Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
4. szám - Dr. Toókos Ildikó: Vízújrahasználat az élelmiszeriparban
Dr. Toókos I.: Vízújrahasználat Hidrológiai Közlöny 1981. 4. sz. 161 — A fertőtlenítőszer korrozitása és használatának hatása a víz jellemzőire, — a fertőtlenítőszer adagolásának szabályozhatósága, — a fertőtlenítőszer és a hűtővízhez adott egyéb vegyszerek kölcsönhatása, — a költségek és egyéb előnyök. A fertőtlenítőszerek közül a klórgáz, a klórdioxid és a jodoforok hatását vizsgálták. Ez utóbbiak nem bizonyultak megfelelőnek, a klórdioxidnál pedig a legnagyobb problémát a költségnövekedés és a biztonsági szempontok okozták, így a továbbiakban is, a már széles körben bevált klórgáz használata mellett kötöttek ki, hangsúlyozva a maradék klórmennyiség ellenőrzésének szükségességét. Az ellenőrzésnek mind a hűtőbe betáplált, mind a hűtőt elhagyó vízre ki kell terjednie. Egyenes vízhasználatnál minimum 0,5 mg/l, recirkuláció esetén 2,0—4,0 mg/l szabadklór mennyiséget javasolnak. A technológiai folyamatokban használt víz soros és recirkulációs rendszerekben való újrahasználata Az élelmiszeriparban elsősorban a konzerv és cukoripar használhatja ezeket a megoldásokat. A konzerviparban az eziránvú lehetőségek világviszonylatban sincsenek még kihasználva, ezért érthető, hogy számos külföldi kutatás és kísérlet foglalkozik a zöldség-gyümölcskonzerv gyártás egy-egy adott munkafolyamatánál megvalósítható soros és recirkulációs víztakarékossági megoldásokkal. Ezek nagyjából három csoportba oszthatók: a) A blansírozó (előfőző) víz recirkuláltatása b) A különböző technológiai műveleteknél a mosó és öblítővizek részleges visszaforgatása c) A blansírozásra kerülő termék mosóvizének ellenáramú rendszerben való használata a beérkező nyersáru mosására, szállítására. A soros használat utáni elbocsátást, ill. a részleges visszaforgatás arányát, a mértékadó komponensek feldúsulása szabja meg. Teljes visszalégsúritó rendszer Nagynyomasu tartály Flotóló Tiszta víz i kivezetés Szivattyú Hyomásbiztosítb szivattyúrendszer Tarolo tartály Úszó szilárd Kiülepített szemcses anyag anyag Szilárd anyagok elvezetése 1. ábra. Levegő jlotációs rendszer Abb. 1. Luftflotationssystem forgatást csak vízszegény területen használnak a víz komplikált tisztítási mechanizmusa miatt. A vízújrahasználatnál legnagyobb szerepe a mosó- és úsztatóvizeknek van, — nemcsak a nagy vízforgalom (a teljes vízigény 31—55%-a) miatt, — hanem azért is, mert az ülepíthető mechanikai szennyezőanyagoknak gyakorlatilag 75%-a itt keletkezik. A vízcirkulációnál és a soros felhasználásnál lényeges a vízbe belekerülő szennyezések minél gyorsabb eltávolítása, a szilárd hulladék és a víz érintkezési idejének a lehető legrövidebbre csökkentése, valamint a baktérium elszaporodás megelőzése. Mindezt a vízkörbe beépített, elsősorban mechanikai tisztító műtárgyakkal és a víz klórozásával érik el. A megfelelő vízminőség biztosítására a körforgalomban lévő víz kémiai és bakteriológiai minőségét ellenőrzik. A szennyezett víz kezelésére és forgalomban tartására a következő műtárgyak és műveletek kerülnek alkalmazásra — kísérleti, vagy nagyüzemi megvalósításban — a konzerviparban: szűrés (rács, ívszita, szitaszűrők, vibrációs, vagy dobszűrők); hidrociklon; centrifuga; ülepítés; flotáció. Igen nagy tisztítási, illetve vízminőségi igények A levegőflotációs rendszer működési jellemzői A kísérletsorozatok átlagértékei Tabelte 5. Funktioniervngskennwerte des Luftflotationssystem 5. táblázat Befolyás -vr RecirkuNvnr s láltatott [l/sec] Hidraulikus terhelés [l/sec/m 2] Bemenő le-begő anyag [mg/l] Elfolyó lebegő anyag [mg/l] Eltávolítás [%] Uszadék Térfogat [l/h] Szilárdanyag [%] Lebegőanyag terhelés Paradicsom mosóvíz 0,4732 0,4732 0,678 1100 180 83,5 24,6 8,3 47,36 Kg/m 2/nap 0,94(i5 0,9465 1,294 1100 240 77,7 42,0 3,0 95,21 Kg/m 2/nap 1,893 0,9465 1,969 500 180 60,7 33,3 3,1 77,63 Kg/m 2/nap Oszibai •aok öblítővíz, maratás után 0,4732 0,4732 0,678 1400 90 93,2 13,63 2,1 2,93 Kg/m 2/óra 0,9465 0,9465 1,294 1500 180 87,7 13,63 1,7 3,42 Kg/m 2/óra 1,2620 1,2620 1,765 1300 340 74,0 29,53 1,5 5,86 Kg/m 2/óra 1,5775 1,5775 2,173 700 190 71,0 29,53 1,3 3,91 Kg/m 2/óra 1,2620 0,631 1,294 900 230 72,0 25,36 2,0 4,39 Kg/m 2/óra 1,893 0,9465 1,969 1500 590 66,1 29,53 1,6 10,74 Kg/m 2/óra 1,893 0,631 1,765 200 70 64,8 8,71 2,1 1,46 Kg/m 2/óra Megjegyzés: az eredeti publikációban ppm; gpin; gpm/ft 2; g/h/ft 2; g/day/ft 2 szerepelnek
