Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
5. szám - Dr. Steiner József–Bunyevácz József: Ivóvizek nitrát tartalmának alakulása
198 Hidrológiai Közlöny 1981. 5. sz. Dr. Steiner J.—Bunyevácz J.: Ivóvizek Baranya megye metliaeuioglobinaeniiás morbiditási adatai 1000 élveszületésre vonatkoztatva 1968—79 között TaŐA. 4. JJaHHbie no Mopöudnocmu U3-3a MemxeMoiAoöuHeMuu Ó OÖA. Eapahia, npueedcHHbie K 1000 CAyvaxM MMopoxcdenuH (nepuod 1968—79 ee.) Tabelle 1. Morbiditátsdaten der methaemoglobinaeschen Erkrankungen im Komitat Baranya, bezogen auf 1000 Lebendgeburten zwisehen 196S—79 I. táblázat Év Élveszületé száma sek Megbetegedések száma 1000 élveszületésre jutó megbetegedés 1968. 6 399 15 2,34 1969. 6 393 10 1,56 1970. 6 156 14 2,27 1971. 6 225 17 2,73 1972. 6 208 26 4,19 1973. 6 388 29 4,54 1974. 7 634 28 3,67 1975. 7 801 34 4,36 1976. 7 329 15 2,05 1977. 6 936 26 3,75 1978. 6 626 10 1,51 1979. 6 275 10 1,59 1968— 1979 összesen: 80 370 234 12 évi átlag: '2 11°/ /OO Az 1968—79 közötti mortalitási adatok 100 megbeteg^désre vonatkoztatva: 1,7% követelt. Az ismeretek birtokában 1976-ig a megyei szervekkel közösen tettünk erőfeszítéseket a vízellátás megoldására. Elsősorban a közművesítés gyorsütemű megvalósítását tekintettük fő feladatnak. Eredményeként az 1960-as, 1970-es években intenzív vízműépítési program valósult meg [10]. A nagyszámú település vezetett vízzel való ellátása azonban belátható időn belül már ekkor sem látszott megvalósíthatónak. A megyei gondok megoldásában segített 1977ben az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal kezdeményezése, mely programba vette a közegészségügyileg veszélyeztetett települések vízellátásának provizórikus megoldását. A Megyei Tanáccsal, Vízügyi Igazgatósággal és a Vízművekkel közösen elkészítettük a terveket. Intézetünk újólag felülvizsgálta a települések vízminőségi helyzetét. A vizsgálati eredmények birtokában elkészült a veszélyeztetett települések provizórikus vízellátására a megyei program. A települések vízminőségi helyzete alapján, a veszélyeztetettség figyelembevételével elkészült a települések rangsorolása. A több éves vizsgálataink és tapasztalataink felhasználásával különös gondossággal elemeztük azokat az intézményi, üzemi vízműveket, amelyek a vízminőség, védettség, távolság szempontjából az ideiglenes vízellátásra számításba vehetők. A vízügyi, tanácsi szervek segítségével módunk és lehetőségünk volt több provizórikus vízellátási formát hosszabb ideig vizsgálni. A szóbajöhető megoldások közül elsősorban a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat által készített, föld alá süllyesztett köztartályos ellátási formával foglalkoztunk. Az első vizsgálatok alapján körvonalaztuk azokat az egészségügyi elvárásokat, amelyek megvalósítása esetén a köztartály "alkalmassá tehető a veszélyeztetett települések lakosságának provizórikus ellátására. A vízpalackozás kérdése — mint legkézenfekvőbb megoldás — már az első időponttól kezdve számításba jött. A vizsgálatok erre az ellátási formára is kiterjedtek. Legvégül a tartálykocsis ellátás vízminőségi kérdéskörével foglalkoztunk. Szükségesnék tartjuk megjegyezni, vízművek és közkutak létesítése ebben az időszakban részben anyagi, részben hidrogeológiai adottságok miatt nem jöhetett számításba, s így csak provizórikus megoldásokat lehetett keresni. Az egyes ellátásokról röviden az alábbi jellemzést adjuk: 1. Föld alá süllyesztett köztartályos ellátás Az acéltartályok 5—10 m : !-esek, melyet szállító kocsival töltenek az igényektől függően. A vízkivétel kéziszivattyúval történik. A tartály tisztítását, fertőtlenítését kéthetenként végzik. Az egyéves próbaüzem alatt kéthetenként vizsgáltuk a vízminőséget. Sem a próbaüzem alatt, sem az azóta negyedévenként végzett vizsgálatok vízminőség-romlást nem mutattak. A tartályok esztétikusak, a lakosság rövid idő alatt megszokta a köztartályos vízellátást. Ezek az eredmények a DRW jó és szakszerű munkáját dicsérik. Jelenleg 14 köztartály üzemel a megyében közmegelégedésre. Elhelyezésük az 1. sz. ábrán látható. A köztartályos ideiglenes ellátást a palackos szállítással szemben közegészségügyi szempontból lényegesen jobbnak tartjuk az alábbiak miatt: — a település teljes lakosságának biztosít ivóvizet, nem csak a csecsemőknek, — állandóan hozzáférhető, — a víz hőmérséklet-ingadozásnak alig van kitéve, ami vízminőség szempontjából kedvező. 2. Közkifolyós ellátás A köztartályos ellátás mellett, már az 1977-ben végzett felmérésünk idején a közkifolvós ellátás látszott a leggyorsabban megvalósítható megoldásnak. Az intézményi, üzemi vízművekre vannak rákötve a településeken elhelyezett közkifolyók. Sajnos ennek az ellátási formának több tényező határt szab: — a településen belül található üzemi-, intézményi vízművek általában talajvízre települtek, és a vízminőség bizonytalansága miatt nem lehetett közkifolyót rákötni a rendszerre; — más esetekben a távolság mind gazdasági, mind közegészségügyi szempontból lehetetlenné tette a megvalósítást. A hosszú vezetékben az alacsony fogyasztás miatt a tartózkodási idő megnövekszik és a víz megromlik. A megvalósított közkifolvós ellátás vizsgálata azt bizonyítja, hogy ez az ellátási forma közegészségügyi szempontból elfogadható. Továbbfejlesztés esetén még a vízmű alapját is képezheti.
