Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

7. szám - Juhász Ede: A Balaton hínártérképezése

316 Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. Juhász E.: A Balaton hínártérképezése A fényképek személyes kiértékelésének megkönnyítésére az összetartozó felvételeket tr célra szolgáló nagyítókészüléken különböző színszűrőkön át összevetítve szemlélik, illetve színesen lefényképezik. Ekkor célszerűen hamis kevert színeket állítanak elő, amelyek a vizsgált tárgyat a háttértől jól elválasztva feltűnőbbé, állapotát jellemzőbbé teszik. A színes infravörös felvétel már önmagában is ilyen. Automatikus kiértékelésnél a filmek denzitásának mérése alapján készülnek adatsorok és különböző típusú térképek. A többszínsávos felvevő-berendezés szállításmódja szerint a Balatont műholdról, űrhajóról és repülőgépről fényképezték. A Landsat műhold 917 km magasról 185 x185 km területet két látható és két infravörös sávban érzékel és továbbít kb. 1 : 3 500 000 ma.-ban. A Balatonra 18 naponként kerül sor, a legkisebb megkülönböztethető távolság kb. 70 m. A Szojuz űrhajóról MKF-6 jelű Zeiss gyártmányú kamerával 250 km magasból 110x160 km területet kb. 1 : 2 000 000 ma.-ban öt látható) és egy infravörös sávban fényképeztek, a legkisebb részlet kb. 10 m-es. A felvételezés nem rendszeres. Az űrfelvételek nagyon kis méretarányuk miatt részletes hínártérképezésre közvetlen nem használhatók, adatsorok elkészítésére pedig még nem vagyunk felkészülve. Repülőgépről 6 km magasból MKF-6 kamerával 3x4 km területet fényképeztek 1 : 50 000 ma.-ban 0,3 m-es felbontással. A nagyításokon a hínár kiválóan látszik. Sajnos sem ilyen fényképező felszerelésünk, sem megfelelő polgári repülőgépünk nincsen. Repülőgépről mi 0,2—1,6 km magasból három látható sávban készítettünk felvételeket. A hínár légiíényképezésc 1974-ben javasoltuk a többszínsávos légifényképezés vízügyi kipróbálását. Az OVH jóváhagyása után a VITUKI-ban beszereztük a hazai kereskedelemben kapható alapvető felszerelést. 1975-ben különböző tárgyú kísérleti felvételek jó eredményt adtak olajszennyezés, vízelkeveredés meghatározásában és balatoni fényképeken jól felismerhető volt a hínár. Ezután különböző magasságból végrehajtott légifényképezések igazolták, hogy a Balaton hinarasai többszínsávos légifényképek alapján térképezhetők. A siófoki Balatoni Vízügyi Kirendeltség 1976ban a fűzfői, szigligeti és keszthelyi öblök, majd 1978-ban az egész Balaton 1:10 000 ma. hínártérképeit megrendelte. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem 1976-ban néhány kisebb hínármintaterületének többszínsávos légifényképeit igényelte. Az üzemszerű fényképezésre előnyösebi) elektromos működtetésű Hasselblad fényképezőgépek alkalmazása céljából a felvételek és nagyítások elkészítését a VIZDOK végezte. A Balaton hinarasainak 1978. évi légifényképezóséhez a parttól befelé 600 m-ig terjedő hinaras területet vettünk tekintetbe, melyhez 600 m szárazföldi sávot a fényképek transzformálására és még 600 m-t a partvonal egyenetlenségei miatt átlag 10 km hosszú fényképezési sorok biztosítására hozzászámítottunk. Az 1800 m széles fényképezési sáv 40 mm fókusztávolságú objektívvel 1300 m viszonylagos magasságot kívánt és 1 : 32 500 képméretarányt eredményezett. A képméretarány lehetővé tette, hogy a szükséges 1:10 000, 1 : 7500 és 1 : 5000 ma. nagyítások szabványméretű fotópapíron a leggazdaságosabban készüljenek el. A Pilátus repülőgép kötött 140 km/óra fényképező sebességével 30 másodpercenként exponálva a felvételek 33%-os fedéssel (600 m) csatlakoztak. Az északi part nagyobb öbleit párhuzamos sorokkal fényképeztük és összesen 28 sorban 250 km távolságon fényképezőgépenként 200 felvétel készült. Négy fényképezőgépet használtunk: egyikben színes negatív, háromban fekete-fehér film volt, ez utóbbiak kék, zöld, illetve vörös színszűrővel ellátva. A fekete-fehér film felbontása kb. 60 vonal mm-enként, ami ebből a magasságból és az 1 : 5000 ma. nagyításon 0,5 innék megfelelő 0,1 mm távolság és szabad szemmel is megkülönböztethető. A légifényképezést július 26-án napsütéses, de párás időben végeztük, miközben filmkazetták újratöltésére háromszor leszálltunk. Hínárfényképek értékelése A hínártérképek elkészítése előtt a légifényképeket helyszíneléssel ellenőriztük. A légifényképezés után három héttel a „Balaton" kutatóhajóval négy napon át körbejártuk a teljes parti sávot. A soronkívül elkészített 1 : 5000 ma. vörös színszűrős nagyításokon hínárként előre megállapított helyeken valóban ugyanolyan kiterjedésű hínárt találtunk, illetve az útközben meglátott hínár a fényképen is rögzítve volt. A hínárfajokat Tóth László azonosította, Sass Jenő pedig a geodéziai helymeghatározást végezte: néhány hínárfolt szélét parti pontokról fizikai távmérővel meghatározta, majd az eredményt fényképre felszerkesztve, az valóban egyezett a hínárfolt fényképi szélével. A fénykép kiértékelése a hínár felismerését és körülhatárolását jelenti. Ezt az azonos pillanatban készült színszűrős felvételek fekete-fehér nagyításain a tónusok, formák és mintázatok, illetve a színes fényképen a színek összehasonlításával végeztük. A színszűrős fekete-fehér felvételek hamisszínű összevetítése és lefényképezése erre alkalmas vetítő hiányában nagyon körülményes, hosszantartó és költséges lett volna. A következőkben a fényképekkel kapcsolatos megfigyelések a színszűrős felvételek fekete-fehér pozitív nagyításaira vonatkoznak. Zöld színszűrővel a Balaton zöldesen tükröző vize világos tónusú, benne a hínár saját zöld színének megfelelő középszürke árnyalattal nem erősen, de jól megkülönböztethető és az eddig legmélyebben mért hínár is látható. Hínárra a legmegbízhatóbb színszűrő, mert a mederfenók változásai nem adnak zavaró hátteret és a szomszédos nád tónusától jól elüt. Hínár fajok megkülönböztetésére kevésbé alkalmas, mindegyiket mintázat nélkül, egyenletes tónusban mutatja.