Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

424 Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. Nekrológ Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. Vágás István 20 éves a Hidrológiai Tájékoztató A Magyar Hidrológiai Társaság elnöksége — elsősorban akkori elnökének, dr. I'app Ferencnek fáradhatatlan igyekezete nyomán — 1960-ban hozta meg határozatát új folyóiratának, a Hidrológiai Tájékoztatónak megjelentetéséről. A Tájékoztató első száma 1961. márciusában rendben meg is jelent ós azóta — immár 20 esztendeje — a Tájékoztató folyamatosan meg is jelenik. I)r. Vitális György, a Tájékoztatónak húsz éven át, az első számtól a mai napig szerkesztője, beköszöntőjében így fogalmazta meg a lap célkitűzéseit: — teremtsünk szoros és közvetlen kapcsolatot mindazokkal, akik közös erőfeszítéssel küzdenek a vízért, vagy a víz ellen, — nyerjenek tájékoztatást a hidrológia hazai művelői az országunkban folyó számos vízkutatási, vízépítési, vízhasznosítási stb. munkákról, tervezésekről, továbbá a rokonszakmák művelőinek eredményeiről, kísérleteiről, gondolatairól, — a magyar hidrológia egész területéről menetközben is közöljük azokat a tudományos és gyakorlati eredményeket, amelyek a gyakorlati munka szempontjából a szakemberek, valamint a szakterületen dolgozók érdeklődésére tarthatnak igényt, — emlékezzék meg a magyar hidrológia úttörőiről, hívja fel a figyelmet az előkészületben levő, vagy az újonnan megjelent szakirodalomra a folyóirat, — hívja fel a figyelmet a sürgősen megoldandó feladatokra, a társadalmi összefogás lehetőségeire és tájékoztasson az időszerű kérdésekről. A folyóirat működése során alakította ki véglegesen nemcsak mondanivalóját, érdeklődési körét, szerzőgárdáját, hanem külső formáját is. Amilyen mértékben bővült és szépült formája, változott meg a sokszorosítási technikával készült füzet igényesen nyomtatott kötetté, úgy színvonalasodott tartalma is. Már a legkorábbi füzetek tartalmán is érződik, a későbbiekben pedig rendszerré vált, hogy súlyos mondanivalójú, az országos vízgazdálkodás szempontjából fontos véleménynyilvánítások, tanulmánv-vázlatok, koncepció-kialakítások jelennek meg a Tájékoztató hasábjain. Társaságunk gyakorlatából ez sohasem volt idegen. A Magyar Hidrológiai Társaság 64 éves történelmében többször is adódott olyan időszak, amikor a vízgazdálkodás összefogott hazai célkitűzéseit elsősorban a Társaság kellett, hogy kidolgozza, mert a vízügyek egyes időszakokban megvolt szervezeti széttagoltsága miatt ezt más nem tehette meg. A vízügyek iránt érzett mindenkori felelősség irányította a folyóirat szerzőinek véleményét ós a leírtakból gyakran valóság is lehetett később. A Hidrológiai Közlöny és a Hidrológiai Tájékoztató között kezdettől fogva szoros összmunka ós együttműködés alakult ki. A Közlöny elsősorban a nemzetközileg is értékelhető tartalomra összpontosította figyelmét, míg a Tájékoztató a hazai, illetőleg a regionális, vagy helyi érdekeltségű anyagokra. Mégsem lehet mondani, hogy a két folyóirat túlzottan elhatárolódott volna egymástól. Tíz persze mindkét lapnak hasznára vált. Volt úgy a húsz év alatt, hogy a Tájékoztató megjelenésével kapcsolatban léptek fel nehézségek: ekkor a Közlöny igyekezett az időszerű anyag nyilvánosságra juttatásávalsegíteni.'Volt úgy, hogy a Közlöny megjelenése volt vontatott. Ekkor a Tájékoztató jelentette a tagsággal és a szakemberekkel való kapcsolattartást. A célkitűzésének megfelelően talán a Hidrológiai Közlöny vált exkluzívabb folyóirattá, de e tekintetben a Hidrológiai Tájékoztatót is sokban tehermentesítette, hogy a társasági nagyrendezvények tudományos anyagának jórészt a legújabb időkben