Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
7. szám - Ujfaludi László: Az átszivárgó vízhozam számítása kétrétegű talajra alapozott vízépítési műtárgyaknál
Újfaludi L.: Az átszivárgó vízhozam Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. 313 jf-v jf-v Kf m< Kf 10s Egyrétegű talaj \ ^ V 0 0,2 ' OA 0,6 0,8 1,0 É. . M 6. ábra. Az alsó réteg jobb vízvezető (k a) q 9 zíq értékei d/M függvényében a mérési eredmények alapján Mlb = 2 esetén Puc. 6. HUM:HUÜ c/ioü OoAee eodonponuifaeM (k/<k a) 3nanenun q«e/q e 3aeucuMocmu om d/M ÖAH cAy<ia>t M/b =2 Abb. 6. Die untere Sehicht ist besser wasserführend ka) Die Werte von g K zlq in Funktion von d/M aufgrund iler Messergebnisse Mlb = 2 hosszak tartományában (ds. Ü,8w/, ld. 2. ábrát) sikerült olyan közelítő eljárást kidolgozni, amelynek alapja az, hogy a vízhozam számítását az egyrétegű esetre vezetjük vissza. A hosszabb szádfalak tartományában (ri=-0,8ra/) grafikus megoldásokat adtunk a vízhozam meghatározására. A kf->-k a talajrétegződés esetén tehát a sík alaplemez és bizonyos szádfalhossz tartományban a szádfalas alaplemez alatt átszivárgó vízhozam számítását a helyettesítő szivárgási tényező és az „egyenértékű rétegvastagság" bevezetésével sikerült a Kovács György (4) által egyrétegű talajra kidolgozott számítási módszerrel egységes rendszerbe foglalni. Abban az esetben, amikor az alsó réteg jobb vízvezető (kj < k a), a vékony fedőrétegek tartományában a mérési eredmények alapján szintén egyszerű számítási eljárást dolgoztunk ki a vízhozam meghatározására. « A kétféle rétegződés esetén a szádfal vízhozamcsökkentő hatása, amint az az 5. és a 6. ábra grafikonjaiból szembetűnően látszik, nagyon különböző. kf=^k a esetén már rövid szádfalak is jelentékenyen csökkentik a vízhozamot (az öszszes görbe az egyrétegűé alatt halad). A k/<k a esetben viszont csak igen hosszú szádfalakkal lehet számottevő vízhozamcsökkentést elérni (az összes görbe az egyrétegűé fölött halad). Ennek az alapvető különbségnek nyilvánvaló oka az, hogy az utóbbi esetben a fedőréteg nagy szivárgási ellenállást képvisel, így a szádfalak csak nagy hosszúság esetén eredményeznek jelentékeny ellenállás-többletet, tehát vízhozamcsökkenést. Végül még egy általános megjegyzést fűzünk az elmondottakhoz. A kísérletek során térszínen nyugvó műtárgyakat vizsgáltunk. Az alapozási mélység a szádfalhoz hasonlóan a vízhozam csökkenését eredményezi. Mivel azonban a szádfalak hossza általában jóval meghaladja az alapozási mélységet, vízhozamcsökkenés szempontjából az alapozási mélységnek jóval kisebb a jelentősége. Ezért a gyakorlati esetek többségében jó közelítést jelent a térszínen nyugvó műtárggyal történő számolás, és mivel kissé nagyobb vízhozamot eredményez, a biztonság javát szolgálja. Köszönetnyilvánítás A szerző ezúton fejezi ki köszönetét mindazoknak, akik munkájához segítséget nyújtottak, elsősorban dr. Kovács Oyijrgy akadémikusnak, igen hasznos tanácsaiért, valamint dr. Haszpra Ottó egyetemi tanárnak, módszertani útmutatásáért. A mérések gondos elvégzésóért Hertelendy Miklósnét, a modellek építéséért Pergovácz Józsefnét, az ábrák elkészítéséért pedig Medve Máriát illeti köszönet. IRODALOM [1] Űjfaludi László: Átszivárgó vízhozam számítása kétrétegű talajra alapozott vízépítési műtárgyaknál. I. Sík alapozású műtárgyak Hidrológiai Közlöny (Megjelenése folyamatban) [2] Űjfaludi László: Vízépítési műtárgyak környezetében lejátszódó szivárgási jelenségek vizsgálata. Tervezési segédlet „javasolt" változata, 1978. Kézirat a VITUKI tanulmánytárában. Budapest. [3] Kovács György: A szivárgás hidraulikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 14] Kováén György: Gátak alatt átszivárgó vízhozam számítása. Vízügyi Közlemények, 1900. 2. szám. Függelék A jelölések magyarázata l' Itt — a sík; illotvo a szádfalas alaplemez alatt átszivárgó vízhozam [m 3/s/m], a műtárgynak a folyásirányra merőlegesen vett I m széles szakaszára vonatkoztatva; kf — a felső réteg szivárgási tényezője [m/s]; k a — az alsó réteg szivárgási tényezője [m/s]; kh — a „helyettesítő szivárgási tényező" [rn/s], a kétrétegű talajjal átszivárgó vízhozam szempontjából egyenértékű egyrétegű talaj szivárgási tényezője; M — a vízzáró fekü mélysége [m]; M' — az „egyenértékű rétegvastagság" [m], a kétrétegű talajjal átszivárgó vízhozam szempontjából egyenértékű kf szivárgási tényezőjű egyrétegű talaj vastagsága; b — a műtárgy folyásirányba eső hosszának fele | rn]; H — a műtárgy felvízi és alvízi szintjének különbsége [in], PacieT pacxoAa n0T0Ka hoa noA ocHOBaHHeiw rHApoTexHMMCCKHX coopyweHHH, nocTpoeHHbix Ha AByxcJiOHHOM rpyHTe yücfiaAydu, Jl. B xo/\c HccjiertonaHHÜ, HSJiaraeMbix B paöoTe aBTopoM ii3yqaJiHCb Bonpoci.i ([iiiJibTpaanH no« oeuoBaHHCM ih/ipOTCXHHMeCKHX C00py>KCHHÍ'i na HByXCJIOHHOM rpyHTC (pHc. 2.) PaccMaTpi.iBajiHCb cjiyian, Koi\aa no,n ocHcmaHHCM HMcerca nmyuTOBaji CTem<a. MCTOAHMCCKH HCCJICAOBaHne CTponjiocb Ha KOHCTpynpoBaHHH MoaeJieii 3rjIA c BapbupoBaHHeivi nojiHoro flnana30Ha H3MeHCHii$i rHflpaBjumecKHx H reoMeTpHMecKHx noKasaTCJieii. Ha OCHOBaHHH H3MepeHHblX 3Iia'ieHHÍÍ paCXOflOB n0/;3CMH0r0 n0T0Ka Ha MO«eji»x pa3paöan>iBa.riHCb aMmipimecKne Mexoflbi pacMeTa H cocTaBJWJiHcb vrpa(JWKH. B cjiyMae, i<or,na BepxHHH CJIOÍÍ öoAee npoHutfaeM (na puc. 2 k/k, t), /yuma uinymoB BapbHpyeT /(HanasoHe
