Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

5. szám - Dr. Steiner József–Bunyevácz József: Ivóvizek nitrát tartalmának alakulása

Dr. Steiner J.—Bunyevácz J.: Ivóvizek Hidrológiai Közlöny 1981. 5. sz. 199 A nagyszámú veszélyeztetett település szükségessé tette egyéb provizórikus ellátási forma vizsgálatát is. 3. Tartálykocsis ellátás A kísérleti bevezetésre 1979-ben került sor három településen. Jelenleg a próbaüzem vizsgálatai folynak. A vizsgálatok lezárása előtt máris megállapítható, hogy az üzemeltetés több műszaki, higiénés, szervezési, vízminőségi problémát vet fel. Közegészségügyi szempontból annyi elmondható, hogy ez a provizórikus ellátási forma Baranya megyében közel sem ad olyan higiénés biztonságot, mint a köztartályos ill. közkifolyós rendszer. Mindhárom ellátás térbeli elhelyezkedése az 1. sz. ábrán tanulmányozható. A fentieken túl vizsgáltuk az üvegbe palackozás vízminőségi kérdéseit, fogyasztókhoz való eljuttatását. Egyértelműen megállapítható, hogy a jelenlegi palackozó technológiája a víz tartcisítása nélkül nem alkalmas ilyen célokra. Kedvező eredményeket egyedül a szénsavas dúsítás esetében kaptunk. Baranya megye veszélyeztetett településeinek provizórikus vízellátását a fentiekben vázoltaknak megfelelően az 5. sz. táblázatban mutatjuk be. Látható, hogy a megyei és központi erőfeszítések hatására 34 településen sikerült provizórikus ellátást biztosítani. összefoglalás, következtetések Az ivóvizek nitrát tartalmának alakulása — közel 15 év baranyai vizsgálatai alapján — a problémakör közegészségügyi, környezetvédelmi, műszaki és gazdasági jelentőségére hívja fel a figyelmet; kiemelve a térségi szemlélet fokozott igényét az elemzéseknél és megoldási lehetőségek keresésénél. E komplex megközelítést a következők indokolják: — Közegészségügyi megfontolások: mivel az ivóvizek növekvő nitrát tartalma komoly közegészségügyi jelentőséggel bír. Közvetlen egészségkárosító hatása elengedhetetlenné teszi a preventív egészségvédelmi intézkedéseket, amelyek a rendszeres vizsgálatokat valamint a napi közegészségügyi felügyelet és felvilágosítás munkáját érmtik. Ezek eredményeként csökkentek Baranyában a methaemoglobinaemiás megbetegedések, és szűntek meg a csecsemőhalálozások (lásd 3. ábra). — Környezetvédelmi összefüggések: mivel a felszín alatti vizek fokozódó elszennyeződésének egyik kiváló indikátora a nitrát tartalom. Ennek növekedése a talaj- és rétegvizekben döntően és bizonyíthatóan az emberi tevékenységgel függ össze, aminek következményeként egész térségek vízminősége válik ivóvízellátásra alkalmatlanná (lásd 1. ábra), gyakrah pár év alatt. A vízkészletek elszennyeződése így hoszszútávú vízellátási problémák forrásává válik; az addig használt vízadók feladása pedig — változatlan formában és intenzitásban tovább folytatott környezetterhelés mellett is —, várhatóan a mélységi vízkészletek minőségének veszélyeztetését és magában rejti. Ezért az 5. táblázat Baranya megye veszélyeztetett települések provizórikus vízellátásának alakulása TŰÖA. 5. YAynuiemie eodocnaőiicenufi naceAeimbix nyiiKmoe OÓA Bapun, nodeepeaeMbix canumapii0-euaeiiimecK0Ü onacHocmu Tabelle 5. Gestaltung der provisorischen II'asserversorgung der gefahrdeten Siedlungen im Komitat Baranya Provizórikus ellátás Ellátott települések 1978—1979 száma összesen 1978 1979 Köztartályos Tartálykocsis Üzemi, intézményi vízműre közkifolyó rákötés Összesen 11 15 10 4 5 19 14 4 16 34 ivóvízellátásra alkalmatlan vízadók más célra történő hasznosítása fokozott jelentőséget kap; összefüggésben a felszín alatti vizek — mint megújuló természeti készletek — komplex védelmének elengedhetetlen és egyre sürgetőbb, összehangolt megtervezésével és megvalósításával. — Műszaki háttér: mivel a lakosság jó minőségű ivóvízzel történő ellátásának akár helyi vagy regionális vízműhálózaton, akár provizórikus megoldásokkal megfelelő technikai színvonalon nem tud lépést tartani a jelenleg már egészségügyi szempontból is sürgető igényekkel. Ilyen hálózatok kiépítése mellett is óhatatlanul fontos a helyi vízkészletek lehetőség szerinti maximális hasznosítása és ezzel összefüggésben a fokozott védelme. Emellett a településeken ma már egyre inkább „minimum követelmény" a jó minőségű ivóvíz és a lakáson, telken belüli intenzív vízhasználat lehetősége (fürdőszoba, háztartási vízigény, stb.), ami nyilvánvalóján nem csak a „városi életforma" kiváltsága kell, hogy legyen. — Gazdasági szempontok: ami adott térségben az ott lakók „élet-minőségének" megfelelő színvonalú biztosításához elengedhetetlen műszakitechnológiai háttér megteremtését teszi szükségessé. Ilyen értelemben a felszín alatti vízkészletek komplex védelme nem szakítható ki a térség gazdaság- és területfejlesztési elképzeléseiből, mivel döntő hatással bír az „alapellátás" igényeinek kielégítésére, amit a ma is tapasztalható környezeti , műszaki és gazdasági szemléletnek és gyakorlatnak is végül meg kell értenie. Ezt különösen az ország gazdasági lehetőségei indokolják, az egészségügyi megfontolások pedig mindezt még külön aláhúzzák. Baranya megye ivóvizeinek elszennyeződése nem lokális jelenség; országosan tapasztalhatók hasonló gondok. E fokozódó folyamat sajátos „környezetkultúránk" egyik jól indikálható komponense, s mint jelenség, a komplex környezetfejlesztés szükségességére hívja fel a figyelmet. Ennek kiemelkedő fontossági! része a tevékenységek és fejlesztések arányos és összefüggő rendszerén kialakítandó „aqua-kultúra" megteremtése is,