Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

8. szám - Könyvismertetés

Scheuer Gy.—Schweitze

r F.: A Gerecse-hegység Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. 343 [39] Szenten /''. és munkatársai (1966) : Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. Tatabánya. MÁF1 kiadvány. Budapest. [40] Vadász E. (1960): Magyarország földtana. 2. kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest. [41] Vértes L. és munkatársai (1964) : Tata eine mittelpalaolithische Travertin Siedlung in Ungarn. Akadémiai Kiadó. Budapest. [42] Vigh G. (1943): A Gerecse hegység ÉNy-i részének földtani és őslénytani viszonyai. Földtani Közlöny 73. p. 645—655". [43] Vigh G. (1961): A Gerecse hegység Ny-i felének földtani vázlata. MÁFI Evkönyve. 49. p. 445—461. [44] Vigh Gy. (1925 I: Földtani jegyzetek a Gerecse hegységből. MÁFI Évi Jel. 1920—23-ról p. 60—68. [45] Vigh Gy. (1940): Rétegtani és begyszerkezeti megfigyelések a Nagypisznice környékéről. MÁFI Evi Jel. 1933—35-rőÍ 4. k. p. 1455—1466. [46] Vitális S. (1940): Dunajobbparti teraszok Dunaalmás és Esztergom között. MÁFI Évi .Jel. 1933— 35-ről 4. k. p. 1565—1578. [47] Wein Gy. (1977): A Budai hegység tektonikája. MÁFI alkalmi kiadvány. Budapest. Dr. Erdélyi Mihály: A magyar medence hidrodinamikája (Hydrodynamics of the Hungárián hasin.) VITl KI, Budapest, 1979. 82 old., 67 ábra, 70 irod. A felszín alatti vizeknek az ország vízellátásában való növekvő szerepe egyre inkább szükségessé tette az egész természeti egységnek, a magyar medencének összefoglaló értékelését a hidraulika, grológia, geofizika, vízkémia ós geotermika szempontjai szerint ós módszereinek alkalmazásával. Dr. Erdélyi Mihály tanulmánya részletesen igyekszik ábrázolni a víz mozgását a felszín alatti térrészben a természeti viszonyok által megbatározott pályákon. A hidrodinamika vízminőségi ós geotermikai kapcsolatainak felderítésével és felhasználásával az eddigieken túl további, indirekt módszereket is bevezet a felszín alatti vízmozgás nyomozására. A tanulmány röviden foglalkozik az áramlási rendszer hidraulikai jellegzetességeivel, a magyar medence vízföldtani ismertetésével, a medence áramlási rendszerével, a vízáramlás kémiai és geotermikai vonatkozásaival. Szól a természetes izotópok kutatási szerepéről ós a vízáramlások szénhidrogén kutatással kapcsolatos kérdéseiről is. A viszonylag rövid ós az éppen csak szükséges magyarázó szövegeket gazdag ábraanyag kíséri, amelyet sokszorosítástechnikai okokból a tanulmány önálló részében helyeztek el. Számos, hazánk egész területét áttekintő izo-vonalas térkép mellett különösen értékeSíik azok a geológiai hossz-szelvények, amelyeken a fúrásokban talált rétegződés feltüntetése mellett szintén izo-vonalak ábrázolják a különböző hidrodinamikai, vízkémiai és geotermiai paramétereknek felszín alatti elhelyezkedését. A tanulmány kétségtelen erőssége és nagy értéke ábraanyagában van. - Sajnálatos, hogy ezt a nagyigényű munkát nyomdailag méltatlan külső kíséri: a sokszorosítás technika nem mindenben bizonyult tökéletesnek. Ezt az ábrák kivitele is megérezte. Műszaki oldalról még figyelmeztethetünk arra is, hogy a szerző korántsem azt a terminológiát használta, amit a műszaki tudományoknak — elsősorban a hidraulikának — a szigorúsága nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat szakembereitől is megkövetelt. A tények helyes leírása és értékelése a hidraulikába!! szokatlan, sőt annak egyes megállapításaival ellentétes fogalomés nevezéktanrendszer használata mellett történt. Mindez, szerencsére nem a szerző helyes vógmegállapításait kérdőjelezi meg, legfeljebb a műben foglaltak későbbi továbbfejlesztőinek kell majd a jövőbeni következtetéseiket most már alkalmas nevezéktan szerint értékelniük. Megkérdezhetjük azonban, hogy a geológus és Kckonstriiktion der palaokarsthydrologisclien Verlialtiiisse des Gereose-tiebirges vom oberen Pannon liis zu uiisereii Tagén Scheuer, Gy.