külön kiadványokban sikerült megjelentetni, így a Tájékoztató is kellő követelményeket támaszthatott cikkei terjedelmét ós tartalmát illetően. Sokat tett a Tájékoztató műszaki múltunk megismertetése érdekében. Papp Ferenc dr. szellemében ébren tartotta az órdeklődődést a régi korok emberének ma is érvényes gondolatai iránt. A Hidrológiai Tájékoztató — megindulásától fogva — eljut a Hidrológiai Társaság minden egyes tagjához. A közös egyesületi célkitűzésekről tehát elsősorban innen értesülhet a tagság ós innen szerezhet szakmai tájékoztatást a vízgazdálkodás irányításának mozgatóerőiről. A húszéves időszak bebizonyította, hogy Társaságunk elnöksége 1960-ban jól mérte fel az akkor látható jövő szükségleteit: az akkor alapított folyóirat kialakította és betöltötte feladatát. A jövő feltehetőleg újabb és nagyobb feladatokat szán a Tájékoztatónak is. 1960-ban a ma működő fővárosi szakosztályoknak ós vidéki területi szervezeteknek még a harmada sem volt meg. libben az évtizedben az ország egész területén szerveződő és dolgozó, növekvő létszámú ós feladatú tagság mellett kell a Tájékoztatónak bővülő feladatait betölteni. Kívánjuk, hogy ugyanolyan sikerrel, mint eddig! A folyóirat húsz évének méltatása lehetetlen dr. Vitális György szerkesztő működésének móltatása nélkül. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a folyóirat magas színvonala döntő részben az ő önzetlen és fáradhatatlan munkájának köszönhető. Dr. Vágás István A Békés megyei Területi Szervezet a Hazafias Népfront fíékés megyei, Környezetvédelmi Munkabizottságával közösen 1981. január 30-án Gyulán előadó ülést rendezett, amelyen Szlávik Lajos a síkvidéki tározóknak a Körös-vidék vízgazdálkodásában betöltött szerepéről tartott előadást. Felkért hozzászóló volt: Komlódi Elek (Hé kés n legyei Tanácsa V. I!.). Az előadás a Körös-völgy jelenlegi és távlati vízgazdálkodási mérlegét elemezve azokat a vízforrásokat vizsgálta, amelyekből az 1990-ig várhatóan a jelenleginek két és félszeresére növekvő vízigényeket fedezni lehet. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai terveket dolgoztak ki a SebesKörös menti körösnagyharsányi tározó, továbbá a Fekete- és Fehér Körös összefolyásánál kialakítható Kisdelta-tározó megépítésére. Az előadás részletesebben foglalkozott az utóbbi tározó tervével. Itt 600 ha területen mintegy 30 millió m

3 víz befogadására alkalmas vegyes rendeltetésű tározó alakítható ki. A területileg érdekelt szervek közös erőfeszítésével ez a tározó öntözési, halászati, vízminőség-szabályozási igények kielégítése mellett javítaná az Élővíz-csatorna vízgazdálkodási ós vízminőségi helyzetét, s kedvező helyzetet teremtene Békéscsaba, Gyula és Békés üdülése és vízisportja számára. Dr. Márky-Zay Lajos a Környezetvédelmi Munkabizottság nevében üdvözölte a Kisdeltatározó tervét, amelyben hosszabb idő óta szorgalmazott régebbi javaslatának megvalósulását látta. Az utóbbi években sorozatosan jelentkező körösi árvizek a javasolt, kiépítést halaszthatatlanná teszik. A Középdunántúli Területi Szervezet Veszprémi Körzeti Csoportja 1981. február 3-i előadó ülésén Fajd Ernő a hatodik ötéves terv vízgazdálkodási feladatairól ós Veszprém megye vízellátásának távlati koncepcióiról tartott előadást. A Hidraulikai és Műszaki Hidrogeológiai Szakosztály az ETE Vízenergia Bizottságával közösen 1981. február 9-én előadó ülést rendezett, amelyen Köröndi Lászlóné a prédikálószéki szivattyús energiatározó tervezett dunai vízbevezetésének helyes, és a hajózás igényeit is kielégítő megoldást és a megoldás érdekében végzett kisminta kísérletek eredményeit mutatta be. Felkért hozzászólók voltak: Páncélos Antal és Laki Gyula.