Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
1. szám - Könyvismertetés
Hidrológiai Közlöny 1981. 1. sz. 39 [22] Tamás, O. (1974): The biomass change of the phytoplankton in Laké Balaton during the 1960 s. — Annál. Biol. Tihany, 41. 323—342. [23] Ponyi, J. E.,—Horváth, J. N.,—Zánkai, N. P. (1975): Investigations on planktonie Crustaeea in Laké Balaton VI. Qnantitative ehanges in the Eudiaptomus gracilis population at various regions of Laké Balaton. — Annál. Biol. Tihany, 42. 20—3218. [24] Vörös, L. (1977): A Balaton fitoplanktonja 1976ban. — Kézirat. [25] Winbery, G.G. (1971) (ed.): Methods for the estimádon of production of aquatie animals. — Acad. Press. London and New York, I = XII+ 1 —175. [25] Zánkai, N. P. (1978 b): The duration of development of Eudiaptomus gracilis (G. O. Sars) (Copepoda) iii Laké Balaton. — Acta Biol. Debrecina, 15. 183—198. Fecundity of Eudiaptomus gracilis (Copepoda, Calanoida) in Laké Balaton By P. Zánkai, N. Gand. Biol. Sc. The rate of fecundity has been estimated on the hasis of fertility, reproduction and egg production. Productivity is indieative of the eondition of the population. Between 1962 and 1972 the number of eggs in a single sac was 14.2 and only 5.7 in the waters off Keszthely and Tihany, recpestively. By the end of 1975 this number has inereased in the water off Tihany to 9, while in the period June — October, 1976 to 19.4 on the average. The increase over earlier years is a three-fold one, the count having even exceeded the figures mentioned aerlier for the waters off Keszthely. The eondition of the population depends on the nutrient supply. Ali particles smaller than 30 /i are poténtial nutrients to E. gracilis (Haney, 1973). In the years 1965—67 the phytomass in the SW hasin of the laké was of a quality and quantity to eontrol the fertility (r = +0,93; P=0,1% significant). In the same period the phytoplankton in the NE basin consisted inainly of large Ceratium, so that no correlation could be ostablished. By 1976 the qualitative composition of the phytoplankton undorwent a change at Tihany as well (Vörös, 1979), so that a correlation of r=+0,82 and P=l% significance could be established between the phytomass and fertility. Besides I he availability of nutrients, the rate of reproduction is eontrolled by the temperature of water. From 1965 to 1972 the rate of reproduction remained constant over the years, while it differred appreeiably in the different parts of the laké (at Keszthely and Tihany 4,7 and 2,0 egg/female/day, respedtively). In 1976 the number of eggs per feinale and per day inereased to 8.3 off Tihany, thus to three times the value of the earlier years. The theoretical fecundity rate of the population — the egg production rate — was rather low in the vegetation period of 1976 with 156 thousand eggs per sq.rn and mönth. This value is typical of oligotrophic waters, or populations eapable of tolerating high mortality rates. Könyvismertetés Dr. Ilaszpra Ottó: Modelling Hydroelastic Vibrations (Hidroelasztikai rezgések modellezése). Akadémia Kiadó, Budapest és Pitman Publishing, London -San Francisco—Melbourne közös angol nyelvű kiadása 1978; 136 oldal, 84 ábra, 218 irodalmi hivatkozás. Vízépítési acélszerkezeteken az áramláskeltette hidrodinamikai hatások következtében veszélyes rezgések léphetnek fel, amelyek a műszaki tervezés igényeit kielégítő pontossággal számítással nem követhetők, ezért keletke ésük feltételeit, nagyságukat — jelentősebb létesítményeknél — általában modellkísérletek segítéségével vizsgálják. Minthogy a vizsgálódások főcélja az áramlásba helyezett szerkezet rezgéseinek a meghatározása, a vizsgált szerkezet rugalmassága a jelenségek kialakulásából nem hagyható figyelmen