Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

1. szám - P. Zánkai Nóra: Az Eudiaptomus gracilis (Copepoda, Calanoida) szaporulata a Balatonban

36 Hidrológiai Közlöny 1981. 1. sz. P. Zánkai N.: Az Eudiaptomus gracilis 25 J10 • Tihany, 19 76 május-nover vb'er . / / / • vb'er . / / / i/- 5,39x + 9,37 • r -- +0,82 • 3. táblázat 2. ábra. Fig. 2. Ossz fitom [mg/l] Havi átlag fitomassza és a termelékenység közötti kapcsolat az intézet előtti vízterületen The annual average phytomass vs. productivity relation in the waters the off institute Tei'incli'kcnysvír változása a különböző trofitású vizekbon Tó Trofitás Termelók. po te/zsák Szerző Sehluch-tó eutróf 9- 26 Eckstein (1964) VierwaldstátBurckhardt ter tó oligotróf 2-5 (1900) VierwaldstátMittelholzer ter tó mezotróf 5- 12 (1970) Bodeni-tó, Elster, (1954) Felső-tó oligotróf 6- 10 Elster, (1954) Bodeni-tó, Alsó-tó eutróf 20- 40 Elster, (1954) Balaton, Elster, (1954) Keszthely gyengén 8- 23 1965—72 eutróf (í=14) Balaton, (í=14) Szigliget mezotróf 6- 22 1965- 72 _ (5=11) Balaton, ÉKi medence oligotróf 4- 11 1965- 72 (5=6) Balaton, Tihany gyengén 6-25 1976 eutróf c5=15) A termelékenység, azonos vízterületen, hoszszabb időn keresztül is csak nagyon keveset változik (lásd. 2. táblázat). Az 1976-ban Tihanvnál megállapított háromszoros emelkedés oka a fitomassza mennyiségének és főleg minőségének változását jelzi. Ezt bizonyítják a párhuzamos algológiai vizsgálatok, melyek szerint az elsődleges termelés Tihany előtt az 1972-es érték háromszorosára nőtt (Herodelc, 1977). A fitoplankton minőségi összetétele úgy alakult át, hogy a korábban nagytestű algákból (Ceratium, Surirella stb.) álló együttest a kistermetű fajok pl. Rhodomonas stb. váltották fél (Vörös, 1979), melyek méretük következtében mint kiváló táplálék jönnek számításba. A termelékenység havi átlagai és a fitomassza értékek között (Vörös, 1977) szoros korrelációt állapítottunk meg (r= +0,82; n= 7; P — 1% szinten szignifikáns) (2. ábra). Hasonló eredményekre jutott Kibby (1971) az E. gracilis termelékenységének tanulmányozása során. A fonalas algákCryptomonas+Rhodomonas mennyisége között r= 0,753 nagyon szignifikáns korrelációt talált. Néhány szerző összefüggést állapított meg e rákfaj termelékenysége és a víz trofikus állapota között (3. táblázat). Ha az ő kategóriáikat elfogadjuk és a termelékenységből próbálunk visszakövetkeztetni a tó egyes részeinek trofikus állapotára, úgy tűnik, hogy 1965—72-ben a keszthelyi rész gyengén eutróf volt, míg az EK-i medence oligotróf. 1976-ban a víz Tihanynál is eutróffá vált. A reprodukció A reprodukció = kikelési arány, naponta nőstényenként kikelő peték számát adja meg. Ennek nagysága az 1965—67 és 1972-es évek vegetációs periódusában az egész tó területén 0,7—7,9 pete/ $/nap között változott (4. táblázat). Az egyes években az egész tóra vonatkoztatva közel azonos volt, így 1965-ben átlagosan 2,9; 1966-ban 2,6; 1967-ben 3,3 és 1972-ben 2,7 pete kelt ki nőstényenként és naponta. Igen eltérő volt viszont a reprodukció a tó különböző vízterületein (4. táblázat). Legmagasabb volt mindig a Keszthelyiöbölben (4 éves átlag = 4,7 pete/$/nap), melyet a szigligeti vízterület követett (4 éves átlag = 3,4 pete/9/nap). Az egész ÉK-i medencében, valamint a DNy-i medence balatonszemesi részén egyaránt alacsony volt a reprodukció, 2,3—1,9 érték között változott. 1975 szept. és 1976 dec. között 2 hetenként végzett vizsgálatok tanúsága szerint a reprodukció Tihany előtt 0,23—9,97 pete/$/nap értéket ért eh Évszakosan igen nagy eltérések alakultak ki, a téli 0,3—0,4-es kikeléssel szemben a nyári hónapokban naponta 8,3 pete kelt ki egy nőstényre számolva. Sz. 0. N. D. J. F M. A M. J. J. A. Sz. 0. H. D. 3. ábra. A havi átlagos reprodukció alakulása a Tihany előtti vízterületen (ordináta=reprodukció\ abszcissza = hónapok) Fig. 3. Variations in monthly average reproduction in the waters off Tihany (ordinate—reproduction, abscissae= months )