Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

6. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1979. május 17–18-án Keszthelyen megrendezett I. Országos Vándorgyűlésének plenáris üléséről

280 Hidrológiai Közlöny 1981. 6. sz. Beszámoló a MHT 1979. évi vándorgyűléséről Ezért — el kell érni, hogy a társadalmi termelés egyre szélesebb területén kerüljön összhangba a gazdasági tevékenység és a környezetvédelem; — a közvéleménnyel meg kell ismertetni azt, hogy — a konkrét környezetvédelmi feladat megoldására irányuló kutatás az esetek többségében megtérül; — a környezetvédelemre fordított összeg nem improduktív, hanem infrasktruturális jellegű kiadás, ami a jövőbeli tevékenység megalapozását és feltételeinek megteremtését szolgálja. 2. A hazai környezet, főleg a vízikörnyezet hatékonyabb védelme érdekében — a hígtrágya, valamint a kommunális és ipari szennyvíz öntözéses hasznosítását fokozni kell a friss öntözővízigény csökkentése és a szennyvizek öntözéses elhelyezésének megoldása érdekében; — a partiszűrésű vízkészletek minőségének védelme érdekében az eddigi I—II. védőövezetten kívül egy 2 km sugarú III. védőövezet előírását is be kell vezetni. Ezen belül tilos legyen a kutak felé áramló vizet károsító emberi tevékenység (pl. szemételhelyezés, műtrágyázás, növényvédőszerek használata, szennyvizek talajba szivárogtatása). 3. Hazai tavaink védelme érdekében szükséges, hogy a tóparti községek tanácsa a víztér közvetlen partmenti sávjában összegyűlt uszadék rendszeres, naponkénti eltávolítását és megsemmisítését végezze el a közterületek tisztításához hasonlóan. C. Vízkészlet, Vízkészlet-gazdálkodás 1. A vízkészlet-gazdálkodás hatékonyságának és alkalmazkodóképességének növelése érdekében — jellemző mutatókat kell kidolgozni és bevezetni a víz természetes és művi mozgásfolyamatai és a népgazdasági tervezés anyagi folyamatai közötti kapcsolatra; — a vízgazdálkodás rugalmas elemzését lehetővé tevő modelleket kell kidolgozni, majd alkalmazni; — ki kell alakítani a vízgazdálkodás és a népgazdaság igénye közötti kapcsolatokat értékelhetővé tevő, a rugalmas döntést megalapozó adatbázist. 2. Kiemelt tevékenységként kell foglalkozni a vízrajzi adatgyűjtés, -feldolgozás, -értékelés és -nyilvántartás munkáival. Biztosítani kell ehhez a folyamatosan ellátandó feladathoz a megfelelő szellemi és anyagi erőforrásokat, beleértve a VITUKI irányításával működő felelős szervezet fejlesztését (erősítését) is. 3. Folytatni kell a kísérleti és táj jellemző területeken a rendszeres észleléseket, az adatok feldolgozását és értékelését, valamint az egyéb kiegészítő tevékenységeket (kísérletek, módszertani vizsgálatok, továbbképzés, stb.). Ki kell terjeszteni az ezirányú munkát a városi csapadékelvezetés néhány kiválasztott hálózatára is. 4. A felszínalatti víz megismerésének, a készletével való optimális gazdálkodásnak, és a vizek védelmének fokozása érdekében — a szakemberek számára hozzáférhetővé kell tenni a hazánkról készült légi- és űrfelvételeket; — a víz abszolút kor meghatározási munkáit az eddigi ötletszerűség helyett országosan kialakított rendszerben célszerű folytatni — esetleg az OMFB keretében és támogatásával. 1). Vízellátás 1. A Balaton melletti nyári csúcsigények kielégítésére a tó vizét felhasználó egyszerűbb víztisztító művek építendők, szabadban elhelyezett koagulációs szűrőkkel, a derítők és aktív szén-szűrők későbbi csatlakoztatásának lehetőségével, általában 15—30 ezer m

3/nap kapacitással. 2. Az arra alkalmas derítőkben (pl. Balatonszéplak, Mohács) lamellák beépítésével célszerű a kapacitást növelni, s a víz minőségét javítani. 3. Technológiai módszerek dolgozandók ki a kiskeménységű, nagy ammónia- és szervesanyag tartalmú kútvizek kezelésére. E. Öntözés, Vízrendezés 1. Az öntözéses gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében — növelni kell az öntözés koncentrációját; — az 1000 ha-nál nagyobb öntözött területtel rendelkező gazdaságoknál a legrövidebb időn belül le kell cserélni a hagyományos öntözési technikát, és az öntözéses növénytermesztés sajátos rendszerét kell bevezetni; — évente számszerűen, gazdaságonként ökológiai elemzés alapján kell értékelni a kapacitáskihasználtságot, célszerűen a GATE módszerével; — ki kell próbálni az ÖKI és a VGI által kidolgozott számítógépes öntözés-előrejelzési módszert; — nagy figyelmet kell fordítani a rohamosan terjedő tömlős öntözés és a csepegtető öntözés fejlesztésére. 2. A vízrendezés hasznosítása és hatékonyságának növelése érdekében — ki kell dolgozni a kis- és nagy térségek összehangolt vízrendezési, tervezési alapelveit, valamint a csatornák méreteit meghatározó lefolyás nagyságát; — a domb- és hegyvidéken egységes mértékadó lefolyást és számítási módszert kell a tervezés alapjául meghatározni. Javasoljuk a 10% gyakoriságú csapadékot és az erre kiterjesztett Ven Te Chow árhullámkép módszert figyelembe venni; — a települési vízrendezés és a területi vízrendezés biztonsági kategóriáit és árvízszámítási módszereit a jelenleginél szorosabban célszerű összehangolni a vízügyi műszaki szabványokban; — fel kell mérni a vízrendezés helyzetét az állami főműveken kívül le egészen az üzemi és belterületi vízrendezésig;