Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

8. szám - Jeneyné Jambrik Rozália: Az újkígyósi vízműtelep geohidrológiai vizsgálata

372 Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. Jeneyné Jambrik R.: Az újkígyósi vízmű 220 200 180 -Q 160 140 120 p 1-. 100 80 60 4 0 86,0 84,0 82Pto 80,0 -5 78,0 76,0 74PX Ul y w tw 1963 1964 1965 1966 1961 1968 1959 1970 1971 1972 1973 19741975 8. ábra. A termelő kútsor havi vízhozamának és üzemi vízszintjének idősora Puc. 8. JJunaMUKa Mecmnux 3HateHuü deBuma eodbi u 3KcnAyamaiiuoHHbix eopu30nmoe Abb. 8. Oanglinie der monatlichen Ergiebiglceit der Förderbrunnenreihe und des Betriebswasserspiegels 0.^/d] -J-0,15 [m] 9. ábra. A vízműkútsor átlagos depressziójának és hozamának kapcsolata Puc. 9. Cen3b Mejtcdy cpedHeü denpeccueü u deOumoM Ayia eodo3a6optibix cica a ve un Abb. 9. Zusammenhang zwischen der durchschnittlichen Depression und der Brunnenergiebigkeit der Wasserwerks- Brunnenreihe gási tényezőjét és hézagtérfogatát az NME Földtan- Teleptani Tanszékének laboratóriumában meghatároztuk. A beszűrözött rétegek (7. ábra) szivárgási tényezőinek átlaga —• 28 db szemeloszlási görbe és 55 db permeabiméteres mérés értékei alapján 10~

4 m/sec, az átlagos hézagtérfogat 40%. A köztes helyzetű finomszemcsés képződmények nem tekinthetők vízzárónak, szivárgási tényezőjük 2,1.10-° és 4,2 • 10~

7 m/sec között változik, hézagtérfogatuk átlaga 48% [8]. Az újkígyósi vízműtelep üzemeltetési tapasztalatai a törmelékkúp, mint geológiai formáció teljes kiterjedéséhez képest csak szűk területre vonatkoznak. A vízműtelep ugyanis egy mindössze 1600 m hosszúságú kútsor, amely legfeljebb 60 m mélységig veszi közvetlenül igénybe a vízadó rétegeket, így csak pontszerű információt nyújthat a több ezer km

2 kiterjedésű, több száz méter vastagságú hordalékkúpról. Ennek az információnak értékét azonban az növeli, hogy közel 20 éves üzemeltetési tapasztalat támasztja alá és ellenőrzésére jól kiépített és rendszeresen észlelt figyelő hálózat szolgál [7], 2. A víztermelési jellemzők kapcsolata A kitermelt vízmennyiség és a havi átlagos üzemi vízszint értékeinek alakulásán (8. ábra) követhetők a vízmű kiépítésének ütemei. 1963—66 között az átlagos vízhozam 3000 m

3/nap volt. Ekkor a telep 50%-os kiépítettséggel üzemelt, de maximális kihasználására szükség volt, mert Békéscsaba nem rendelkezett egyéb vízbeszerzési lehetőséggel. 1966-tól a II. ütemben fúrt kutak üzembe állításával •— megnőtt a víztermelés. 1969—70-től a víztermelés éves ingadozása nagyobb lett, mivel Békéscsabához közel új vízműtelep üzembe lépésével lehetőség nyílt a téli víztermelés csökkentésére. Az 1975—77-es években a vízigények növekedése már ismét megkövetelte a