Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

9. szám - Kornisné Akantisz Zsuzsa: A Tisza kanyarfejlődésének vizsgálata a Vezseny-martfűi szakaszon

Kornisné Akantisz Zs.: A Tisza kanyar fejlődése Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. 407 180 BMP 5. ábra. A Tisza 310—306 fkm szakaszának mélységvonalas helyszínrajza a) partfél; b) kisvízi tengelyvonal; c) legmélyebb pontok vonala Abb. 5. Tiefenlinien-Lageplan der Theissstrecke bei 310—306 Flusskm a Ufermauer; b Achsenlinie bei Niedrigwasser; c Linie der tie.'sten Punkte Fig. 5. Contourline map of the Tisza River between River Stations 310 and 306 km a Lining wall; b Centreline at low water; c Thalweg Az ábrán alul megadtuk a szelvényen kénti maximális vízmélységeket a bögénkénti maximális vízmélység százalékában. A bögék határát a hossz-szelvény segítségével határoztuk meg úgy, hogy az 1 m-nél magasabb küszöböket tekintettük böge határnak, azaz inflexiós szelvénynek. Az áramlási irányok meghatározásához elkészítettük az 1. ábrán bejelölt jellemző szakaszok mélységvonalas helyszínrajzait. Az I. szakasz (3. ábra) egy egészségesnek látszó kanyarral kezdődik, majd alatta több kilométeres közel egyenes szakasz következik, ahol nincs meg a #max/#böge mai egyébként mindenütt megtalálható ritmusa. A II. szakasz (4. ábra) folyószabályozás szempontjából ideális kanyarpárt mutat be. A III. szakasz (5. ábra) olyan paraméterű kanyarral kezdődik, amelyhez hasonló az alatta lévő szakaszon rendkívül káros zátony képződést okozott. A vízhozammérési jegyzőkönyvek alapján megszerkesztettük a függélyek pontonkénti sebességábráit (6., 7., 8. ábra). Megjegyezzük, hogy a 6—8. ábrák teljesen szokványosán végzett és szokásos függélykiosztású sebességmérés eredményeit mutatják. A kutató kívánságára, a mérés során az általa megjelölt helyen két függély között külön megmértek néhány fenékközeli sebességet is, azonos műszerrel, módszerrel. A helyszíni mérések során hét, a hosszszelvény alapján tetőpontinak ítélt szelvényben, a fenék közelében külön sebességméréseket végeztek, ezekből hármat mutatunk be a 9. ábrán. Kanyarfejlődés a modellben és a Tiszán A kanyarfejlődésnek a modellkísérletek alapján rendszerezett folyamatát a Vezseny-martfűi megfigyelésekkel, mérési eredményekkel összevetve az alábbiakat tapasztaltuk. 180 V0. a*224m

3/s 6. ábra. Sebesség ábra a ISO V. O. szelvényben —117 cm-es martfűi vízállásnál 221 m

3/s-os tetőző vízhozam esetén a sebesség; b mélység; c középsebesség; d fenéksebesség Abb. 6. Geschwindigkeitsbild im Profil 180 V. O. beim Wasserstand von—117 cm bei Martfű im Falle einer Kulminierenden Abflussmenge von 224 m

3/s Kulminierenden Abflussmenge von 224 m

3/s a (Jescliwindigkeit; b Tiefe; c Mittlere Geschwindigkeit; d Sohlengescliwindigkeit Fig. 6. Velocity diagram in the Survey Department Section No. 180 at •— 117 cm reading on the Martfű gage, at 224 m

3lsec peaking discharge a Velocity; b Depth; c Mean velocity; d Botlom velocity A tetőponti szelvényekben (inflexiós szelvények távolságának felében) a pontonkénti sebességek maxmális értékét nem a sodorvonalban, a legmélyebb függélyben, a felszín közelében mértük, hanem a domború oldalon a tengelyvonal környékén, fenék-közeiben. A Tiszán végzett mérések a fenék-közeli maximumok vonatkozásában hasonló eredményre vezettek (6—9. ábra).