Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
7. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
314 Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. Újjaludi L.: Az átszivárgó vízhozam d=S0,8 mf npHÖJiiíMceHHbiM MCTO^OM, cxeMarH3HpoBanHblM na puc. 3. MOJKHO paCMHTaTb pacxöfl IIOTOKa c flOCT3T0HH0H TOMHOCTbiO. PaCMCT BefleTCJl CJieflyiOIHHM oöpaSOM: — Ge3 yneTa uinyHTOBOH CTCHKH (pHC. 3/a) onpe«ejiHM pacxoA noToi<a npn noiwomn (jiopMyjibi (I) — npn riOMOinH (JiopMyjibi (4) onpeflCJTHM SKBHBajieHTHyio MomnocTb cjiofl oflHopoflHoro rpyHTa M', MCpe.3 KOTopyio 6e3 wnyHTOBrfií CTCHKH (j)HJibTpoBanacb Obi CTOJIbKO >Ke BOflbl — floriycKan, MTO nofloCHoe 3aMemenHC npaBOMOMHO H H jyiji cjiyMan, Kor\na HMeeTca umyHTOBaji CTeHKa, pacxofl BO^bi, (J)HJibTpyK)iiiHHC5i nofl coopy>KeHiieM Ha puc 3/c npupaBHjieTcyi pacxony no« coopynceHneM Ha puc. 3/r), MTO pacMHTbiBaeTOi no (jiopMyjie KoBana (5) ECJIII uinyHT sarjnoGjijieTCfl HH>KHCH KPOMKH paccMa-rpbiBaeMoro CJIOÍI rpyHTa TO pacxo^ onpe^eji>ieTC>i corjiacno rpa<|)in<y Ha puc. 4. CocTaBjieHbi rpa(J)HKH TaKwe flJiíi ORIPEFLEJREHHJI pacxo/;a (jainbTpaMHOHHoro n0T0Ka npn pa3JiH<iHbix /yniHax mnyHTa. B KaiecTBe npmwepa na puc. 5. /yni cjiyiaji M/B=2 npuBOrtiiTcji Tpn rpa([)HKa (q Sz — pacxofl npn mnyHTe, q — pacxofl 6e3 mnyHTa, pacmiTauHbie no (j)opMyne (I) B cjiyiae, Kor«a HUMCHUÜ CAOÜ neAsiemcn OoAee EodonpoHuifaeMbiM (Ha puc. 2. k/<kn) aBTop paccMaTpbiBaji TOJibKO napiiaHT, HMCiomnü unipoKoe pacripocTpaHeHHe B BempHH a HMeHiio: BBepxy pacnojiowcH TOHKHÍÍ nOKpOBHblH CJIOÍÍ a BHH3y MOIUHbin BOflOnpOBOAÍIIHHH CJIOÍÍ. npiiöjTHWCHHbiií pacMGT pacxo/ia B THKHX CJiy iia;ix MOJKCT BBINONHJITBCÍÍ no (J'opMyjraM (2) 11 (6). Bereclinung des durchsickernden Altflusses bei auf zweiseliichtige Böden gegründeten Wasserbaulichen Objekten Űjfaludi, L. Im Verlaufe der in der Abhandhmg besprochenen Forsehungen habén wir die Gestaltung der laut Abb. 2 die unter den auf doppelsehichtigen Böden gegründeten Spundwand-Deiche durchsickernden Abflüsse studiert. Die Forscbungsmethode war, dass wir eine Serie von elektrischen Analogiemodellen aufgebaut habén, deren geometrisclien und hydraulishen Kennwerte den gesamten Bereich der praktisch vorkommenden "Varianten enthalten habén. Aufgrund der in den Modellen durch Messungen festgestellten Abflüsse habén wir empirische Berechnungsmethoden und Graphikone ausgearbeitet zur Feststellung der Abflüsse. In dem fali, wenn die obere Schichte wasserführender ist (in Abb. 2. kf >k a) können im Bereich der Spundwandlángen d-< 0,8 mj mit dem in der Abb. 3 dargestcllten Annaherungsverfahren entspreehend genaue Abflussmengenwerte bereclmet werden. Das Verfabren lautet kurz wie folgt: — wir bestimmen den unter der flaehen Sohlenplatte die in Abb. 3/a durchsickernden Abflüsse mit Hilfe dér Formel (1), (vorláufig lassen wir alsó die Spundwand ausseracht); — Aufgrund der Formel (4) stellen wir die M' jenes einsehichtigen Bodens mit dem Sickerbeiwert let fest, in dem unter der flaehen Sohlenplatte (Abb. 3/b) dieselbe Abflussmenge durchsickert (diese ist die gleichwertige Schichtenmachtigkeit); — Unter der