Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

10. szám - Dr. Kelemen Borbála–Tarján Lászlóné: A közegészségügyileg veszélyeztetett települések vízellátása

Dr. Kelemen B.—Tarján L.-né: A közegészségügyileg Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. 463 3. táblázat I'rogram I. ütem költségmegoszlása TaőA. 3. PacnpedeAenue 3amapm no I amany npozpaMMU Tabelle 3. Kostenverteüung der I. Pliase des Programms Beruhá- Költségek megosztása zási költség [millió Ft] Sor- Megye öszszesen Regioszám Megyei Megyei nális OVH [millió Tanács Vízmű Vízmű Ft] Vállalat Vállalat 1. Borsod 19,8 13,0 1,3 2,0 3,5 2. Heves 2,8 0,7 — 1,2 0,9 3. Nógrád 1,0 —— • 1,0 — 4. Komárom 2,0 1,5 — — 0,5 5. Győr 2,1 — 1,4 — 0,7 6. Veszprém 12,6 3,6 3,0 1,3 4,7 7. Fejér 2,2 — 1,6 — 0,6 8. Vas 12,8 6,0 2,5 — 4,3 9. Tolna 7,2 1,8 3,6 — 1,8 10. Zala 0,5 — 0,5 — — 11. Somogy 18,8 7,8 — 3,5 7,5 12. Baranya 23,7 6,16 3,54 3,5 10,5 13. Pest 30,0 15,0 2,0 3,0 10,0 Összesen: 135,5 55,56 19,44 15,5 45,0 4. táblázat Program I—II. ütem végrehajtása (módosított) TaöA. 4. OcyitjecmeAemie I—II amanoe npoepuMMbi (eudou3MenenHoe ) Tabelle 4. Dureliführung (modifizierte) der I. und II. Pliase des Programms Ellátandó települések száma Össze- I. ütöm II. ütem Sor- Megye sen •zám Ösz- 1979. 1979. 1980- Öszsze- III. XII. ban szesen 31. 31. 8011 1. Borsod 169 9 9 160 2. Heves 13 6 — 6 — 7 3. Nógrád 24 24 — 24 — — 4. Komárom 19 14 14 14 — 5 5. Győr 16 10 10 10 — 6 6. Veszprém 28 12 — 12 — 16 7. Fejér 1 1 8 — 8 — 3 8. Vas 77 5 — — 5 72 9. Tolna 16 16 — — 16 — 10. Zala 42 1 — — 1 41 11. Somogy 121 29 9 23 6 92 12. Baranya 186 50 15 40 10 136 13. Pest 14 14 — 14 — — Összesen: 736 198 48 151 47 538 6. A program f. ütem végrehajtásának értékelése A program I. ütemének végrehajtása 1978 végén indult, az azóta eltelt időszak igen jelentős eredményeket hozott. Több megyében már 1979-ben megindult a tényleges vízszolgáltatás, így — tartálykocsis ellátás Komárom, Győr, Heves, Fejér megye településein és Baranya megyében 4 helyen; — földalatti tartályos ellátás Baranya megyében 5, Somogy megyében 4 helyen; — csomagolt vízellátás Veszprém, Nógrád, Pest megyei településeken. 1980. I. félévében Baranya, Somogy és Fejér megyékben elkészült az előirányzott TSz vagy intézményi vízművekre való csatlakozások nagy része, és a létesítmények üzembe helyezése is megtörtént, Tolna megyében pedig befejezték 6 településen az új kutak fúrását, illetve a meglévő kutak rekonstrukcióját. A többi megyében is folyamatban van a tervezett vízellátási létesítmények megvalósítása. A végrehajtás jelenlegi helyzetét tekintve megállapíthatjuk, hogy az eredeti előirányzatok több megyében módosultak, részben a műszaki megoldások módja, részben az ellátásra kerülő települések száma változott. A végrehajtásra került módosított programot a 4. táblázat tünteti fel. A változások oka többféle, ígv — időközben újabb intézményi vagy TSz vízműre való csatlakozás lehetőségét sikerült realizálni, — a kijelölt közkút a felújítás után sem vált használhatóvá, — az újszerű ideiglenes megoldások kérdésében a területi szervek koncepciója a helyi lehetőségek részletesebb mérlegelése után változott. A változások ellenére a program egészében megvalósul, hiszen a legtöbb megyében az előirányzottnál több község vízellátása oldódik meg valamilyen formában, számottevő lemaradás csak Baranya és Somogy megyében várhati), ahol a csomagolt vízellátás helyi bázisának kialakítására a feltételeket nem sikerült biztosítani. A program végrehajtásában döntő szerep jutott a regionális és tanácsi vízmű vállalatoknak: — részt vettek a program előkészítésében ós ésszeállításában, — a tervezési és kivitelezési munkák zöme rájuk hárult, — meghatározott arányban hozzájárultak a költségekhez, — és végűi feladatukat képezi néhány TSZ és intézményi vízműre csatlakozás kivételével a megvalósult vízellátási formák üzemeltetése. Az ideiglenes vízellátás több formája hazánkban teljesen újszerű és így nemcsak volumenben jelentett többletfeladatot. Az üzemeltetésre a vállalatoknak fel kellett készülni, meg kellett teremteni a zavartalan szolgáltatás feltételrendszerét (személy, gép, anyag stb.). Az üzemeltetés rendszerét a vízmű vállalatok a helyi tanácsi és egészségügyi szervekkel szoros együttműködésben alakították ki (tartályos, tartálykocsis, ellátás pontos menetrendje, tartálykocsik kialakítása, töltésre alkalmas víznyerőhely kiképzése stb.). A csomagolt vízellátásnál a palackok, kannák településre való szállítását ugyancsak a vízmű vállalatok végzik. A TSZ vagy intézményi vízműre való csatlakozásnál az üzemeltetés többféle formája lehetséges, úgymint •—- a közüzemi vízmű vállalat —- ahol az állami támogatás visszafizetésének kérdése rendezhető — tulajdonjogilag is átveszi a vízművet; — bérüzemeltetés, ahol az átvétel lehetősége nein oldható meg, de az üzemelésre vonatkozó megegyezés a TSZ és a vízmű között létrejött; — a TSZ a vízművet, a vízmű vállalat pedig a lakosságot kiszolgáló leágazást ós közkifolyót üzemelteti; — a vízmű társulás létrehozása, melybe a mezőgazdasá-