Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

3. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1978. május 9-én Miskolcon megtartott, az 1977. évet záró küldöttközgyűlésről

132 Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. Beszámoló az MHT 1977. küldöttközgyűléséről tosan számíthatunk. A vízgazdálkodásban, a társadalmi és nemzetközi méretű együttmííködésben mindig is szép hagyományai voltak. Ezeket a hagyományokat kérjük, fejlesszék még tovább, az együttműködést tegyék még tervszerűbbé és tudatosabbá annak érdekében, hogy közös munkával biztosítsuk a lakosság jogos igényeinek kielégítését, valamint kedvező vízgazdálkodási feltételeket teremthessünk az ipar, a mezőgazdaság továbbfejlesztéséhez, gazdaságpolitikai céljaink megvalósításához, végső soron népünk felemelkedéséhez. Ebben kérem további támogatásukat, kívánom, érezzék jól magukat Borsodban, a közgyűlésnek pedig eredményes munkát kívánok. Mónos János, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatója, a Hazafias Népfront megyei elnöke: A megyei és a városi Hazafias Népfront, a BányászKohász Egyesület, a Magyarhoni Földtani Társulat Északmagyar Csoportja és a borsodi bányászok nevében köszöntöm tisztelettel a küldöttközgyűlés résztvevőit. Mi ebben a megyében egymásra vagyunk utalva, a munkánk közös, a céljaink is közösek. Segítünk akkor, amikor a város vízellátásában, vagy a mezőgazdaság vízellátásában kell közreműködni. Kutatási, egyesületi céljaink is össze vannak hangolva, megegyeznek az elnöki beszámolóban foglaltakkal. Arra törekszünk — bár a vizek nekünk másfajta gondot okoznak — hogy azokat a vizeket, amelyeket szükségszerűen ki kell emelni a bányákból, a köz rendelkezésére bocsássuk. A hasznos vizek megtartása, városainknak, bányáinknak az árvizektől való megóvása is közös gondot okoz mindanynyiunknak. A célkitűzések azonosak. Üröm számunkra, hogy itt találkozhatunk, és ígérjük, hogy az együttműködést a továbbiakban is szorgalmazni fogjuk. Dr. Vadász Gyula, az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóságának vezetője: Az Egészségügyi Minisztérium és az Eü. M. Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatósága nevében üdvözlöm a közgyűlést. Érdeklődésünk tárgya azonos: a víz. Az, hogy ez a víz gyógyvíz és termálvíz-e, az másodlagos kérdés. Ezért a problémáink nagyon nagymértékben közösek, amelyeket nem tudunk megoldani anélkül, hogy a felhasználásban, valamint a források védelmében ne támaszkodnánk az Országos Vízügyi Hivatal, valamint a Hidrológiai Társaság segítségére. Miután Magyarország rendkívül gazdag gyógyvizekben és ez nemcsak a magyar betegek számára, hanem egész Európk betegei számára jelentékeny, én a továbbiakban is arra kérem Önöket, hogy nyújtsanak segítséget éppúgy, mint ahogy eddig is megtették. I)r. Illés (íyörgy: Az országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Elnöksége táviratban köszöntötte a Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlését sok sikert, eredményes munkát kívánva. Szomorú kötelezettségnek kell eleget tennem, amikor bejelentem, hogy az elmúlt közgyűlésünk óta örökre eltávozott sorainkból Dr. Schulhof Ödön, Társaságunk volt ügyvezető elnöke, Dr. Bolberitz Károly, Vásárhelyi díjasunk és Csoport Dezső, a Borsodi Területi Szervezet szakosztályának elnöke. Hagyományainkhoz híven most rájuk emlékezünk. Dr. Cziráky József megtartja dr. Schulhof Ödönről szóló, Sellyey Gyula megtartja dr. Bolbcritz Károlyról szóló, dr. Fázold Ádám megtartja Csoport Dezsőről szóló megemlékezését. Dr. Kzalai György főtitkár az alábbiakban kiegészíti előzetesen kiadott főtitkári beszámolóját: Az elmúlt évben megünnepeltük Társaságunk fennállásának 60. évfordulóját. Ez alatt a 60 év alatt a Társaság egyetlen kis létszámú csoportból olyan országos szervezetté fejlődött, mely soraiban egyesíti a vízgazdálkodást közvetlenül irányító vízimérnökök mellett mindazokat a szakembere- t ket, akiknek munkaterülete a vízgazdálkodáshoz kapcsolódik, s hozzá akarnak járulni célkitűzéseink megvalósításához, vagy meríteni akarnak abból a hasznos szakmai tevékenységből mely munkánkat jellemzi. Amellett, hogy megemlékezünk erről az igen figyelemreméltó szervezeti fejlődésről, azt is el kell mondani, hogy az eltelt évtizedek során nagymértékben fejlődött és szélesedett tevékenységi területünk, munkánk formája ós stílusa, s nem utolsó sorban ez utóbbiak következményeképpen megnőtt Társaságunk részvétele, súlya, jelentősége a szakmai közéletben. Társaságunkat sohasem jellemezte az öncélúság. Fennállásának első perceitől figyelemmel kísérte az országos vízgazdálkodási problémákat, s mindig aktív előrevivő ereje volt a fejlődésnek. A munkát azonban igen hosszú ideig alapvetően a spontaneitás jellemezte, a társadalmi igények megfogalmazásának híján. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk jelenlegi szintjén és különösen az utóbbi években azonban egyre inkább kikristályosodnak ezek az igények, s a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa megfelelő megfogalmazását is adta, amikor megállapította, hogy a tudomány és kultúra társadalmi szerepének növekedésével, a technika fejlődésével nő az értelmiség aránya és jelentősége, fokozódik aktív részvétele a szocialista társadalom felépítésében. Ennek keretében a szakmai társadalmi egyesületek feladata a társadalmi erők mozgósításával és feladatra szervezésével folyamatosan részt venni a gazdasági tevékenység alakításában és megvalósításában, a tervezési és fejlesztési munkában, az oktatási, közművelődési és munkafeladatok előkészítésében, végrehajtásában. Ennek során elősegíteni a tudomány és a műszaki haladás új eredményeinek a megismerését és gyakorlati alkalmazását. Szervezeti és tevékenységi kereteket teremteni az elméleti és gyakorlati szakemberek együtt működéséhez. Széles szakmai-társadalmi fórumot biztosítani a különböző tervek, elképzelések megvitatására, különös figyelemmel az ágazati fejlesztési koncepciókra, valamint a nagyberuházások terveinek komplex rendszerszemléletű megtárgyalására. Társaságunk 1977. évi tevékenysége ebben a gondolatkörben egyenes folytatása volt az V. öt-