Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
9. szám - Könyvismertetés
Hozzászólások dr. Karácsonyi S. tanulmányához I. Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. 423 kat folytatnak a különböző vízminőségi paraméterek, azok időben való változásai és szerepük tisztázása céljából. Ezek a vizsgálatok kiterjednek: — a vízminőség ellenőrzésére és előjelzésére; —• a vízben és a talajban levő egyes anyagok hatásainak tisztázására és — azok eltávolítási módszereire; —- a vízelvonásnak a felszíni vizekre, mennyiségi és minőségi szempontból gyakorolt hatására; — a növények és biológiai tényezők szerepére; - az előszűrők hatására és azok kialakítására; —- a lassú szűrők és dúsító medencék szűrőanyaga tisztítását megoldó berendezésekre; — a vízvezető réteg tisztító hatását befolyásoló tényezőkre; — a függőleges és vízszintes szivárgás jellemzőire és összefüggéseikre; — a tisztított szennyvizek beszivárogtatásával kapcsolatos kérdésekre, végül — a védőterületek kialakítási szempontjaira. Kedvező eredményeket értek el a felszíni vizekben előforduló egyes nehézfémek eltávolítása, a víz vas- és mangántartalmának csökkentése, a nitrát és ammoniatartalom csökkentése, egyes rádióaktív anyagok visszatartása tekintetében, a lassú szűrés és vízdúsítás alkalmazásával. A vízminőséget befolyásoló valamennyi tényező átfogó figyelembevételére szolgáló értékelési módszert, azonban még nem sikerült kialakítani. A lassú szűrés és vízdúsítás az előbbiekből láthatóan semmivel sem egyszerűbb, mint bármely más víztisztítási technológia. Alkalmazott eszközei azonban egyszerűbbek és a természetes folyamatokhoz időbelileg jobban alkalmazkodnak, mint a felszíni víztisztításban használt gyors időbeli változásokhoz kötött, rövid idő alatt végbemenő tisztítási módszerek. A vízdúsítás előnyei a következőkben foglalhatók össze: — a kétféle víz a i'étegben való hosszabb ideig tartó keveredés következtében minőségileg egyöntetűvé válik; — egyenletes hőmérséklet alakul ki; — a rétegben való Víztározódás révén, a vízszolgáltatás biztonsága fokozódik; — a vízellátás függetleníthető a felszíni víz minőségi ingadozásaitól; — a víz minősége kielégíti a közegészségügyi követelményeket. A lassú szűrés és vízdúsítás egyenértékű technológiai lépésként való alkalmazását eddig nagymértékben akadályozta a szűrőfelületek gépi úton való regenerálásának hiánya. Ugyanis a nagyfelületű medencék tisztítását, szemben a víztisztítási technológiában alkalmazott egyéb berendezések gépi úton való tisztításával, eddig kézierővel, vagy kisgépesítéssel oldották meg. Az eljárás széles körű hazai elterjedésének is ez az egyik akadálya. E tekintetben, vállalatunknak a Vizitervnek sikerült a közelmúltban, egy NDK-beli berendezés licencének megvásárlásával jelentős előrehaladást elérnie. A licenc felhasználásával megtervezhető, a hazai igényeket kielégítő szűrőanyag-regeneráló berendezés és annak telepítési rendszere. A berendezés alkalmazásával megtakarítható a nyersvíz-előülepítésre szolgáló miitárgy, csökkenthetők a dúsítás céljára kialakított tartalékmedencék és megnövelhető az átlagos szűrési sebesség. A 10 m széles dúsítómedencék szűrőanvag-regenálására szolgáló berendezést, Magyarországon fejlesztjük ki, szemben az NDKban kialakított 15 m-es berendezéssel. NDK-beli partnerünkkel együtt tervbe vettük a lassú szűrők tisztítására alkalmas berendezés kifejlesztését is. A tisztító berendezés birtokában, a lassú szűrés és vízdúsítás hazánkban is a víztisztítási technológiák jól kihasználható „egyenszilárdságú" elemévé válik és az eljárás szélesebb körű elterjedése lehetséges lesz. (Folytatása következik. Gerhard RHEINHElMEIi: Mikrobiologie dor <Jowasser — VET? Gustav Fischor Verlag Jena, 1980. — 251 oldalon 90 ábrával. Ára: 35,— M. Harmadik átdolgozott kiadás. A vizek mikrobiológiájáról szóló munka első kiadása 1971-ben jelent meg, a második kiadása 1975-ben. Mindkét kiadást részletesen ismertettem, a Hidrológiai Közlönyben (1972, ill. 1976). Közben 1974-ben, 1976-ban és 1980-ban angol kiadást is megért. Rheinheímer kiéli professzor sikeres könyvet írt. A vízi mikroszervezetek igen jelentős tényezők a vizek életében a többi szervezetre ós az emberre nézve egyaránt. A nagymérvű és egyre fokozódó környezetszennyeződés fokozottan felhívja a figyelmet a szenynyeződést tükröző mikroorganizmusokra. Ezért az ilyon munkák a gyakorlat szakemberei számára is nélkülözhetetlenek. A harmadik kiadás teljesen átdolgozott és kibővített. Kiegészítette a Szerző a Cyanophytonok és a Vírusok fejezeteivel, valamint az újabb, hatékony vizsgálati módszerek leírásával. A munka 20 fejezetre oszlik. Az első a Bovezető, a második a vízi mikroorganizmusokkal foglalkozik, külön tárgyalva a talajvizek és a felszíni vizek lényeit. A baktériumok fejezetében a belvizek, sósvizek és a tengerek baktériumait ismerteti. A negyedik fejezet a kékalgáké ugyanolyan beosztásban. Ezt követik a gombákról és a vírusokról szóló fejezetek. A követ kezőkben a mikroszervezetek megoszlásáról és biomasszájáról a forrásokban, folyókban, tavakban, tengerekben, a belvizek üledékeiben és a tengeri üledékekben tájékozódhatunk. Külön fejezet foglalkozik a fizikai és kémiai tényezők hatásával, a biológiai faktorokkal, a növényeken, állatokon és azokban találhatókkal (bevonat, koinmenzalizmus, paraziták, sziinbionták), a baktériumok és gombák jelentőségével az anyagok körforgalmában, a táplálékhálózatban és energiafolyamatokban, a mikroszervezetek és a szedementáeiók viszonyával, közreműködésükkel a. talajkinesek keletkezésében (tőzeg, barnaszén, kőolaj, kén, ércek), a víztisztaság és szennyeződés kérdéseivel, valamint a mikroorganizmusok gazdasági jelentőségével. A munkát 497 címből álló irodalomjegyzék, nemzetségnevek mutatója és tárgymutató egészíti ki. Hazai felsőoktatási intézményeink hallgatói, előadói, a hidrobiológusok, mikrobiológusok, ökológusok, geológusok, hidrogeográfusok, higienikusok, vízkémikusok, vízi mérnökök, technikusok nagy hasznonnal forgathatják ezt a kitűnően megírt , jól tagolt, szépen illusztrált munkát. Dr. Hortobágyi Tibor