Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

7. szám - Schmidt Antal–dr. Vörös Lajos: A Duna magyarországi alsó szakaszának fitoplanktonja az 1970-es években

Schmidt A.—dr. Vörös L.: A Duna Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. 323 szakban megtalálható. Mennyiségi viszonyait az alábbi maximum értékek jellemzik: Stephanodiseus subsalsus (A. CLEVE) HUST. 1973. 26 500 db sejt/ml 7 400 db sejt/ml 1974. 1975. 1977. 1978. 19 400 db sejt/ml 22 000 db sejt/ml 15 000 db sejt/ml (A sejtszámot ebben az esetben szó szerint kell értelmezni, mert leggyakrabban kettesével szoro­san egymás mellett maradva figyelhetők meg. Tehát a fenti adatok nem sejtpárokra, hanem sejtekre vonatkoznak.) Ezekben a nagynépességű planktonegyüttesek­ben a Stephanodiseus subsalsus (A. CLEVE) HUST. sohasem egyeduralkodó, hanem a Stepha­nodiseus hantzsichii GRUN.-val együtt domináns elemei az algatömegprodukciónak. Sőt esetenként még más kovaalgák nagymértékű felszaporodása is erre az időszakra esik, s így tovább bővül a domináns szervezetek köre. így 1974-ben a fenti két szervezet mellett a Melosira binderana KÜTZ. [I0 3i/ml] 70 60­50 40­30­20­10­0 50 40 30­20­10­0 1972 • I.l • • .••.!.. í fi III IV V VI VII 'VIII'IX ' X 'XI'XII 1973 Itl'll JU I v //"'" /// v IV " V VIVII VIII IX X XI XII I II III I V V V! VII Vili IX X XI XII I II III V VI VII VIII IX X XI XII 1. ábra. A Duna fitoplanktonjának mennyiségi viszonyai 1972 és 1975 között Mintavételi pont: Moháes, vízkivételi mű, 1451,7 fkm. Abb. 1. Quantitative Verhaltnisse des Phytoplanktons, der Donau zwischen 1972 und, 1975 Probenahmestelle Mohács, Entnahmcbauwerk, 1451,7 Flusskm.) 1978-ban pedig a Nitzscliia actinastroides (LEMM.) v. GOOR volt még domináns planktonszervezet. Figyelemre méltó még a Stephanodiseus hantzschii GRUN. var. pusillus GRUN. tömeges télvégi-kora tavaszi megjelenése, amely mintegy bevezeti a Stephanodiseus hantzschii GRUN. tavaszi népességmaximumát. A fentiekben ismertetett tömegprodukciók a vizsgált időszakban rendszeresen, évről-évre je­lentkeztek, azonos időszakban (a Stephanodiseus hantzschii tömegprodukciója tavasszal és ősszel, a Stephanodiseus subsalsus mennyiségi felfutása nyár végén), de a meteorológiai és hidrológiai viszonyok különbözősége 2—4 hetes csúszásokat eredményezhet. (1. és 2. ábra). Más rendszertani csoportba tartozó szervezet domináns és egyben tömeges jelenléte a vizsgált időszakban csak egy­szer volt megfigyelhető, az Actinastrum hantzschii LAGERH. Chlorococcales-zöldalga kisebb népes­ségmaximuma 1977-ben. Az általános minőségi kép felvázolásánál még feltétlenül meg kell említeni egyes barázdás mosza­tok (elsősorban a Cryptomonas marssonii SKUJA) viszonylag, kis egyedszámú, de rendszeres előfor­[I0 3i/mi] 100­90­80 70 60 50 40 30 20 10 0 70 60 50 40 30 10 10­0 uJj 1976 II. III. II- III• IV V. VI. VII VIII IX X XI XII 11/ ........ / II III IV V VI ' VII 1978 IX X XI KII 60 50 40 30 70 Vö 0 . 11 I,I 111,1 1979 uxli -L-L* / II III IV V VI VII VIII IX X XI 2. ábra. A Duna fitoplanHonjának mennyiségi viszonyai 1976 és 1978—1979 években Mintavételi pont: Baja, közúti híd, 1479,7 fkm. Abb. 2. Quantitative Verhaltnisse des Phytoplanktons der Donau in den Jahren 1976, 1978—1979 (Probena/imestclle: Baja Strassenbrilcke, 1479,7 Flusskm)

Next

/
Thumbnails
Contents