Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

7. szám - Schmidt Antal–dr. Vörös Lajos: A Duna magyarországi alsó szakaszának fitoplanktonja az 1970-es években

324 Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. Schmidt A.—dr. Vörös L.: A Duna dulását a főágban, és több Cryptomonas faj esetenkénti, téli tömeges előfordulását a mellékágakban (Sugovica, Vén-Duna). Az 1. és 2. ábrából az is kitűnik, hogy célszerű a Duna fitoplanktonjának jellemzésénél a kis és nagy népességű időszakokat külön tárgyalni, de mindig figyelembe véve szezonalitásukat. Kis alganépességű plankton együttesekről a) A téli hónapokban (december—február) kialakuló algaszegény időszak az alábbiak szerint jellemezhető: össz. algaszám: 500—3000 db ind/ml klorofill-a: 1— 20 mg/m

3 Az egyedszámban szegényes fitoplankton taxonomiailag igen változatos képet mutat: elsősorban kovaalgák, de zöldalgák (Chlorophyceae), sárgamoszatok (Chrysophyceae) és barázdás moszatok (Pyrrophyta) is igen gyakran megfigyelhetők. Ez utóbbi csoportok egyes tagjainak jellegzetes téli előfordulását a következő felsorolás tartalmazza : Koliella longiseta (VISCH.) HIND., Gloeotila pelagica. (NYG.) SKUJA, Mallomonas acrocomos RUTTNER, Chysococcus biporus SKUJA, Chrysococcus rufescens KLEBS,' Cryptomonas marssonii SKUJA, Rhodomonas pusilla (BACHMANN) JAVORN. Ha ezen adatokat összevetjük SZEMES 1960—1962-es eredményeivel, akkor az alábbi két lényeges eltérést tapasztaljuk: — az algaszám többszörösére emelkedett, — új fitoplankton elemek jelentek meg, melyek közül a barázdás moszatok a kovákkal azonos nagyságrendben számiálhatók. Egyébként ezt a téli időszakot a csillós és ostoros állati egysejtűek, valamint a fonalas baktérium és gombatelepek dominanciája jellemzi. Ez egyben azt is kifejezi, hogy a trofitással szemben, a szaprobitás, tehát szerves anyagbontással kapcsolatos jelenségek, folyamatok vannak túlsúlyban. b) Egy más jellegű kis népességű időszak a nyár folyamán is kialakulhat (rendesen május végén, júniusban), de jelentkezett ez már július vagy augusztusban is. Általában rövid lefutású. Minden bizonnyal hirtelen áradással kapcsolatos jelenség (megnövekedett hordalék fénylimitáló hatása? meder átmosása? a víz tartózkodási idejének csökkenése?), hiszen az egyéb ökológiai tényezők (napfény, vízhőmérséklet, növényi tápanyagok) egy nagyobb népességű planktonegyüttes kialakulását is lehetővé tennék. A Duna jellegzetes népességmaxiniumairól a) A tavaszi népességmaximumról. Általában február végén március elején (amikor a víz hőmérséklete a 3—5 °C-t, a napsütéses órák száma pedig a havi 100-at eléri) kezd az algaszám felfutni és egy maximum görbe szerint alakulva kb. május végéig tart. Mennyiségi adatokkal az alábbiak szerint jellemezhető ez az időszak: össz. algaszám: 35 000—70 000—(98 000) db ind/ml klorofill-a: 50— 150—(291) mg/m

3 Rendszertani összetétel szempontjából nagyfokú egyoldalúság jellemzi ezt az időszakot: szinte abszolút módon a Stephanodiscus hantzschii dominanciája érvényesül. Megjegyezzük, hogy a felfutó ágon a jóval kisebb átmérőjű Stephanodiscus hantzschii var. pusillus a gyakoribb. A kísérő flórából a Melosira binderana KÜTZ. értékelhető gyakoriságú előfordulását, valamint a felszíni vizeinkben általánosan elterjedt Diatoma elongatum (LYNGB.) AG., Asterionella formosa HASS., Nitzsichia acicularis W. SM., Synedra acus KÜTZ. kovamoszatokat és a Scenedesmus acuminatus (LAGERH.) CHOD., Scenedesmus quadricauda (TURP.) BRÉB. zöldalgákat említhetjük meg. b) Az őszi népességmaximumról. Szeptember végén október elején kezdődik. Mennyiségi viszonyait tekintve hasonló a tavaszihoz. (Az ekkor mért klorofill-a maximum: 250 mg/m

3.) Ebben az időszakban is a Stephanodiscus hantzschii dominál változatosabb kísérőflórával. A figyelemre méltó gyakoriságii szervezetek között itt is a fentieket kell megnevezni, kiegészítve a Stephanodiscus subsalsus (A. CLEVE) HUST. kovaalgával, amely szeptemberben szubdomináns szervezetté léphet elő. c) Az újabban megfigyelt, de kisebb népességű, rövidebi) lefutású tömegprodukciókról. Stephanodiscus subsalsus (A. CLEVE) HUST. tömeges megjelenése. 1973-tól rendszeresen megfigyelhető ezen kovaalga nyár végi tömegprodukciója (15 000—26 000 db sejt/ml). Többnyire más kovamoszatokkal együtt alkot tömegprodukciót (Stephanodiscus hantzschii GRUN., Melosira binderana KÜTZ., Nitzschia actinastroides (LEMM.) v. GOOR. Az 1970-es évek második felétől szórványos előfordulása egész esztendőben megfigyelhető. Tömeges jelentkezése valószínűleg a Dunán megépült tározókkal kapcsolatos. Actinastrum hantzschii LAGERH. tömeges jelentkezése. 1977 júniusában, egyetlen alkalommal volt megfigyelhető, a planktonegyüttes abszolút domináns szervezete rövid időre. Nitzschia actinastroides (LEMM.) v. GOOR tömeges előfordulása. 1978 augusztusában (5000—7000 db sejt/ml). Ezen szervezet mennyiségi felfutása együtt jelentkezett a Stephanodiscus hantzschii, Melosira binderana, Stephanodiscus subsalsus tömeges megjelenésével. A fenti megfigyelésekből jelenleg még messzemenő következtetéseket levonni nem lehet, de mint változásra utaló jelenségek feltétlenül figyelemre méltóak. Kiegészítő taxonomiai adatok a Duna fitoplanktonjának ismeretéhez BAGILLABIOPHYTA Bacillariophyceae Cyclotella metieghiniana KÜTZ. 10—20 fím átmérőjű sejtek. Erősen fejlett, a középpont felé keskenyedő sugaras bordázottság (10 /.im-en 7—8