Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
10. szám - Almássy Endre–Deák Béláné: A közműves vízellátás bázisául szolgáló vízkészletek mennyiségi és minőségi alakulása
450 Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. Almássy E. .—Deák B.-né A közműves vízellátás 1. táblázat Közüzemi vízművek védőterületei TaőA. 1. 3ohm caHumapnoű oxpanbt KOMMyua/ibribix eodo3aöopoe Tabelle 1. Schutzzonen der öffentlichen Wasserwerlce Megye Védőterület (ha) Hidrogeológiai védőterület (ha) Terület Kút belső külső meglévő terve- részletes Összesen Ösz- Mező- Hg. (ha) (db) (10— (150 (500 m) zett feltárást szes gazd. vé50 m) m) igényel ter. terület dő%-á- (ha) ter. ban a Mg. ter. %-ában Baranya 453 343 207 50 395 4396 11 420 3620 30 110 45 150 10,0 306 210 14,7 Bács-Kiskun 836 215 181 11 56 628 229 6887 15 613 22 729 2,7 641 581 3,5 Békés 563 210 235 7 — — — 13 080 3615 16 695 3,0 485 521 3,4 Borsod-AbaújZemplén 724 713 96 44 381 4239 — 25 533 74 469 100 002 13,8 474 119 21,1 Csongrád Fejér 426 269 158 5 — — — 14 114 589 14 703 3,4 357 883 4,1 Csongrád Fejér 437 377 107 20 162 1805 3673 2272 13 021 18 966 4,3 333 838 4,5 Győr-Sopron 401 221 104 8 42 471 3110 35 330 38 212 76 652 19,1 289 956 26,6 Hajdú-Bihar 621 182 126 4 — — — 11 729 5642 17 371 2,8 507 260 4,0 Heves 363 759 89 11 78 863 — 20 831 1889 22 720 6,2 245 504 9,2 Komárom 225 010 42 15 127 1413 1217 1478 25 183 27 878 12,4 153 164 17,4 Nógrád 254 415 74 12 92 1020 6887 1148 25 452 33 487 13,2 152 584 18,2 Pest 691 827 116 35 290 3218 — 5050 52 847 57 897 8,4 465 347 13,9 Somogy 608 237 172 11 56 628 4591 5693 6687 16 971 2,8 387 649 3,2 Szabolcs-Szatmár 593 674 115 5 14 157 — 10 388 4870 15 258 2,6 479 380 4,1 Szolnok 560 769 169 4 — — — 7151 — 7151 1,3 473 323 1,5 Tolna 360 878 96 17 127 1413 — 4038 4087 8125 2,3 277 625 2,9 Vas 333 685 130 6 21 235 574 18 450 21 560 40 584 12,2 217 247 18,4 Veszprém 518 651 79 43 374 4160 2892 2870 62 948 68 710 13,2 292 797 23,5 Zala 328 809 118 8 42 471 — 13 578 8452 22 030 6,7 216 283 10,2 Összesen: 9 303 244 316 2257 [] 25117 ;T34 593 [ | 203 240 395 246" Tj633 079 6,8 6 757 271 9,4 mennyiségű vas- és mangántartalom egy része is kicsapódik. A vas- és mangántalanítás, valamint a klórozás a gyakorlatban bevált módszerekkel, részben tipizált (egységesített) berendezésekkel tervezhető. A megoldás elsősorban a szükséges beruházási költségek előteremtésétől függ. Elvétve kerül sor vastalanításra a parti szűrésű vízre telepített vízműveknél annak ellenére, hogy a víz természetes minősége azt számos helyen indokolja. A parti szűrésű vizekben megjelenő és növekvő vas- és mangántartalom a folyók vizének és a vízadó rétegnek az elszennyeződésével függ össze. Növeli a gondokat, hogy egyre kevésbé lebetésges a folyószabályozási szempontból kedvező szakaszokra telepíteni a vízkivételeket. Költséges a környezet vízrendezése és a hidrogeológiai .védőterületekre települt szennyezőforrások megszűntetése is nehézségekbe ütközik. Ez ismét felhívja a figyelmet a vízbázisok gondos telepítésének és előkészítésének szükségességére: arra, hogy, ha a védelem egyes esetekben nem biztosítható, akkor fel kell készülni a szükséges mértékű vízkezelésre. Jó példa erre a főváros déli vízműveinek telepítése, ahol ennek megfelelően jártak el. Az utóbbi évek, évtizedek tapasztalatai a nitrát, a nitrit és az ammónia megjelenését mutatják a felszínközeli, kevéssé védett vizekben, de ez a tapasztalat egyes karsztvizek esetében is. A már bekövetkezett szennyeződés kiküszöbölése hosszabb időt igényel még hatékony intézkedések megtétele esetén is. A nitrát kivonásának még nincs gyakorlata és ezzel még a belátható jövőben sem számolhatunk. Ma még nincs más módszer, mint a nagy nitráttartalmú víz keverése jobb minőségű vízzel amihez — keverést biztosító berendezéseken kívül — az kell, hogy a megfelelő minőségű víz rendelkezésre álljon a helyszínen. Végső esetben az ivóvízellátás korlátozására, a nitráttartalomra érzékenyebb csecsemőknek az ivóvízellátásból való kizárására kerül sor, ivóvízszükségletüknek más, a közegészségügyi követelményeket kielégítő módon való biztosítása mellett. Gyökeres megoldást azonban az ilyen esetekben csak a megfelelőbb minőségű vizet szolgáltató, új vízbázis kialakítása nyújt. 2.2 A vízkészletek veszélyeztetettsége és károsodása A felszíni és a felszín alatti vizeknek az emberi tevékenységekből származó veszélyeztetettsége köztudott. A minőségromlás ténye ismert. Itt csak néhány átfogó adattal szeretnénk jellemezni a helyzetet, mely nem ismeretlen az ezzel a kérdéssel foglalkozók előtt. így a nitrogénipar ammóniával szennyezett vizeiből 30 ezer m 3ld' mennyiség tisztítása még nem megoldott. Elhelyezése többnyire tározással és időszakos leeresztéssel történik, és okkor gyakran okoz toxikus jellegű szennyeződéseket a felszíni vizekben. A szennyvíz elhelyezésének optimális módját a mezőgazdasági hasznosítás jelenti, amelynek jó példája a Pét környéki szenny vízöntözés.
