Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

11. szám - Dr. Hankó Zoltán: Hozzászólás „Dr. Vágás István: Az árhullám előrejelzés mércekapcsolati módszerei” c. tanulmányához

488 Hidrológiai Közlöny 1981. 11. sz. Dr. Hankó Z.: Hozzászólás (s-l) tg 2/3 + 2rfs f(l-r 2)(s+l) 2tg 2 2/3+ [r(s-l) tg 2/3+2\sf ahol s = (17) rmi | 2 a»x _ | , 2 D„ lmJ ' a x v lmJ 1 D x x D YY és Dxx 2 X D* (18) D T —Ty X —T £; i/z y />«/> cc ÍD V VD X Dyx-YX (19) fi in )(Dxx-7) A (17) egyenletből következően rts­=0, ha (a- 1) tg 2/3-f 2r\ rs =0, 2r][s tg 20,, = ­1 (20) és a szélső érték az első derivált zérus helyéből határozható meg. A drpjdfl =0 összefüggésből a 2rfstg 2/3-(s-l)=0 egyenlet adódik, azaz tg 2p m s-l 2 rVs (21) A második derivált tanúsága szerint ez maximu­mot ad. A (20) és a (21) egyenletekből megállapítható, hogy az rp=0 és az rp =r, lla x értékekhez tartozó elforgatási szögek különbsége n/4, úgy ahogy azt a Szerző is tanulmányában megállapította. A (21) összefüggést a (17) egyenletbe behelyet­tesítve ( 3. ábra): f(s_l) 2+4r 2s ]A(Ae-A:) 2+4í> 2 t l r B, k z : 5+1 Dee+Dtt A (22) összefüggés és a 3. ábra tanúsága szerint a Szerző megállapítását általánosságban is igazoltuk: a koordináta rendszer origó körüli forgatásával a korrelációs tényező (r„) tetszés szerint változtatható tartományban. 2.3. :r r, ia x>r 2>0 A kapcsolat szorossága és a korrelációs tényező Már a 2.1. fejezet bevezetője utalt arra, hogy a kapcsolat szorossága tulajdonképpen a két kap­csolati egyenes által közbezárt szöggel lenne mér­hető, ha nem dimenziós változók közötti kapcso­latról lenne szó. A 2.2. fejezet bevezetője megálla­pította, hogy a dimenzió nélküli változók esetén a pontok és a kapcsolati egyenesek egymáshoz vi­szonyított helyzete, valamint az egyenesekkel köz­bezárt szög nem változik a koordináta rendszer origó körüli forgatásával. így ebben az esetben a közbezárt szög már meghatározható. Figyelembe véve a kapcsolat szorosságának szélső értékeire vonatkozó megállapításokat a szo­rosság mérőszámaként a 2 y.c QeC ~ ' -1­(23) (22) Ennek az összefüggésnek a jobb oldala formailag teljesen azonos a Szerző tanulmányának (33) egyenletével, azzal a különbséggel, hogy ez a cent­ralizált változók varianciái és kovarianciája he­lyett a számtani középértékkel normalizált cent­ralizált változók megfelelő jellegszámait tartal­mazza, és ezzel kiküszöböli — különböző dimen­ziójú változók esetén is — a matematikailag nem értelmezhető műveleteket. 3. ábra. A dimenzió nélküli centralizált változók koordi­náta rendszerének elforgatásával elérhető maximális korre­lációs tényező (r ma x) az eredeti korrelációs tényező (r) függvényében és az elforgatás előtti dimenzió nélküli cent­ralizált változók varianciái arányának (s) •paraméterében Puc. 3. MdKCUMaAbHoe 3nauenue K03<fi(f)uqueHma Koppe­nquu (r m a. x) docmuytcuMoe epaufeHueM cucmeMbi Koopdu­nam 6e3pa3Mepnbix qeHmpaAU3oeaHHbix nepeMeHHbix e 3a­eucuMOcmu om ucxodnoeo KO300ui)uenma KoppeAMfuu (r) u orrtHoweHUH eapuaHquü (s) 6e3pa3Mepnbix ifewnpa­AU3oeanHbix nepeMewmx do epaufeHua Abb. 3. Der mit Verdrehung des dimensionslosen zentra­lisierten Koordinatensystems erreichbare maximale Korre­lationsfaktor (r ma x ) in Funktion des ursprünglichen Korre­lationsfaktors (r) und im Parameter der Verháltnis der Varianzen der dimensionslosen zentralisierten Verander­lichen (s)

Next

/
Thumbnails
Contents