Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

4. szám - Dr. Toókos Ildikó: Vízújrahasználat az élelmiszeriparban

Dr. Toókos I.: Vízújrahasználat Hidrológiai Közlöny 1981. 4. sz. 163 Btb. építenek be a rendszerbe, — a helyi kialakítás ill. igények adta sorrendben — és a hatékonyság növelésére vegyszeradagolást is végeznek. Optimális üzemelésnél, a kiülepített iszaposzaggyal eltávozó vízmennyiséget kell pótolni. Az úsztató és mosóvízkör ideális rendszerét a 2. ábra mutatja. A visszaforgatásra kerülő víz a répa 500—900%a; míg a répmosóba átlagban 100—150% frissvizet (esetleg kondenzátor ejtővizet) adnak hígításként, valamint a vízveszteségek pótlására. A 2. ábrán látható három, a technológia szempontjából meghatározó mintavételi helyen, a lebegőanyag változását — az ország összes cukorgyárában végzett vizsgálat alapján — a 6. táblázatban összesített határértékekkel szemléltetjük. fi. táblázat Az úsztató- és mosóvízkiirben a lebegőanyag változása Tabelle 6. Anderung der Schwebstoffe in den Schwemmund Waschwásser Mintavételi hely (Üzemelés után) Lebegőanyag [g/l] 1. Üsztatóvíz 2. Úsztató ós mosóvíz 3. Visszaforgatott víz 7,2—23,6 5,5—18,9 0,7—2,3 A lebegőanyag eltávolításból a homokfogó általában 40—60%, a különböző típusú ülepítők 80—90%-os teljesítménnyel részesülnek. Vegyszer adagolással a teljesítmény még fokozható (10— 15%-kal) és ilyenkor célszerű az ülepítőben való tartózkodási időt növelni. Meg kell jegyezni, hogy a bemutatott vízkör még fejleszthető. Ezen belül ki lehet alakítani a répamosó önálló recirkulációs rendszerét is természetesen közbekapcsolt tisztító műtárggyal. A baromfi és húsiparban is, — bár a higiéniai előírások miatt a lehetőség jóval korlátozottabb — foglalkoztak a víz visszavétel kérdésével. Itt a fő elv, a fogyasztó berendezéseknél az ellenáramú vízellátás biztosítása és a maximális törekvés arra, hogy az egyszer bekerült vízmennyiséget megőrizzék. Ezt a gyakorlatban a forrázás, szárnyas-testmosás, darabolt-áru mosás vizének alacsonyabb rendű munkafolyamatban való felhasználásával érték el. (Elsősorban hidraulikus belsőség szállítás, toll-szállítás, ketrec mosás.) Ezzel és még több, az előző tanulmányban ismertetett intézkedésekkel és vízgazdálkodási fejlesztésekkel sikerült a frissvízfogyasztást 45%-kal csökkenteni. Figyelembevéve ezeket és a MÉHÉSZ idevonatkozó előírásait, hazai kutatások és kísérletek is folynak. Hangsúlyozni kell, hogv a belső ipari vízgazdálkodás kialakítása körültekintő kutatómunka eredménye és szinte termékenként, vagy legalábbis termékcsoportonként más és más technológiát kell alkalmazni. Ezeknek kidolgozásánál igen fontos tényező a gazdaságosság. Itt optimalizálni kell a termelési folyamat és a vízgazdálkodási rendszer kombinációját, figyelembe véve a vízminőségszabályozási határértékeket. JELMAGYARÁZAT: — Szennyvíz Fölös iszap Recirkulációs iszap, eleven iszap és a levegőztetett iszap keveréke 3. ábra. Konzervgyári szennyvíz újrafelhasználását biztosító szennyvíztisztító berendezés Abb. 3. Die die Wasserwiederverwendung der Abwasser der Konservenfabrik sichernde Abwasserkláranlage Az ipartelepen keletkező szennyvizek újrahasználata Az üzemből kifolyó, egyesített, tehát az összes gyártási folyamatot magában foglaló szennyvizek újrahasználata, az élelmiszeripari vízújrahasználat egyik legkomplikáltabb és legtöbb körültekintést igénylő feladata. Hazai tapasztalatok hiányáFolyó Mintavételi hely ©©©©©© űyujtómedence Klórozó 2. tó ©H Dobszűrő H ©H Mikroszűrő (70,0.) |—

1—| Flokkulófor és ©(5V--L ülepítő O Klórozó I I Taroló A Homokszűrö V i j© Baromfifeldolgozó telep Kútvíz Vízelőkészítés 4. ábra. Szennyvíz kezelő és víz-felújító berendezés Abb. 4. Abirasserbeha)idlungs- und WasserneubildungsEinrichtung