Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
5. szám - Dr. Steiner József–Bunyevácz József: Ivóvizek nitrát tartalmának alakulása
Dr. Steiner J.—Bunyevácz J.: Ivóvizek Hidrológiai Közlöny 1981. 5. sz. 197 miás megbetegedéseket a 3. táblázatban mutatjuk be. 1968—76 között prevenció Szempontjából vizsgált magán kutak 78—80%-a volt csecsemőtáplálásra alkalmatlan a magas nitrát tartalom miatt. Ugyanilyen szempontból 1977-ben 68%-a, 1978ban 80%-a, 1979-ben 79%-a „csecsemőtáplálásra alkalmatlan" vízminősítést kapott. Ha figyelembe vesszük az egyéb vízminőségi paramétereket is, abban az esetben a magán kutak 95— 98%-át csecsemőtáplálásra alkalmatlannak kell minősíteni. A több mint 10 éves prevenció, vizsgálat alapján olvan szakmai tapasztalatokat szereztünk, ami az utóbbi években már a kutak kijelölésénél hasznosult. Az első években azokat a településen belül található magán kutakat jelöltük ki ,,csecsemőtáplálásra alkalmas" vízadónak, amelyek határérték alatt tartalmaztak nitrátot. A kutak helyét a gyógyító orvosokon, tanácsokon keresztül a lakosság tudomására hoztuk. A negyedévenként végzett vizsgálatok eredményei viszont az ismétlések során magas nitrát koncentrációkat mutattak. Egy év alatt a kutak 50%-át törölni kellett a nagy nitrát ingadozás miatt nyilvántartásunkból. A többi kút vízminősége két év alatt csecsemőtáplálásra ugyancsak alkalmatlanná vált. A helyszíni vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a vízminőségi változásért a nagyfokú vízfogyasztás tehető felelőssé. A falu lakossága e kutakról szerezte be a vízszükségletét, és az ezzel együttjáró depresszió következtében, a kút környezetében levő szennyező anyagok mobilizálódtak, és a kutak vizének nitrát tartalma megemelkedett. Ezen ismeretek birtokában 1975 óta már csak védett vízadókra telepített kutakat jelöltünk ki csecsemőtáplálásra alkalmas víznyerő helynek. A végzett magán kút vizsgálatokat pedig csak a gyógyító orvosokkal és védőnőkkel közöljük. A nitrát-tartalomból eredő egészségkárosodások A csecsemőtáplálás, illetve ivóvízellátás szempontjából veszélyeztetett települések térbeli elhelyezkedését az 1. ábrán tanulmányozhatjuk. A számszerű adatokat az 1. táblázat mutatja. A megbetegedések és halálozások <3. táblázatban feltüntetett adatai igen élesen rávilágítanak a vízellátás rendkívül komoly közegészségügyi jelentőségére. A vizsgált időszak alatt a megyében 234 kútvíz eredetű methaemoglobinaemiás megbetegedés fordult elő. s ebből 4 haláleset. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a megbetegedések főleg azokon a területeken fordulnak elő, ahol a településen belül csecsemőtáplálásra alkalmas vízadó berendezés nincs. Baranya megyében a települések 59%-a ilven, vagyis 1 76 településen nincs jó vizet adó kút. A megbetegedések kivizsgálása során találkoztunk olyan esetekkel is, amikor szülői gondatlanság miatt következett be az egészségkárosodás, sőt halálozás. Ezekben az esetekben a csecsemőtápláláshoz szükséges vizet nem a községi vízműhálózatról szerezték be, ha• 3. táblázat Méthaemoglobinaemi&s megbetegedések ós a megelőzés erdekében vizsgált magán-kutak száma 19(58—79 között TÜŐA. 3. LIUCAO íaóoAeeanuú MemxeMOZAOóuneMueü A KOAimecmeo undmuúyaAbiibix KOAOöqee, uccAedoeaHHbix e t/eAnx npedynpeJKÓenua 3a6oAeeanuü Tabelle 3. Methaemoglobinae-Erkraokungen und die Zahl der im Interesse der V orbereigung untersuehten Privatbrunnen zwisclien 6968—79 Év Vizsgált kutak száma [db] Bejelentett megbetegedések száma [fő] Halálozás [fő] 1968. 629 15 nincs adat 1969. 462 10 nincs adat 1970. 546 14 nincs adat 1971. 490 17 nincs adat 1972. 520 26 1 1973. 580 29 2 1974. 610 28 1 1975. 619 34 — 1976. 621 15 — 1977. 870 26 — 1978. 990 10 -T1979. 1043 10 Összesen 7980 234 4 nem a saját ásott kút nagy nitrát tartalmú vizét használták erre a célra. A 4. táblázatban a methaemoglobinaemiás megbetegedések morbiditási adatait mutatjuk be a megyében. A morbiditási adatok mutatják, hogy 1975-ig a megbetegedések száma emelkedett. Az 1000 élveszületésre jutó megbetegedés 1973-ban volt a legmagasabb 4,54°/ 0 0. 1976 óta egyenletes csökkenést tapasztalunk, bár az 1977. évi 26 megbetegedés még mindig magas. A betegség megelőzésére az 1970—75-ös években tettük a legnagyobb erőfeszítéseket. Ebben az időszakban a közegészségügyi szolgálat a gyógyítómegelőző ellátással együtt széles körű felvilágosító munkát végzett, és összehangolt intézkedések történtek a prevenció érdekében. A magán kút vizsgálatok számának az emelkedését a 3. táblázatban követhetjük nyomon. A számszerű emelkedés a megyei erőfeszítések hatására jött létre. Addig azonban, amíg 8—10 évvel ezelőtt a vizsgálatok túlnyomó többségét a gyógyító-közegészségügyi szolgálatok saját kezdeményezésükre végezték, ma már a leendő kismamák a terhesség ideje alatt kérik a víz vizsgálatok elvégzését. Az 1968— 79-ig, vagyis tizenkét év morbiditási adataiból kiszámítottuk a 100 megbetegedésre jutó halálozást. Ez az érték 1,7%-ot mutat. Vagyis megállapítható, — ami a megbetegedés jellegéből is adódik — hogy a betegek között nem ritka a halálozás sem. Provizórikus vízellátás megoldási lehetőségei A megbetegedési adatok és a végzett magán kút vizsgálatok eredményei, valamint a csecsemőtáplálásra kijelölt vízadók nitrát tartalmának emelkedése sürgős közegészségügyi intézkedést
