Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

9. szám - Dr. Galbács Zoltán–Dr. Seres István: Mintavételi eljárások a rétegvizek gáztartalmának meghatározására

Dr. Galbács Z.—Dr. Seres L: Mintavételi eljárások Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. 413 f) A minta gázpipettába történő átfejtésénél ügyelni kell arra, hogy a gázpipetta alsó, csiszolt vége állandóan vízzár alatt legyen. A pipettát e művelet közben tartsuk függőleges helyzetben, és amikor a gáz kiszorította belőle a vizet, zárjuk el az alsó csapot. A szeparátorból kivezető gumicső elszorításával óvatosan komprimáljuk a mintát, és zárjuk a gázpipetta másik csapját. így a gázpipettában nagyobb lesz a nyomás a légköri nyomásnál, és így kisebb a levegővel való szennyeződés veszélye. A mintavevő csapját elfordulás, ill. kinyomódás elkerülése céljából PVC szigetelő szalaggal ajánlatos rögzíteni. g) Amennyiben a szeparált gáz hozama 0,5 cm

3/ liter víz értéknél kisebb és mérését legalább egy órán át végeztük, szeparált gázmintát nem szükséges venni. Ekkor a kút vize gyakorlatilag nem szeparálhatónak minősíthető, mivel az oldott gáz mellett a szeparált gáz mennyisége ebben az esetben elhanyagolható. Összegezésképp megállapítható, hogy a vizsgálatok túlnyomó többségénél a mintavétel elvégezhető részáramú szeparálással. A pontos mérés felV. I. Lenin véleménye az ásványi nyersanyagbázis fejlesztésének jelentőségéről (E. A. K ozlovszkijnak, a Szovjetunió geológiai miniszterének a KOST Földtani Állandó Bizottsága egri ülésén 1980. áprilisában tartott előadása nyomán, — Magyar Álla mi Földtani Intézet MSZBT tagcsoportjának közreadott fordítása alapján.) A természettudományoknak a szocializmus időszakában tapasztalt rohamos fejlődése tükrében különösen érdekes visszatekinteni a régebbi időszakokra, és arra, miként vélekedtek a szoialista gazdasági és társadalmi viszonyok megalapozói a természettudományok, esetünkben a geológiai tudomány ós gyakorlat szerepéről. Lenin már 1893-ban ,,a termelőeszközök számára szolgáló termelőeszközök,,-nek minősítette az alapvető nyersanyagokat, így a vasat ós a kőszenet, majd a későbbi években ismételten visszatért a nyersanyag ós a nyersanyag-feldolgozás eredményeképp létrehozott termékek termelőerők fejlődésére gyakorolt hatásának elemzésére. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követően pedig azonnal jelentős gyakorlati intézkedéseket foganatosított az ásványi nyersanyag-erőforrások feltárására vagy gyarapítására. 1918. áprilisában ,,Műszaki-tudományos munkálatok tervvázlata" címmel elvi szempontokat foglmazott meg, amelyek a szovjet ország ásványi nyersanyagbázisa megteremtésének, majd hasznosításának alapjaivá váltak. Megállapította többek közt: „Ha ezeket a természeti kincseket a legkorszerűbb technika felhasználásával termeljük ki, akkor a termelőerők soha nem látott mértékű fejlődésének teremtjük meg az alapját." 1918 ós 1922 között kialakulnak a földtani kutatásokért ós feltárásokért felelős szocialista szervek, amelyek legfőbb felügyeleti hatósága kormányszintű. Lenin személyesen is előmozdította a polgárháború legnehezebb éveiben a Kuznyeck- és a Moszkva-környéki kőszónkutatást, a Volga-vidéki és Uhta-környéki kőolajkutatást, valamint az észak-nyugati területen és a Volga-vidéken az olajpala kutatást. Lenin ösztönözte a vasérckutatást a kurszki mágneses anomális területén, a további olajkutatásokat Kaukázusban, sőt Közép-Ázsiában is. 1920-ban, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete I. Össz-oroszországi Alakuló Kongreszszusának résztvevői előtt mondotta: ,,. . .modern ipar, semmilyen gyár vagy üzem nem képzelhető el szénbányászat nélkül. A szón az ipar kenyere, e kenyér nélkül az ipar