Annahme, dass die obige Gleichwertigkeit auch bei der Sohlenplatte mit Spundwand besteht, ist der unter den Damm der Abb. 3/c durchsickernde Abfluss mit dem Sickerabfluss des Objekts der Abb 3/d gloich, das aufgrund der Kovács-schen Formel (5) berechnet werden kann. Im Falle der bis zur Schichtengrenze eingerammten Spundwánde kann der Abfluss aufgrund der Berechnungen des in Abb. 4 gezoigten Graphikons festgestellt werden. Im Falle von beliebigen Spundwand lángén liaben wir aufgrund der Messergebnisse Graphikone angefertigt. Hierzu dienen als Beispiel die in Abb. 5 fiir den Fali von M/b=2 angegebenen drei Graphikone (auf diesen wurde qtt die unter den Spundwánden, q mit den unter den Objekten ohne Spundwand durchsickernden Abfluss aufgrund der Formel (1) gerechnet). In jenem Fali, wenn die untere Schicht wasserführender ist (in Abb. 2 kf-- k a) habén wir uns mit jenem in Ungarn vorkommenden háufigen Fali befasst, wo oben eine dünne Deckschicht ist. Der Abfluss kann in diesem Fali annahernd aufgrund der Formeln (2) und (6) berechnet werden. Hidrológiai Program Tájékoztató I. Hírek 1. 1980. június 10-ón tartották a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban a XI. Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyam záróünnepélyét. A tanfolyam a Nemzetközi Hidrológiai Program keretében az UNESCO támogatásával kerül megrendezésre minden évben. 1980-ban az angol nyelvű tanfolyamot 15 hallgató látogatta, akik közül 1—1 hallgató Afganisztánból, Algériából, Kínából, Nigériából, Thaiföldről, Romániából, Iránból, Nigériából, Vietnamból, Kubából, 2—2 Indiából és Tanzániából érkezett, míg a tanfolyamnak 1 magyar hallgatója volt. A tanfolyam záróbeszédét dr. Stelczer Károly a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ főigazgatóhelyettese, a tanfolyam igazgatója tartotta. Dr. Kovács György a VITUKI főigazgatója az NHP Magyar Nemzeti Bizottság elnöke ünnepi beszéd keretében méltatta a tanfolyam eredményeit és jelentőségét. A tanfolyam záróünnepélyén a Magyar UNESCO Bizottságot Salgó Lászlónó főtitkár, a TESCO-t dr. Erdei János főosztályvezető, az OVH-t dr. Alföldi László főosztályvezető képviselte. A tanfolyam hallgatói nevében C. E. Obidike. nigériai hallgató mondott, búcsúzót. 2. 1980. július 1-4 között tartotta Párizsban 8. ülését a Nemzetközi Hidrológiai Program Irodája. Ezen az ülésen a Nemzetközi Hidrológiai Program III. fázisának előkészítését végezték. Az UNESCO közgyűlése XXI. ülésén ugyanis felhívta a Nemzetközi Hidrológiai Program Tanácsát, hogy kezdje meg a Nemzetközi Hidrológiai Program III. fázisának tervezését, az 1984—1989. évekre vonatkozóan és ezt vizsgálja meg egy Nemzetközi Hidrológiai Konferencia, amelyet az UNESCO és a WMO közösen hívjon össze 1981-ben, vagy 1982-ben. A Nemzetközi Hidrológiai Program Titkársága kéri az egyes Nemzeti Bizottságokat, hogy a harmadik programmal kapcsolatos véleményüket november 30-ig küldjék meg. Az NHP III. fázisának tervezett fontosabb irányai az alábbiak: A ) Tudományos kutatás a) A hidrológiai folyamatok vizsgálata és az alkalmazásukra szolgáló módszerek meghatározása a vízfoly tatás a 330. oldalon
