Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

9. szám - Hozzászólások dr. Karácsonyi S.: A felszínalatti vízszerzés időszerű kérdései c. tanulmányához. I.

Hozzászólások dr. Karácsonyi S. tanulmányához I. Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. 419 pították meg a kitermelhető vízkészleteket. Ami­kor a gyakorlat ezt a sokesetben túlzottan opti­mista felfogást nem igazolta, a kutakban sorra fo­lyamatos vízszintcsökkenések voltak tapasztalha­tók, akkor a vízkészletszámításban a vízkészletfo­gyasztási folyamatokat helyezték előtérbe, mintha vízutánpótlódásra egyáltalán nem (vagy csak a biztonság javára elhanyagolható tartalékként) lehetne számítani. Ez a számítási mód több eset­ben igen nagy alapterületű hidrogeológiai védő­idomot eredményezett. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy az ivóvízellátáshoz igénybevett vízadók hazai körülmények között ál­talában mégis rendelkeznek bizonyos vízutánpót­lódási lehetőségekkel. A kozdeti évek vízszintsüly­lyedése után a vízműveknél kialakuló mélyebb vízszintek hatására a tápterületek felől kialakuló többlet vízforgalom idővel egyensúlyi helyzetet alakít ki a vízkivétel és a vízutánpótlódás között. A vízkész­let meghatározás a mai szintjén ezeket az összetett folyamatokat igyekszik figyelembe venni, rend­szerint számítógéppel történő modellezés útján. Az eljárások azonban még nem széleskörűen elterjedtek és nem egységesek. A különböző tervező szervek sokszor más és más kiindulás alapján közjlednek egy-egy konkrét vízkészletszámítási feladat meg­oldásához. Különösen hiányoznak a gyakorlati ter­vezés számára könnyen, egységesen alkalmazható számítási megoldások. A mai helyzetben a hazai vízkészletek ismeretessé­gének helyzete a bemutatott 1. táblázat alapján jel­lemezhető. A táblázatban vízkészletfajtánként (ré­tegvíz, karsztvíz, talajvíz, partiszűrésű víz) külön­külön mutatjuk be a helyzetet. A készletmeghatá­rozás a legnagyobb nehézséget a mélységi rétegvizek esetén jelenti a bonyolult vízföldtani adottságok és A vízadó képződ­mények e 1 ter j ed ése .A vízutánpótlódás módja A vízkészlet nagysága A vízkészlet minősége Konkrét vízkivétel általában ismeretlen, becsülhető kedvező esetben becsülhető a vízutánpótlódás érvényesülési módjának sok esetben tisztázatlan volta miatt. Gyakorlati konk­rét vízkivételek esetében sokszor feltételezések be­vezetésére kényszerülünk és így csak ezek alapján becsült értékhez juthatunk. A karsztvíz és a talaj­víz esetén a helyzet valamivel kedvezőbb. A leg­kedvezőbbnek ítélhető a partiszűrés, de itt is adódhat­nak a gyakorlatban problémák. Összefoglalásként hangsúlyozandó), hogy a víz­készletmeghatározás nagyarányú és sokrétű felké­szültséget igénylő feladat elsősorban azért, mert vi­szonylag rövid időn át megfigyelt, korlátozott te­rületre kiterjedő helyi ismeretek alapján kell az el­jövendő üzemelési időszak hosszú évtizedeire előre­jelzést adni. Ennélfogva célszerű az egyes helyi fel­adatokat olyan egységes szemlélet és módszer alapján megoldani, hogy a nyert eredmények tájegységre, or­szágrészre, majd az egész országra összegyűjthetők és egységes rendszerbe állíthatók legyenek. Ennek a rendszernek pedig olyannak kell lennie, hogy egé­szét tekintve vissza tudjon hatni a későbbiekben je­lentkező további helyi feladatok legmegfelelőbb szem­léletű célszerű megoldására. Bozzay Józsefné (Főv. Vízművek): A felszínalatti vízhasznosítás egyes vízminőségi kérdései A felszínalatti vízszerzés kérdéseit sokrétűen elemző előadásból különösen figyelemreméltóak azok az adatok és értékelések, amelyek a felszín­alatti vízszerzés fejleszthetőségére, s azon belül is a felszín közeli víznyerőterületek hatékonyabb ki­használhatóságára vonatkoznak. Ilyen lehetőségek hazánk több vízműve, közöttük a Fővárosi Vízmű­1. táblázat közelítőleg ismert ismert A vízkészletek ismeretessége Rétegvíz Karsztvíz Talajvíz Partiszűrósű víz országosan ismert, országosan ismert, országosan ismert, országosan ismert, helyileg részben helyileg részben helyileg részben helyileg általában ismeretlen ismeretlen ismeretlen ismert általánosságban általánosságban általánosságban kevésbé ismert ismert ismert helyileg nem helyileg esetlegesen helyileg általában ismert ismert ismert általában ismeretlen, országosan becsült országosan becsült országosan becsült helyenként részben helyileg részben helyileg részbon helyileg részben ismert ismeretlen ismeretlen ismeretlen ismert, ismert, ismert, ismert, jó, ill. kezelés után felszíni szennyezésre felszíni szennyezésnek a folyóvíz minőségétől kedvező minőség helyileg érzékeny erősen kitett, időben függő időben erősen lehet változó változó Konkrét vízkivétel feltételezésekkel becsülhető gyakorlati becsülhető vízkészlete közelítőleg számítható számítható

Next

/
Thumbnails
Contents