tétlenségre van kárhoztatva." Lenin idejében került először a földtani kutatás hatókörébe az Uraividék számos új területe, Közép-Ázsia, Szibéria, sőt a Sarkvidék is. tétele az alkalmas berendezés és mérési eljárás. Egy lehetséges megoldást a fentiekben vázoltunk. Satnpling techniques for determining the gas content of artesian waters Dr. Galbács, Z. — Dr. Seres, I. The analysis of methane containing waters, which present potential fire- and explosion hazards, consists of two operations, viz. sampling at the site and methane analysis at the laboratory. The reliability of the results obtained depends primarily on the correctness of sampling. Depending on the composition of the water to be analysed and on the purpose of the analysis, one of three alternative sampling methods ean be adopted, namely depth sampling, full-current sampling and by-pass sampling. Iti the majority of cases the by-pass method of separation-sampling is preferable, which is simpler to carry out than depth sampling and full-current separation, but yields nevertheless aceurate results. The by-pass separator developed at the Chair for Inorganie and Analvtical Chemistry, „József Attila" University, Szeged, is described together with the techniques, which proved successful over several years for obtaining representative and aceurate samples. A nyersanyag közelségét szem előtt tartó, reális ipartelepítés lenini eszméi döntő szerepet játszottak a Szovjetunió iparosításának későbbi időszakaiban is. Az ásványi nyersanyagok iránti igény óriási mértékben fokozódott. Az energiahordozók kérdése egész sor gazdasági ós politikai problémát hozott létre a világban. Ma már az űrkutatás eredményeit is felhasználják a földtani kutatások. Ma a Szovjetunió az egyetlen olyan ország a világon, amely saját erőforrásaiból képes nyersanyag-igényeit kielégíteni. Számos fontos termék kitermelésében első helyen áll a világon. 1949-ben megalakult a világ első szocialista nemzetközi szervezete a gazdasági együttműködés előmozdítására: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A KGST megalakulásával a Szovjetunió és az egyes szocialista országok közötti korábbi bilaterális együttműködés földtani téren is sokoldalú együttműködési formává alakult át. Ma már komplex programok szolgálják a hatékony együttműködést, amelynek jelentős formája a legfontosabb nyersanyagok és energiahordozók hasznosítása. A KGST tagországok földtani együttműködése állandóan erősödik. Az egyes országok földtani vezetői a kutatási stratégia legfontosabb kérdésében rendszeresen konzultálnak. A „Geoinform" nemzetközi információs rendszer folyamatosan tájékoztatja a tagországokat. Az ásványi nyersanyagbázis fejlesztésének jelentőségéről megfogalmazott lenini útmutatások ós a követett iparfejlesztési gyakorlat értelemszerűen a felszín alatti vizek kutatására ós általában a vízgazdálkodásra is vonatkoztathatók. Az ipar működéséhez a vízre is elengedhetetlenül szükség van ós a vizek beszerzésének bázisaira is különleges gondot kell fordítanunk. A takarékos vízfelhasználás mellett a vizek tisztaságának megóvása is elsőrendű feladat ós éppen a Szovjetunió nyújt erre is követendő példát. A Bajkáltó vízminőségére, amelynek víztartalékai tetemesek olyan különleges gonddal vigyáznak, hogy az ezt célzó intézkedések európai viszonylatban országnagyságú vízgyűjtő területet érintenek. A szocialista termelési viszonyok szóles lehetőségét teremtik meg a természet javaival való ésszerű gazdálkodásának ós annak, hogy ez a gazdálkodás az emberiség egésze javára szolgáljon. A helyes gazdálkodás azonban nem automatikusan valósul meg, hanem ennek módozatait a tudomány ós a gyakorlat tudatos fejlesztése biztosíthatja. Dr. Zcntay Tibor