Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
8. szám - Jeneyné Jambrik Rozália: Az újkígyósi vízműtelep geohidrológiai vizsgálata
374 Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. Jeneyné Jambrik R.: Az újkígyósi vízmű A téli félévben lehullott csapadék főleg az őszitavaszi hónapokban fejt ki tápláló hatást. A fagyos hónapokban bekövetkezett talajvízszint (ill. üzemi vízszint) emelkedés a csapadék és a vízszintváltozás közötti fáziskéséssel nem magyarázható, azonban a mélyebb rétegek tápláló hatása számításba jöhet. A nyári félév csapadéka az esetek 50%-ábau lejut a talajvízhez. Szokatlan a magas léghőmérséklettel jellemezhető pontok nagy száma, igaz, a 6 db 20 °C-ot meghaladó hőmérsékletű ponthoz többnyire 70 mm-nél nagyobb csapadék tartozik. A környéken gyakori nyári nagy esők tehát lejutnak a talajvízhez, illetve az üzemi vízszinthez, így a vízmű hidrogeológiai védőidomának felső határa a térszín. 4. Tápterület, a kútsor elméleti hozama Az észlelő kutakban végzett megfigyelések alapján lehetőség nyílt a tápterület nagyságának, a távolhatás irány szerinti változásának vizsgálatára. A területen a nyugalmi vízszint hidraulikus gradiense 5 -10~ 4, a lejtés közel kútsor-irányú, erre merőlegesen szintesnek tekinthető. E korrekciókkal a 11. ábra szerinti depresszió-szelvények szerkeszthetők az egyes időpontokra, melyekről a távolhatás értéke az s(2//-s) = 0 pontnál olvasható le. A távolhatás értéke irány szerint a következőképpen változik: Idő 1971. 1971. 1973. 1973. 1975. 1975. K m ax 01. 02. 03. 04. 0(5. 07. /> mi n Irány Távolhatás [m] K 1910 3150 6300 2880 1900 2750 3,3 Ny 1850 3150 3000 1510 1900 2750 2,1 É' 1450 3000 2190 3160 2510 5000 3,4 I) 1000 1260 1440 1150 1000 1250 1,4 Ékv. 1960 3030 3480 2540 2175 3280 1,8 A legkisebb távolhatás rendre déli irányban alakul ki, a legnagyobb értékek kelet és észak felé jelentkeznek. A legkisebb változással is a déli irány jellemezhető, a legnagyobb és legkisebb R érték hányadosa 1,4, míg É és K felé 3,3—3,4. Az ekvivalens távolhatás a számítottal egyező területű kör sugara. A távolhatás irány szerinti anizotrópiája arra utal, hogy a rendszer déli irányból utánpótlást kap. A tápterület nagyságának jelentős változásai arra engednek következtetni, hogy a víztér mel és és]az után j jótlódás közti különl iségekre a rendszer a távolhatás növekedésével, a tárolt készletek átmeneti csökkentésével, illetve a nagyobb tápterületen várható nagyobb utánpótlódás kitermelésével reagál. A távolhatás átlagos értéke (li átlaga kereken 3 km) és a kútsor átlagos üzemi vízszintje (a leszívás átlagértéke kerekítve 6 m) ismeretében a kútsor elméleti vízhozama nyílt tükrű, véges galériával történő közelítéssel számolható. A nyílttükrű, vsiges galéria vízhozama D. CiOC konform léképzéssel levezetett megoldása szerint KúttengelytSl mért távolság [m] 10 100 10000 R k = 1910 [m] R m= 1850[m] Rl =%50[m] R d = 1000[m] R e kf1960[m] T = 1,202'lO^m 2] JELMAGYARÁZAT: • K-i depressziószelvény x NY-i depressziószelvény + E-i depressziószelvény ° D-i depresszioszelvény 11. ábra. Depressziószelvény. 1971. I. Puc. 11. Pa3pe3 iepe3 denpeccuw. srneapb 1971. Abb. 11. Depressionsprofil. 1971. I.
