Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

9. szám - Kornisné Akantisz Zsuzsa: A Tisza kanyarfejlődésének vizsgálata a Vezseny-martfűi szakaszon

408 Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. Kornisné Akantisz Zs.: A Tisza kanyar fejlődése 182 V0. 0.-217 W^/s 7. ábra. Sebesség ábra a 182 V. O. szelvényben —117 cm-es martfűi vízállásnál 217 m

a/-os tetőző vízhozam esetén a sebesség; b mélység; c középsebesség; d fenéksebesség Abb. 7. Geschwindigkeitsbild im Profil 182 V. O. beim Wasserstand von—117 cm bei Martfű im Falle eines knlminierenden Abjlusses von 217 m3/s a Geschwindigkeit; b Tiefe; r Mittlere (íesehwindigkeit; d Sohlengeschwindigkeit Fig. 7. Velocity diagram in the SI)S No. 182 at —117 cm reading in the Martfű gage, at 217 m

3/s peaking discharge a Velocity; b Depth; e Mean veloeity; d Bottom velocity A sebességek előzőekben bemutatott alakulása a domború oldal megbontását eredményezi, a vízállás-vízhozamtól függően különböző szélességben. A megbontott anyagból a tetőponti szelvény alatt diiné alakú zátony keletkezik, ami a vízfolyás szállította hordalékból lefelé tovább épül. Megfigyelve a 4. ábrát, a 311, 200—311, 800 fkm szelvények között látható e dünészerű zátony kialakulása. A keletkezett zátony miatt az áramlási szelvény a tetőponti szelvény alatt beszűkül, a homorú partnál növekszik a vízmélység és a sebesség, a felgyorsult víz alámossa a homorú partot, és ha az védelem hiányában le tud szakadni, a kanyar lefelé és kifelé tolódik. Az 5. ábrán látható a martfűi kanyar, melynek helyszínrajz szerinti tetőpontja a 307 fkm tábla szelvényében van, de a beszűkült szelvény alatta alakult ki és tetőponti szelvény alakot találunk még a helyszínrajz szerinti inflexiós szelvényben is. A partszakadás jelensége ezen a szakaszon ma már nem figyelhető meg, mert a szabályozások során e partok bevédésre kerültek, de pontosan a védelmi vonalak igazolják a jelenség voltát. A kanyarfejlődés fent elmondott folyamatának nyomai a 4. és 5. ábrán a többi kanyarban is követhetők. A modell kísérleti vizsgálataink szerint, ha a meder anyag homogén, s benne az inflexiós szelvényeknél küszöbképző anyag nincs, akkor a kanyarok „tetőpontjának" (a tényleges tetőponti szelvény alakú hely) lefelé csúszását az inflexiók elmozdulása is követi. A jelenséget a megfigyelt szakasz hossz-szelvénye (2. ábra) is jól mutatja. A modellben hosszú ideig tartó vizsgálatok eredményei is jó egyezést mutatnak a tiszai felméréssel. A kanyarulatok középponti szögei kiegyenlítődésre törekednek. Ez azt jelenti, hogy a kis középponti szögű kanyart közrefogó két inflexiós szelvény felfelé, illetve lefelé tolódott el, pl. a 306 fkm vagy a 297-—296 fkm szelvény környékén (2. ábra). Ha a kanyarulat szöge nagy volt és utána nem következett kis középponti szögű ellenkanyar, a felső inflexiós szelvény lefelé csúszásával csökken a szög nagysága, például a 2. ábra 304—302 fkm szelvények közötti szakaszán. Az ismertetett észrevételek alapján megállapítható, hogy a kanyarfejlődés folyamata a modellkísérletben és a Tiszán azonosan játszódik le, ezért a kísérletek eredményei alaj>ján kidolgozott folyószabályozási javaslatokat a Tiszán is lehet és célszerű alkalmazni. A Tisza szabályozásával kapcsolatos javaslatok A szabályozás tervezése során törekedni kell időtálló és minimális fenntartási költséget igénylő megoldásra. Ezért olyan helyszínrajzi vonalvezetés (tengelyvonal) kialakítása a cél, ami a folyónak leginkább megfelelő. A tapasztalatok szerint a szabályozást olyan ívek és ellenívek sorozatával célszerű tervezni, melyeknél a kanyarok középponti szögének nagysága 45—55° közé esik, a kanyarulati sugár és a víztükörszélesség viszonyszáma pedig lehetőleg 8—13 között legyen, a szakasz úgynevezett állékony kanyarokból álljon. Az 1. és 2. ábrán látható, hogy ilyen ideális tengelyvonal a Tiszának még ezen a rövid szakaszán sem alakítható ki. A helyi adottságoknak megfelelően a következő megoldások lehetségesek. Ha kis görbületi sugarú ívek vannak a szabályozandó szakaszon {RjB< 5) ezekre egyenes ráve183 V0. ű - 192 m

3/s \«Trú-~117cm 8. ábra. Sebesség ábra a 183 V. O. szelvényben —117 cm-es martfűi vízállásnál 193 m

3/s-os tetőző vízhozam esetén a sebesség; b mélység; c középsebesség; d fenéksebesség Abb. 8. Geschwindigkeitsbild im Profil 183 V. O. beim Wasserstand von—117 cm bei Martfű im Falle eines knlminierenden Abflusses von 193 m3/s a. Geschwindigkeit b Tiefe c Mittlere Geschwindigkeit d Sohlengeschwindigkeit Fig. 8. Velocity diagram in the SDS No. 183 at —117 cm reading on the Martfű gage, at 193 m

3/s peaking discharge a Velocity; b Deptli; c Mean velocity; d Bottom velocity