Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
8. szám - Jeneyné Jambrik Rozália: Az újkígyósi vízműtelep geohidrológiai vizsgálata
Jeneyné Jambrik R.: Az újkígyósi vízmű Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. 373 kihasználtság fokozását, a napi víztermelésnek a távvezeték szállítóképessége, illetve a szivattyúkapacitás szabott határt. A termelőUutak üzemi vízszintjének alakulása a talajvíz-járás jelleggörbéjére emlékeztet, amit a víztermelés befolyásol. A visszatöltődés maximumának időpontja már a nagyobb vízfogyasztás időszakára esik, s ez a jelleggörbe torzulását eredményezi. A termelő kútsor, az észlelő hálózat és a környéken lévő talajvízszint észlelő kutak vízállása — adatsorainak összehasonlítása azt mutatja, hogy nincs fáziskülönbség a talaj ill. asekélymélységű rétegvíz járása között [7]. A megcsapolt rétegek vízjárása is határozott éves periodicitást mutat, eltérően a nyomás alatti rétegek vízjárásától [19]. Nagyobb vízhozamhoz mélyebb üzemi vízszint tartozik, de azonos víztermelés több szintről is történhet a hidrológiai helyzet függvényében. Megállapítható még, hogy a vízmű „beállt", utánpótlódó készletet termel, tartós víznívósiillyedési tendencia nem tapasztalható. A vízhozam és a leszívás összefüggése (9. ábra) az összetartozó értékek szórását mutatja. Ezt egyrészt az magyarázza, hogy a depressziót rögzített (nem az időben változó) nyugalmi vízszinttől számoltuk, másrészt természetes is, mivel egyéb tényezők által is befolyásolt valószínűségi változók kapcsolatáról van szó. A parabolikus Qf.s) összefüggés ugyancsak a rendszer nyílttükrű voltára enged következtetni, mintegy alátámasztva a hordalékkúp jelleget [22, 26]. 3. A víztermelés és a meteorológiai jellemzők kapcsolata A 10. ábra a havi átlagos vízhozam és üzemi vízszint valamint a lehullott csapadék kapcsolatát tünteti fel. 100 ezer m : !/hó víztermeléshez 3 mm-es havi csapadék esetében 86 mBf üzemi vízszint tartozik, de 129 mm-es csapadék mellett ugyanaz a vízhozam már 2m-rel magasabbról termelhető ki. A csapadék és a víztermelési paraméterek között kimutatott kapcsolat egyben azt is illusztrálja, hogy a rendszer felülről ténylegesen utánpótlódik, azonban nem nyújt támpontot az utánpótlódás idejére. A tapasztalat szerint a nyári hidrológiai félév csapadékosabb a télinél. A görbesereg szerint ez azt jelentené, hogy ugyanaz a vízhozam nyáron magasabb vízszintről termelhető ki, mint télen. A Q = í(h,Cs) összefüggés kiszélesíthető a havi közepes léghőmérséklet értékekkel. A csapadékvízhozam — illetve vízszint-emelő hatását a 10. ábra görbeserege mutatja. A mért értékek azon pontjai, amelyek az összefüggésnek éppen megfelelnek az alsó Cs-Cs tengelykereszt felezőjére esnek. Azok a pontok, amelyek szórnak, és a kapcsolatot „gyengítik" (pl. kis vízhozam vagy mély üzemi vízszint a lehullott nagy csapadék ellenére) a felező alá, ellenkező esetben fölé kerülnek. Az egyes pontok mellett feltűntetett hőmérsékleti értékek arról tájékoztatnak, hogy a vízhozam — üzemi vízszint — csapadék adatok milyen időszakra vonatkoznak. A kapott ponthalmaz görbesereg szerkesztésére nem alkalmas: a havi közepes léghőmérséklet önmagában nem változtatja meg a termelési paramétereket. Táblázatos értékelésével azonban következtethetünk a beszivárgás idejére: Havi középbőmér- T[°C] Eltérés jellegi; séklot — + 0 0 3 Téli félév 0—. 5 2 2 5—10 4 8 Összesen: 0 13 10—15 . 3 8 Nyári félév 15—20 (i 5 >20 3 6 Összesen: 12 19 A vízhozam, üzemi vízszintes a havi csapadék kapcsolata [morj/hónap]. !ü0 no 110 120130 no no m cs 90100nonomCs , [mm/honap] A léghőmérséklet' összefüggése a termelő kútsor hozamával, üzemi vízszintjével és a havi csapadékkal 10. ábra. A vízhozam, üzemi vízszint és a havi csapadék kapcsolata, ill. a léghómérséklet összefüggése a termelő kútsor hozamával, üzemi vízszintjével és a havi csapadékkal Puc. 10. Cen3b Mencdy deaumoM, 3KcnAyamaifuoHHbiMu eopu30HmaMU MecnmibiMu cyMMaMu ocadicoe ti mcMnepamypoü eo3dyxa Abb. 10. Zusammenhang zwischen Abjluss, Betriebswasserspiegel und dem monatlichen Niedersclag bzw. der fíhifttemperalur und der Ergiebigkeit der Förderbrunnenreihe
