Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

8. szám - Kuzman Gábor: Hidrológiai észlelések a Duna budapesti szelvényében

Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. 369 Az újkígyósi vízműtelep geohidrológiai vizsgálata JENEYNÉ JAMBRIK ROZÁLIA* Bevezetés Békéscsaba vízellátása céljából az 1950-es években, ill. az 1960-as évek elején vízkutatásokat végeztek Nagykamarás, Medgyesháza és Újkígyós térségben [13, 21]. Ezek eredményei alapján létesült — a megyeszékhelyhez legközelebb eső területen — az Újkígyósi vízműtelep (1. ábra), mely 1962 óta üzemel, azonban mai kiépítettségét csak 1965-ben érte el (6). Víztermelése döntően 11 db sekélymélységű (55—60 m-es) kavicsolt kútból történik, melyek egy 1600 m hosszúságú ÉÉK—DDNy irányú kútsort alkotnak. A telepen 2 db közepes mélységű, hagyományos kivitelű kút is üzemel. A sekélymélységű kútsor által közvetlenül igénybevett, 20—60 m-es mélységközben elhelyezkedő vízadó rétegek nyomásviszonyainak megfigyelése érdekében észlelő hálózatot telepítettek (2. ábra). A víztermelés 3500—6000 m

3/nap között váltakozik — az igényeknek megfelelően. Napi egy alkalommal mérik a termelt vízmennyiséget és a pillanatnyi üzemi vízszintet, 3 naponként észlelik a figyelőkutak vízállását. Időszakosan, évi 1—2 alkalommal végeznek vízminőségi vizsgálatot, elsősorban közegészségügyi szempontból. 20 l'megsemmisült) 23 13 21 19 18 500[mj 17 n 15 21 16 JELMAGYARAI AT: % o Termelőkút • Eszlelőküt 2. ábra. Az Újkígyósi vízműtelep helyszínrajza Puc. 2. ílAan éodo3a6opiibiü cmamiuu yüKudboui Abb. 2. Lagcplan des Wasserwerks in Újkígyós Az 1962—1978 között mért termelési paraméterek és vízszintészlelési adatok értékelésével elemzem a vízbeszerzés közvetlen térségének földtani, geohidrológiai, utánpótlódási viszonyait. 1. ábra. Újkígyósi termelőtelep, átnézetes helyszínrajz Puc. 1. CxeMamu'iecKuü nnan eodo3ciöopnoü cmamfuu yüKudboui Abb. 1. Übersichts-Lageplan der Wasser gewinnungsanlage in Újkígyós •Nehézipari Mfiszaki Egyetem, Miskolc 1. Vízföldtani áttekintés Az újkígyósi vízműtelep és közvetlen környéke az alföldi neogén medence DK-i részéhez tartozik. A medence aljzatát képező paleozóos képződmények — geofizikai mérések és távolabbi fúrások adatai alapján [2] kb. 3 km mélységben helyezkednek el. A medence-kitöltés alsó kétharmadát alsóés felsőpannóniai levantei üledékek, felső szakaszát pleisztocén képződmények alkotják, a holocént néhány m vastagságú öntésföld képviseli. Ivóvízbeszerzés szempontjából — a tágabb környéket is figyelembe véve — a 400—800 m között változó vastagságú folyóvízi pleisztocén összlet jöhet számításba. A vízmű a Maros törmelékkúpjának területén létesült. Az uralkodóan pszammitos (60—70%) alárendelten pelites (30—40%) üledékek képződésében az Os-Maros üledékképző tevékenysége Pusztaotflaka Kétegyhaia