kívül. A klasszikus hidraulikai kisminta-vizsgálatoknál azonban ez a feladat csak merev szerkezet feltételezésével volt megoldható, ezért ilyen vonatkozásban a kisminta- vizsgála'ok jelentős fejlesztésének kell tekintenünk azokat a kutatásokat, amelyek a VIZITERV megbízása alapján a kiskörei vízlépcső különböző elzárószerkezeteinek rezgésvizsgálatával kapcsolatosan a VITUKI-ban 1964-től a szerző irányításával folytak. Ennek során dolgozta ki a szerző a hidroelasztikai hasonlóság módszerének alapjait, amely igazolta, hogy lehetséges olyan hidraulikai kisminták építése, amelyek a nehézségi erő, a tehetetlenségi erő és a szerkezet rugalmas alakváltozásaival arányos rugalmas erő egyidejű figyelembevételére alkalmasak. Az elméleti vizsgálatok alapján lehetővé vált az említett vízépítési acélszerkezetek rugalmas tulajdonságainak figyelembevételével, az áramláskeltette rezgések, illetve ezek következtében a szerkezeteken fellépő igénybevételek modellkísórleti meghatározása. Az úttörő jelentőségű mű a vízépítési szerkezetek áramláskeltette rezgéseinek modellezését lehetővé tevő hidroelasztikai hasonlóság módszerét mutatja be és részletesen tárgyalja e módszer szisztematikus kísérleti ellenőrzését. Az I. fejezetben a szerző bevezeti az olvasót a hidroelasztika és a hidroelasztikai rezgések modellezésének fogalmi körébe. A II. fejezet rövid áttekintést nyújt a hidroelasztikai modellkísérletezés előzményeiről az aeroelasztikában, vagyis a repülőgépi ervezés, a híd- és magasépítési szerkezetek területén 1938 óta folyó modellhasonlóság, vizsgálatoknak a mű tárgyát érintő mcgállapításairóli majd a hidroelasztikai modellkísérleteknek a hajóépítésben történő felhasználásáról. Részletes kritikai elemzést ad e fejezet a hidroelasztikai modellkísérleteknek vízépítési szerkezeteknél történő eddigi külföldi és hazai alkalmazásairól, nyomon követve e téren a modellezés elméleteinek és módszereinek fejlődését. A III. fejezet a mű alapvető részét alkotja, mivel a szerző hidroelasztikai hasonlósági módszerének ismertetését tartalmazza. A vízépítési szerkezetre ható erők számba vétele után a kisminta dinamikai hasonlóságának kritériumát vizsgálja, majd részletesen elemzi a modell méretezését hajlító, longitudinális és csavaró rezgésekre, vizsgálja a felfüggesztő elemek rugalmas modellezését, végül a súrlódással kapcsolatos kérdéseket tárgyalja. A IV. fejezetben a szerző a hidroelasztikai hasonlóság módszerének kísérleti igazolására szabadfelszíni áramlásba helyezett rugalmas modellel végzett vizsgálatait mutatja be, amelyet 1968—69-ben az lowai Hidraulikai Kutatóintézetben, majd 1970-ben a VITUKL-ban végzett. A mérési eredmények értékelése alapján megállapítható volt, hogy a hidroelasztikai hasonlóság módszere a gyakorlat által megkívánt méretarányhatárok között a szerkezetek hidraulikai rezgéstani vizsgálatára jól alkalmazható. Az V. fejezet a hidroelaszt ikai modellek készítéséről és rezgésmérő műszerekről ad rövid áttekintést, kiemelve a VITUKI-ban kifejlesztett vízálló frekvenciamodulációs mérőfejet. Az „Alkalmazási példák" címet viselő VI. fejezet röviden bemutatja a kiskörei duzzasztómű áramló vízben lebocsátásra kerülő betétgerendájainak rezgéstani vizsgálatát, majd a hangensteini ún. sisakrostély gáton Kolkman által végzett méréseket. A szerző a mű utolsó, VII. fejezetében a hidroelasztikai modellezés jövőjót illetően fejti ki gondolatait mintegy kijelölve az elméleti alapok, a modellépítési gyakorlat és a méréstechnika területén még megoldásra váró feladatokat. A könyv gazdag irodalomjegyzéke ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a témakörrel foglalkozó kutató és tervező mérnökök elmélyülten tanulmányozhassák ezt az igen érdekes problémakört. Dr. Dévényi József