Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

9. szám - Hozzászólások dr. Karácsonyi S.: A felszínalatti vízszerzés időszerű kérdései c. tanulmányához. I.

420 Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. Hozzászólások dr. Karácsonyi S. tanulmányához 1. vek vízszerzésének fejlesztését is döntően befolyásolhatják. A felszínalatti jelleggel történő víztermelés fokozása terén a dúsítás az a művelet, amelyre vonatkozólag már számottevő ismeretanyagunk van, a nyersvíz-oldali beavatkozásra csak kevés, és nem célra orientált tevékenységből származó tapasztalataink vannak. A Fővárosi Vízművekben a dúsításnak nagyon egyedi módját gyakoroljuk, amelynek továbbfejlesztése, de a nyersvíz oldali beavatkozás is időszerű kutatási feladat lehet. Mindkét esetben közvetett vízújrahasználat történik, ennek megfelelően kiemelt fontosságú szempont a vízminőségi követelmények szigorú betartása. A természetes vagy természethez közelálló szemcsés közegen történő vízmozgások folyamatát, ezen belül a vízminőség alakulását is sokan tanulmányozták. A hazai irodalom közül emlékeztetőül felhozom Husswm Saleh Jabel tanulmányát, amoly a BME és a Fővárosi Vízművek kooperációjával készült tisztított és tisztítatlan Duna-vízzel egy kísérleti lassúszűrő telepen. Fontos megállapítása, hogy ,,a jó szűrtvíz minőség biztosítása, valamint a lassúszűrők gazdaságos üzemeltetése csak megfelelően előtisztított vízzel érhető el". A felszínközeli vízadóréteg vízutánpótlására többek között az USA Arizonai Víz Takarékossági Laboratóriuma közöl érdekes adatokat. 1967 óta Hermán Breuer vezetésével folytatnak kísérleteket másodlagosan kezelt szennyvizek szivárogtatása és a talajtömeg szennyezés elimináló képességének vizsgálata céljából. Nagyon érdekes tapasztalatra tettek szert a víz-elárasztási és szivárogtatási rendszerek célszerű telepítéséről a szennyezés eltávolítás optimálása érdekében. Az adott összetételű 9 m talajréteg vastagság és kb. 10 napos tartózkodási idő mellett mért néhány vízminőségi mutató jellemző változásait a 2. számú táblázat tartalmazza. Minden mutatóban nagymértékű vízminőség javulást értek el, különösen figyelemreméltó az öszszes N és a foszfát ion 60—60%-os csökkenése. A 3. számú táblázat a California-i Los Angeles járás egészségügyi körzete három talaj víz-dúsító-mű mérési adatait mutatja másodlagosan és harmadlagosan tisztított szennyvizek szivárogtatása esetén. A KOI-értéke már 1,2 m után 60—70%-kal csökkent, ez az érték azután meg is maradt. Megjegyzik, hogy a szerves és ammónia nitrogén már 0,6 m után 95%-ban eltűnt és nitráttá alakult. Ezeket az adatokat több magyar szerző, mint Abos Brúnó, dr. Bolberitz Károly, dr. Fázold Ádám, dr. Karácsonyi Sándor, dr. öllős Géza és mások, valamint a magam tapasztalataival összevetve összefoglalólag az alábbi megállapításokat tehetjük: 1. A felszínközeli vízutánpótlást célzó víztlszivárogtató rendszernek telepítési és üzemeltetési optimuma van. Ennek meghatározását a rendelkezésre álló adatok és dinamikai modellek felhasználásával el kell végezni. 2. A szivárogtató rendszerek működése és hatékonysága nagymértékben függ a nyersvíz minőségétől. 2. táblázat Talajszűrés hatékonysága a rétegvastagság függvényében az átszivárgó szennyvíz minőségi mutatóival jellemezve* Szennyvíz minőségi mutatók Rétegvastagság (m) 0,6 1,2 2,4 N0

3—N mg/l KOI mg/l Összes keménység Ca C0

3 mg/l Coliform b. No/100 ml 13 50 205 29 20 280 28 17 25 17 30 16 250 000 1 000 * EPA—68—03—2140, USEPA 330 350 340 1 000 180 120 3. táblázat Szennyezőanyagok eltávolításának hatékonysága másodlagosan kezelt szennyvizekből talajszűréssel* Talajrétegvastagság: 9 m. Tartózkodási idő a talajban: cca 10 nap Vízminőségi mutatók Szennyvíz [mg/l] Talajszűrés után lmg/1] BOI 10—20 0—1 KOI 30—60 10—20 TOC 10—25 1—7 összes Nitrogén 22—50 6—20 P0

4 7—12 4—8 Coliform No/100 ml 10

5—10

s 0—100 * Calif. State Water Resourees Control Bd, 1975. adatai 3. Az elszivárogtatott víz fizikai tulajdonságai: lebegőanyag tartalma, hőmérséklete, színe stb. jó hatékonysággal és viszonylag könnyen befolyásolható a kívánt irányban. 4. Helyesen üzemelő rendszer a nyersvíz fekális eredetű Coli tartalmát kielégítő mértékben csökkenti. A kevésbé érzékeny mikroorganizmusok elpusztítása külön beavatkozást igényel. A nyersvíz alga tartalma kielégítő mértékben csökkenthető. A BOI érték jó ellenőrző faktor, s megfelelő üzemmenet melletti értéke 0—1 mg/l lehet. 5. A KOI érték optimális esetben ivóvíz követelményeket kielégítő határértékre csökkenthető, a nyersvíz nagyobb KOI tartalma esetén is általános a 60—80%-os csökkenés. 6. A nitrogén alakzatok eltávolítás hatékonyságában a tapasztalatok nem egyöntetűek. Több szerző tapasztalta nitrát ion koncentráció növekedését. Optimális esetben 50—80%-os össznitrogén eltávolítást is észleltek. A tervezést folyamat modellek és kísérletek adatai alapján kell végezni. 7. A foszfor eltávolítás több szerző szerint alapvetően függ a talajon át megtett út hosszától. Az arizonai tapasztalatok szerint 9 m rétegvastagság 50%-os csökkenést eredményezett, „néhány száz lábnyi" megtett úthossz a foszfor tartalom 90%ának eltávolítását eredményezte. 8. Ugyancsak arizonai kísérleti adat, hogy & szivárogtató medence alatt 6—9 m-es mélységben a felújított vízben vírusokat egyszer sem találtak. Mindezek az adatok azt bizonyítják, hogy a kevésbé szennyezett felszíni, vagy kellően előkezelt egyéb vizeknek a talajvíz utánpótlásban fontos sze-