Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

6. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1979. május 17–18-án Keszthelyen megrendezett I. Országos Vándorgyűlésének plenáris üléséről

Beszámoló a MHT 1979. évi vándorgyűléséről Hidrológiai Közlöny 1981. 6. sz. 279 Mucsy György, a Szennyvíz Szakosztály élnöke, Bartyik Sándor, a Vízépítőipari Sz. 0. titkára, Dr. Csermák Béla, a Vízgazdálkodási Szakosztály elnöke, Dr. Papp Ferenc, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke, Vukováry Attila, a Bajai Területi Szervezet elnöke, Dely Géza, a Középdunántúli Területi Szervezet titkára, Musulin Béla, a Veszprémi Körzeti Csoport titkára, Boga Tamás László, a Szegedi Ter. Szerv, titkára, Márkus István, a DMRVV Üzemi Szervezet elnöke, Bárkányi Lajos, a DRW Üzemi Szerv, szervező titkára, valamint id. Ziegler Károly, Ihrig Dénes, Holló István nyugdíjasaink. Határozatok A Magyar Hidrológiai Társaság I. Országos Vándorgyűlése a beküldött dolgozatok, az összefoglaló előadások és a lezajlott viták alapján az alábbi határozatokat fogadta el: A határozatokban az eredeti cél szem előtt tartásával a Balaton térségét kiemelten kezeljük. Hazánk legfontosabb üdülőterülete a Balaton térsége. A tó vízminőségének romlása, az eutrofizáció az utóbbi években felgyorsult, ez a folyamat az üdülést alapjaiban fenyegeti. Az eutrofizációs folyamat halad előre: a Szigligeti öbölben, sőt Szemes térségében is észlelhetők már olyan jelek, amelyek előzetesen csak a Keszthelyi öbölben jelentkeztek. A tó vízminőség-romlásának megállapítása sürgős, hatásos intézkedést igényel. A vízminőségi helyzet kritikussá vált: minden anyagi erőt ennek megoldására kell most összpontosítani, mivel minden egyéb beruházás (szállodák, közlekedés, területrendezés, zöldterület-fejlesztés stb.) szükségtelenné és értelmetlenné válik, ha az üdülés alapja: a megfelelő vízminőség megszűnik. A. Balaton 1. A Balaton eutrofizációjának csökkentése érdekében — mindenképpen, még jelentős anyagi áldozatok árán is sürgősen csökkenteni kell a tó kívülrő jövő tápanyagterhelését; — a tóba jutó szennyvizekből történő foszforeltávolítás megoldása nem tűr halasztást; — a mezőgazdasági üzemekből bejutó tápanyagmennyiség megszüntetésére a műtrágya-adagolás ellenőrzését azonnal meg kell valósítani; — az erózió elleni védelem szempontjából a Balaton egész vízgyűjtője kiemelt területnek minősítendő. A védelmet haladéktalanul meg kell kezdeni, beleértve a szintvonalas művelésre való áttérést, s a meredek lejtők erdősítését is; — a Kis-Balaton tározó építése, a vízgyűjtő erózióvédelme, az állattartó telepek hulladékának ártalmatlan elhelyezése már a jelenben megindítandó alapvető feladat; — határozott intézkedéseket kell tenni a meglevő nádasállomány védelmére, a nádasok irtásának megszüntetésével és az őszi-téli nádvágás rendszeresítésével; — a szennyvizeknek a tótól való távoltartására irányuló távlati tervek megvalósítását előre kell hozni. Első lépésként haladéktalanul meg kell kezdeni a bevezetett szennyvizek mennyiségének csökkentését, különösen a nyári üdülési idényben. Meglevő szennyvíztisztító telepekről a szennyvizet ne a Balaton felé vigyék, hanem talajrendszerekbe, tórendszerekbe helyezzék el a regionális rendszerek megépültéig; — a szippantókocsival szállított anyagok mind központi telepekre kerüljenek. 2. A Balaton vízgazdálkodásának javítása érdekében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a szabályozási műveket és egyéb létesítményeket a jövőben a 120 cm-es siófoki vízállás figyelembevételével építsék ki, ami lehetővé tenné egy-két évtized múlva a jelenlegi -(-100 cm-es vízállás megemelését és ezzel lényegesen javítani lehetne a tó vízgazdálkodását. 3. Á Balaton déli, Széplaktól Berényig terjedő vízfolyásainak rendezésére többcélú tározókat kell építeni az 1 %-os gyakoriságú árhullámok visszatartására, a tó kisméretű vízpótlására, az eutrofizáció csökkentésére. 4. A vízminőség-védelem érdekében — a balatoni vízgyűjtőn a felszíni vízelvezető hálózat kiépítéséhez tái'ozókat, sankolótereket és hordalékfogó műveket kell építeni; — a partmenti mocsarakat, nádasokat a vízminőség-védelembe aktívabban be kell vonni; — ahol erre lehetőség van. meg kell fordítani a belsőségi vízelvezetés jelenlegi irányát a berkek felé, s az ott kiépített berektározókban letisztultán juttatni a Balatonba; — a belvizek közvetlen tóba áramlását meg kell szüntetni, és csak berektározón keresztül engedni a tóba. 5. A Keszthely város előtti partmenti víztérben a vízminőség javítása érdekében meg kell vizsgálni a helyi áramlási viszonyoknak a móló áttörésével való módosításának hatását. 6. A Balaton üdülőövezetében létesítendő szennyvíztisztító regionális telepek helyét lijólag felül kell vizsgálni, a jelentkező különféle iszap — esetleg a háziszeméttel együttesen kezelt iszap — feldolgozása és hasznosítása tükrében. 7. A nyomás alatti szennyvizek elvezetési rend• szerét a Balaton üdülőövezetében is ki kell próbálni, az üzemeltetőknek meg kell velük ismerkedni. 8. A Balaton-mellék leghíresebb üdülőtavának, a Hévízi-tónak a bányászati beavatkozás miatti fenyegetettségét tovább kell vizsgálni, hogy időben megfelelő elhárító intézkedéseket lehessen tenni. B. Környezetvédelem 1. A környezetvédelem hatékonysága nem kis mértékben a helyes emberi tudaton múlik.