját tűrő, ahhoz alkalmazkodni tudó), új, nagyhozamú és nagy teljesítőképességű fajok és fajták általánosan elterjedtek. Ezáltal a genetikai tudomány közvetlen termelő erővé vált. A megtett utat jól jellemzik a következő számadatok: A felhasznált villamos energia a mezőgazdaságban 1960—80 között 78 millió kW/h-ról 1,2 milliárd kW/h-ra növekedett. Az évenként felhasznált műtrágya — hatóanyagban kifejezve — 495 ezer tonnáról 1,5 millió tonnára növekedett. A növényvédő kémiai szerek felhasználása nyolcszorosára nőtt. A termelés nagymértékben koncentrálódott és a szakosodás irányába fejlődött. A termelés emberi feltételeinek javulása döntően a szocialista kultúrális forradalomnak a falusi lakosság között tudatosan véghezvitt folyamatához kötődik. Ennek során 400 ezer mezőgazdasági dolgozó szerzett különböző szintű szakképzettséget. A termelés objektív és szubjektív feltételeinek mennyiségi felhalmozódása minőségi változást hozott. A termelés teljes folyamatát átfogó, résztechnológiákra épülő, tudományosan megalapozott komplex technológiák alkalmazása tömegessé vált a termelési rendszerekben. Fontos tény az is, hogy a szocialista nagyüzemek megalakulását követően a településeken lévő udvarok állatférőhelyei jórészt megmaradtak. Ezek, valamint a magántulajdonú földek hasznosítását szolgák) kistermelői tevékenység kisegítő jellegű és a létüket a nagyüzemi háttér biztosítja. Össztermelésük jelentős. Mindezek eredményeként a mezőgazdasági termelés dinamikusan növekedett. Kiegyensúlyozott hazai élelmiszer ellátást biztosít és a termékek egyre növekvő mennyiségét juttatja el a külpiacokra. A fejlődés egyértelműen bizonyította, hogy az intenzív irányú fejlesztést korszerű ipari anyagok, eszközök nélkül nem lehet folytatni. A mezőgazdaságunk ipar,szerű termelése pedig új igényeket támaszt a növénytermesztési térrel szemben is. Vízgazdálkodásunk kiemelkedő feladata volt a vizsgált időszakban a hazai természetes vízkész* Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Budapest. ** Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. leteink és a társadalmilag indokolt vízigények közötti egyensúlyi állapot megteremtésének kedvező befolyásolása, javítása, vízkárelhárító rendszereinek fokozott fejlesztése, figyelemmel mind a települési, mind a természeti környezetfejlesztési, vízminőség-védelmi célok szem előtt tartására. E feladatok megvalósításánál figyelemmel kellett lenni hazánk felszíni vízkészletének rendkívül kedvezőtlen adottságára. (Felszíni vizeink 95%-a külföldről érkezik hozzánk, térbeni és időbeni kedvezőtlen elosztás mellett.) Az elmúlt két évtizedben a népgazdaság összes vízigénye több, mint kétszeresére emelkedett. Ezért kellett tovább fejleszteni nagy vízgazdálkodási rendszereinket elsősorban a Tisza völgyében a korábban megépült Tiszalöki Vízlépcső folytatásaként. Elkészült a Kiskörei Vízlépcső, mindenekelőtt alapot teremtve a Tisza-völgyi öntözésfejlesztésnek, illetve a népgazdaság egyes ágainál jelentkező vízigények kielégítésének. Fokozott ütemben tovább épültek a kisebb tározók mind dombvidéki vízfolyásokon, mind a síkvidéki belvízrendszerekben. Néhány évvel ezelőtt már ismert és elfogadott nézet volt, hogy az élelmiszer békés viszonyok között is stratégiai eszköz. Hazánk gazdasági életében a mezőgazdaság jelentősége növekszik. Gazdasági egyensúlyunk helyreállításában a mezőgazdaságnak egyre nagyobb feladatai vannak. Ezt tükrözi a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. Kongresszusának határozata is, ami többek között megállapítja „Hazánk természeti adottságai indokolttá és lehetővé teszik a mezőgazdaság kiemelt fejlesztését". Mezőgazdaságunk csak intenzív irányban fejlődhet. más alternatívája nincs. A termelés intenzitásának növelése szorosan összefügg az ipari eredetű termékek, anyagok egyre nagyobb mérvű felhasználásával. Fokozott termelési szinten, de viszonylag nagy ráfodításokkal dolgozó) mezőgazdasági termelésünket igen érzékenyen érintik a természeti adottságok, különösen a vízellátottság korlátai és az időszakos vízbőség, mivel: — a folyamatosan emelkedő termelés növekvő vízszükségletének kielégítése nemcsak mennyiségi, de minőségi (dinamikusan változó nedvesség, talajtelítettség stb.) igénnyel lép fel; — a termelés és ráfordítás jelenlegi szintjén a vízigény optimális kielégítésének hiánya fokozott és abszolút értelemben egyre nagyobb kockázattal jár; — az energiaárak és egyéb költségek emelkedése rákényszerít bennünket az olcsó természetes adottságok takarékos kihasználására. Az intenzív termelés érdekében — figyelemmel a költség — és hozam viszonyokra — növényeinket az ökológiai optimumhoz közelebb álló terű-