—Schweitzer, F. Am nördlichen Rand des Gerec.se-Gebirges sind mehrere Siisswasser-Kalksteiü-Vorkommen bekannt. Die Entstebung dieser ist mit der Funktionierung der Thermalwasser-Karstwasser in Verbindung. Laut den Untersuchungen waren die Karstquellen an das Nord-Seite des zentralen Gerecse Gebirges, weil nur hier so alte Quellen-Kalksteine vorhanden sind. lm oberen Pliozán habén die Quellen ihren Platz geandert. Die am siidlichen Teil des Gebirges entsprungenen Quellen versiegten und die Quellen verbreiteten sich an allén drei morphologisehen Landschaften des Gebirges. Dics setzte sich auch im unteren Pliozán fort. Im mittleren l'leistozán begann wesentlieh jener Karstwassergeologische Umánderungsprozcss, der in mehreren Schritten zur Ausbildung des heutigen Zustands führte. Als erste versiegten die Karstquellen des zentralen Gerecse-Gebirges und sodann die im oberen Pleistozán einstens so wasserreichen Quellen des östlichen GerecseGebirges. Diesem Umstand ist es zu verdanken, dass die sich einstens auf das nördliche Gebiet ausgebreiteten Quellschüttungen heute schon in überwiegenden Teil auf das Quellengebiet im Tale konzentrieren. a hidraulikus szakemberek együttműködése a tanulmány megjelenése előtt miért nem terjedhetett odáig, hogy a hasonló nehézségeket a kiadott szövegben már elkerülhették volna. Lehet, hogy a fenti megjegyzésekre alapot nyújtó körülmények bizonyítják a vízügyi tudományokkal más és más oldalról foglalkozó kutatások együttes erejét. Tapasztalataim szerint csak a vízügyi tudományokban van példa az olykor ellentétes elméletek ós véleményeik együttélésére, hogy azután a kórdóseket az egyik oldalról a hiányosságok ellenére is egészében jól látó szakember végül találkozhasson a kérdéseket a másik oldalról jól látó szakemberek véleményével. Ezt lát va és az ellentmondásokkal együtt tarthatjuk igazán értékesnek a most megjelent rövid összefoglalót. Dr. Vágás István 1. Sz. Turovszkij: A szennyvíziszap kezelése Műszaki Könyvkiadó, 1980. Környezetvédelmi sorozat. 154. old. A szennyvíztisztítás módja és mértéke a lakosság közegészségügyének, infrastrukturális ellátottságának egyik jelentős tényezője, továbbá az élővizek és általában a környezet védelme miatt is fontos követelmény. •A szennyvíz megtisztítása a feladatnak csak részmegoldását jelenti. Áz elválasztott szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása sok esetben nagyobb probléma, mint maga a szennyvíztisztítás. Egy komplett szennyvíztisztító telep üzemeltetésénél a teljes üzemi költség 30—50 százalékát az iszap kezelése igényli. Mindezek ismeretében igen örvendetes, hogy a magyar szakemberek szélesebb rétege számára közvetlenül is hozzáférhetővé vált Turovszkij műve. A könyv részletesen beszámol a Szovjetunióban e témakörben végzett kutatásokról. Módszereket ós berendezéseket isinertet az iszapok sűrítésére, koagulálására, víztelenítósóre

v csírátlanítására, termikus szárítására és elégetésére. Áttekinti a szűrési és szárítási technológia elméleti alapját, az iszapok fizikai-kémiai jellemzőiből kiindulva képleteket ad a berendezések teljesítményének és üzemeltetési módjának meghatározására. A szerző javaslatokat tesz szennyvíziszap-kezelési technológiákra és azokat műszaki-gazdasági szempontból indokolja. Gyakorlati adatokat mutat be táblázatokon, amelyek tájékoztató jelleggel segítenek a kérdéssel foglalkozó tervezőknek. A környezetvédelmi technika fejlődésével lépést tartani csak az új eredményeket ismertető, összefoglaló szakkönyvek tanul mányozásával lehet. A Műszaki Könyvkiadó hiánypótló monográfiát jelentetett meg környezetvédelmi sorozatában. A hazai iszapkezelés jelenlegi szakaszában egy jól használható, aktuális szakkönyvvel lettünk gazdagabbak. Dr. Lux András