Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
6. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: A felszín alatti vízszerzés időszerű kérdései
Dr. Karácsonyi S.: A felszín alatti vízszerzés Hidrológiai Közlöny 1981. 6. sz. 245 1. táblázat A felszín alatti vízszerzési lehetőségek mennyiségi jellemzése TaöA.l . Kojimecmeewme xoparcmepiicmuKU meppumo puü, nepcneKmuenbix c mouKU 3penun íaőopa noÖ3eMHbix eod Table 1. Yield characteristics of subsurface water development opportunities Víznyerési lehetőség Az előfordulás területi aránya [%] Megoszlása alkalmasság szerint [%] a) egyedi [300 m 3/nap] célokra b) helyi [1000 m 3/nap] célokra c) kis térségi [5000 m 3/nap] célokra d) regionális [20 000 m 8/nap] célokra Regionális célra felhasználható a) teljes vízkészlet [Q mill. m 3/nap] b) kihasználtság [%] c) hasznosítható víz [Q mill. m 3/nap] d) potenciális többlet víz [Q mill. m 3/nap] e) teljes még hasznosítható [Q mill. m 3/nap] Mélységirétegvíz Karsztvíz Felszínközeli víz Partiszűrés TM = 65 T K = 20 TF = 30 T P = 10 100 100 100 100 70 100 90 100 50 80 75 80 30 60 50 70 2,0 1,2 1,0 3,5 30 80 25 30 1,40 0,2 0,75 2,50 — 0,2 — 2,4 1,4 0,4 0,75 4,9 TV. A vízkészletek tulajdoni kérdése, veszélyeztetettsége, a védelem helyzete és feladata 1. A felszínalatti víznyerőhelyekről megfelelő feltételek biztosításával a jelenlegi igénybevételnek többszörösét kitevő vízhasználat is megvalósítható. Mivel az igénynövekedés időben elhúzódva következik be, vizsgálandó, hogy a jelenleg rendelkezésre álló víznyerőhelyekre és vízkészletekre a jövőben mennyire lehet alapozni. A mélységi- (réteg-) vizek védettsége, zártrendszere megfelelő feltételt jelent a jövőbeni hasznosítás szempontjából, azaz a rétegvizeket közvetlen mennyiségi, vagy minőségi károsodás nem veszélyezteti, azt szándékos beavatkozás módosíthatja. Leginkább egy-egy területre kiterjedő és az egyensúlyi feltételt meghaladó víztermelés okozhat mennyiségi, ill. készletcsökkenést és ennek velejárójaként kisebbmérvű minőségváltozást. A karsztvizek általában közvetlenül utánpótlódnak és a tározó szerkezet regionális összefüggése következtében a beavatkozásokra érzékeny, azt mennyiségi és minőségi változások követhetik. Különösen vonatkozik ez az egyéb célú — bányászati — víztermelésre, — amelynél az utánpótlódó készletet meghaladó igénybevételek is felléphetnek. Ettől eltekintve a még rendelkezésre álló és hasznosítható karsztvíz készletek területén lényeges károsodást okozó beavatkozás nem várható és így a jelenlegi feltételek konzerválása mellett a karsztvíz hasznosítás mennyiségi és minőségi feltételei biztosíthatók. A nyitott karsztok területén fennáll a vízminőségromlás veszélye, amely az eddigi tapasztalatok alapján kivédhető. Lényegesen kedvezőtlenebben ítélhető meg a felszínközeli vízszerzés helyzete és annak jövőbeni alakulása. Mivel közvetlen kapcsolatban állnak a külső hatótényezőkkel, veszélyeztetettségük is igen nagyfokú. E mellett a külső beavatkozás lehetőségét és azt is tekintetbe kell venni, hogy ezek a területek a többcélú hasznosítás érdekütközései. Leglényegesebbek az építőipar, a települések, az ipar, de leginkább a mezőgazdasági művelés hatását kell kiemelni. Az elmúlt évtized bőséges tapasztalattal szolgált a mezőgazdasági NO, H/l] Cl [mvat/i] N0j { N. NO 3 N. NO 3 \ /\ Cl a, v[i] NO: H/I] [mva VQ [mg/ú / / \ / ' / V 7/ ' / V 7s / ILUj yvq / / / • / A m 100 75 50 V 25 b, VB] 11. ábra. A VÁRION AT—400 műgyanta jellegzetes működési (a) és kimerülési (b) folyamata Puc. 11. XapaKtnepucmuKa paöombi a) u ucmou;eHUH 6) ucnyccmeeHHOü CMOAU BAPMOH AT-400 Fig. 11. Typical operation- (a) and exhaustion (b) processes of VARION AT-400 resin kemizálásnak a víznyerőterületekre gyakorolt hatását illetően. Ennek keretében a műtrágyázás mértékének további növekedésével számolhatunk és terv szerint 1985-ig, az 1970-ben még 70 kg/ha nitrogén- és 80 kg/ha teljesműtrágya felhasználás 1985.-ben 180, ill. 240 kg/ha értékre emelkedik. Mivel lq műtrágyából kereken 25 kg nitrogén és 1 kg nitrogénből 4,5 kg N0 3 képződik, a mezőgazdasági területekről veszteségként a talajba,