Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

3. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1978. május 9-én Miskolcon megtartott, az 1977. évet záró küldöttközgyűlésről

Beszámoló az MHT 1977. küldöttközgyűléséről Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. 131 E feladatok megoldásához igyekeztünk és kívánjuk a jövőben is felsorakoztatni a Társaságunk tagságában rejlő szellemi erőt. Mindinkább segítői és kezdeményezői kívánunk lenni a korszerű megoldások keresésének, kivitelezési módok és technológiai berendezések gazdaságos kialakításának. A vízgazdálkodásra háruló fokozódó feladatok a Magyar Hidrológiai Társaságtól, a magyar vízgazdálkodás tudományos egyesületétől is erőfeszítései növelését, lehetőségeinek jobb kihasználását követeli meg. A tisztújító közgyűlésünk óta Társaságunk élete, munkája — úgy ítéljük meg — meggyorsult, szervezettebbé, tervszerűbbé vált. Vezető testületeink rendszeresen, céltudatosan végzik munkájukat. További munkánk vezérfonala az Elnökség által az 1977—85. évekre jóváhagyott cselekvési program a munkánk tartalmát, munkastílusunkat, az Egyesületen belüli és egyesületközi, állami és társadalmi szervek közötti kapcsolati rendszereket figyelembe véve rögzíti tevékenységünk jövőbeni fő irányát, már a politikai és állami vezető testületek állásfoglalásának, határozatainak figyelembevételével. Központi szakosztályaink, területi szervezeteink éves munkatervei már ez évben is a jelentős gazdasági feladatok megoldásának segítését tűzték ki célul. Egyre több a szakosztályközi, és még örvendetesebb, hogy több az egvesiiletközi rendezvény, amely a sokszakmájú MTESZ tagegyesületek erejét, összefogását igyekszik fokozottabban gyümölcsöztetni, a közösség javára. Eddigi eredményeink és egészséges továbbfejlődésünk záloga volt, hogy magunk mellett tudhatjuk a MTESZ és társegyesületeink segítségét, a vízügyi ág vezetésének, az érintett más ágazatok vezetőinek támogatását, az MSZMP KB illetékes osztályának bizalmát és végül a területi párt- és tanácsi vezetők segítségét, akiknek eddigi támogatásáért a közgyűlés fórumáról szeretnénk most is köszönetet mondani és további támogatásukat kérni. Hiszen a vízgazdálkodásra háruló feladatokat — bármilyen nagy utat is tettünk meg az utóbbi évtizedekben — csak részben oldottuk meg. Árvízvédelmi műveinknek mintegy 50%-a további erősítésre szorul, évente átlagban még mindig 160 ezer hektárt öntenek el a belvizek, 5 évenként 400 ezer új lakást kell ellátni vízvezetéki vízzel és csatornával, százával vannak még kis községeink, ahol rossz vizet isznak, szennyvizeinknek pedig még több mint 50%-át tisztítás nélkül kényszerülünk visszavezetni a természet hidrológiai körfolyamatába. Közös erővel, tagságunk mozgósításával, szervezetünknek az új követelményekhez való igazításával, munkánk módszerének és tartalmának folyamatos bővítésével és korszerűsítésével, a társadalmi aktivitás növelésével szeretnénk hozzájárulni a gazdasági és a műszaki fejlesztési feladatok megoldásához, szervezeti és tevékenységi keretet, nyílt vitafórumot teremteni az elméleti és gyakorlati szakemberek együttműködéséhez, a tudomány és a technika szorosabb kapcsolatának kialakításához a vízgazdálkodás és a határtudományok terén. Szerény erőnkkel, legjobb tudásunkkal azon leszünk, hogy mostoha természeti adottságaink mellett is, a „vízért és a víz ellen,, folytatott küzdelem eredményes megvívásával segítsük gazdaságunk, szocializmust építő társadalmunk töretlen továbbfejlődését, és népünk boldogulását. Az elnöki megnyitót üdvözlések követték: Szúnyog János, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának osztályvezetője: Tisztelt küldöttközgyűlés! Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város párt- és tanácsi vezetése nevében köszöntöm Önöket évadzáró küldöttközgyűlésük alkalmából. Amikor azt mondom, hogy megyénk politikai, állami, valamint gazdasági vezetése helyesléssel és örömmel fogadta a küldöttközgyűlés miskolci és Borsod megyei megrendezését, nem a házigazda udvariassága szól belőlem. Ezt az érzést és meggyőződést a Hidrológiai Társaság munkája váltotta ki, az a tevékenység, amellyel vízgazdálkodási gondjaink megoldását segítették, az az önzetlen tenniakarás, amellyel a lakosság kommunális ellátottságának fejlesztését és gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását a Társaság sajátos eszközeivel támogatta. Elegendő, ha a vízkárelhárításban és a talajvédelemben, a karsztkutatásban és karszthidrológiában, a vízminőség védelmében a víztározás fejlesztésében, a regionális vízfejlesztésében, valamint Miskolc város közműfejlesztésében végzett munkára és az abban elért eredményekre utalok, — érzékelhető az a sokirányú tevékenység, amely nem kis részét képezi az e területen folyó alkotó műszaki munkának. A Társaság a MTESZ tagegyesületeivel közösen a társadalmi nyilvánosság előtt, annak széleskörű bevonásával végzi munkáját. Ez a nyilvánosság és nyíltság hozta az érdeklődés kiteljesedését, az újabb alkotóerők felszabadítását, segíti a fiatal műszakiak társadalmi beilleszkedését, tudatformálását, alkotókészségének gyors ütemű fejlődését, a közösségi munkamódszerek elterjesztését, lehetővé teszi egymás gondjainak megismerését. Meggyőződésünk, hogy a megye lakossága, társadalmi és gazdasági vezetése sokat nyer azáltal, hogy Önök közvetlenül is megismerhetik szűkebb hazánkat, település- és gazdaságfejlesztési célkitűzéseinket. őszintén remélem, hogy ez azt is jelentheti, hogy közvetlenebbül és még konkrétabb formában tudnak segítséget nyújtani vízgazdálkodási feladataink megoldásához. A segítségre fokozott szükségünk lesz, hiszen a megye dinamikus fejlesztését, a növekvő vízigényeket sokkal nehezebb viszonyok között kell kielégíteni, mint korábban. Nyilvánvaló, hogy ez csak a haladó műszaki-politikai ismeretek elsajátításával és alkalmazásával, az élenjáró módszerek gyors ütemű elterjesztésével, a kollektív munkavégzésben rejlő előnyök fokozottabb kihasználásával, társadalmi méretű munkamegosztás megvalósításával, dolgozó népünk legszélesebb tömegeinek az alkotó munkába való bevonásával lehetséges, amelyben a Hidrológiai Társaság eddig is nagyon sokat tett és felemelő, hogy erre a tevékenységre ezután is biz-