Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

1. szám - P. Zánkai Nóra: Az Eudiaptomus gracilis (Copepoda, Calanoida) szaporulata a Balatonban

P. Zánkai N.: Az Eudiaptomus gracilis Hidrológiai Közlöny 1981. 1. sz. 35 in oo <© oo t-í -c os líi «© |H <N t-ift cí rH rH ec ©í <?í »í -h-h-h-h-h-h-h HQO>nMOON c H C TÍ N H H © ©"ifi OS <N l-l rí .. CCtMe^G^fMCOCCTífeiíMCOCCCOCO-^CCMCC-^OfMOar-i -H-H +1 -R-H -H -H-H+\-H +1-+1'"H -H +1 +1 +1 -H -H -H +1+1 +1 -fr-t,-vt~-OS©(NOJOsr-i-'ir-Tí<CS r-NOlNr-ONWlN ti*tí c: U s Kg, 00 O O iO f" OOvrtkOOO^'flO?? ©J w 0 cq OS rH fH oío oíw 00 OS 00© cm"h rH © © r- r-i ©00 cí MfjfJNNNr co ^COrH^ r"' HNhiM OS oo ifi t- © l-l '"

H OS CO víi bHH(M CO (MfQON CO CO rH OS CO © 00 rH (N CO rH iíi © OJ 00 © rH (N r-l rí r-l H WffiHH rH HCOMH H N C lt5 HOO^f © (N i-t <M r-t © t^ r-t rH r-t © tJH r-t OS CO rH CO lfJO«

H rH r-t HC3HN

h r-t CO 00 © OS CO M(MOWNH»O

h« iflWOHHHHH 5<

5OSt>.©rH01©

t^

r

HíN r-t rí rH H -H ifl IÍ5 Íí CC t-® ^ "f rH OS 00 © TH © o ^ 00 'ohimim CO CO © © 00 OS CO t>*C0 ^ CO © 00 T* j-.t^-^lfl rtOoao^MojOM^aflsnCC m»CO«H C0 |> r OS(M©oo^^oOOt>.Otc

0 (M OiiíiaomCo^aHOO rn ^^^^ T-I (M CO ^Hj rH OJ W^HíO^j © © CO CO o 0 •^rHOO

1^^^©, OSOSOSTÍtfH^rH

0

0®

5^^-* ^N^H H ^ ® O N "-C . r-t rH MH r-t <M •«* (M rH ^ C0 b-OS (M 1-H (M T—t (M r-t r-t Tjt CO <N eo 00 ifi r '^MNnCOr 2. táblázat V tprniclt'konj'ség alakulása június-októbor időszakban Év: 1965 1966 1967 1972 4évátl. 1976 4,9 5,5 3,0 5,7 19,4 Tihany 6,5 Keszthely , 13,6 13,2 13,3 16,7 14,2 ján tájékozódtunk (Tamás, 1907; 1969; 1972; 1974). Amikor az egyes hónapokban talált termelékenység és az össz alga fitomassza között próbáltunk összefüggést keresni, eredményt nem kaptunk. Ha azonban az éves átlagos fitomassza és az ugyanazon éves átlag termelékenység közötti kapcsolatot tanulmányoztuk, a függés a tó DNy-i medencéjében szorosan korrelált (r=+0,93; n = 8; P = 0,1% szinten szignifikáns) (1. ábra). Az ÉK-i medencében ilyen összefüggést nem találtunk. A vízterületenként eltérő eredményeket nem a fitomassza eltérő mennyisége (3 éves átlagban a DNy-i medencében 1,7, az ÉK-i medencében 0,93 mg/lit.), hanem különböző minőségi összetétele okozhatja. így a 60-as években az ÉK-i medence össz algatömege 40—70%-ban Ceratiumból állt (Tamás, 1974), e faj pedig annak ellenére, hogy nagy biomasszát képvisel, mint táplálék nem jön számításba. Nyilvánvalóan az ilyen összetételű fitomassza nem befolyásolhatja a rák peteképzését. A DNy-i medencében viszont más táplálékként számításba jövő algafajok szaporodtak el. Pl. a Melosira — Asterionella, mely Malovickaja és Sorokin (1961) szerint igen kedvelt táplálék az E. gracilis számára, az össz fitomassza 40— 80%-át alkotta 1965-ben a keszthelyi és szigligeti vízterületen (Tamás, 1974). y 0,20+6,35K •í=+0,93 (M+K+B szetveny) 1965-67 1 CO ostOŰ n 5

0 SO S0 .-» 00 o o> >n r- ,-H 00 CO 5 r-H C4 ot-o 5 rH ^ CO CO —. y-S,51-0,111 x r - +0,30 — (A+E szelvény) 1965-11 [mg/0 1. ábra. Az éves átlag fitomassza és a termelékenység

r közötti összefüggés a; DNy-i (folyamatos vonal) és az EK-i (szaggatott vonal) medencében Fig. 1. The annual average phytomass vs. productivity relation in the SW (continuous line) and NE (daslied line) basitis of the laké