Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

3. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1978. május 9-én Miskolcon megtartott, az 1977. évet záró küldöttközgyűlésről

130 Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1978. május 9.-én Miskolcon megtartott, az 1977. évet záró küldöttközgyűléséről (.Készült a közgyűlési jegyzőkönyv alapján) Jelen volt: 283 küldött és 30 vendég. Dr. Illés (Jyörgy, a Társaság elnöke a következő szavakkal nvitotta meg az évzáró küldöttközgyűlést: A tudományos egyesületek és társaságok vezető testületének, a Közgyűlésnek összehívása mindig kiemelkedő jelentőségű állomás e szervezetek, így a vízgazdálkodás területén a Magyar Hidrológiai Társaság életében. Ezek az időszakos számvetések idejét jelentik és a jövő útjainak meghatározói. A mostani küldöttközgyűlésünknek különös jelentőséget ad, hogy részben — a tisztújító közgyűlés óta a Társaság Elnöksége első alkalommal ad tájékoztatást az eddig végzett munkákról, másrészt — az ötéves terv félidejéhez érkezett ós valamennyi népgazdasági ág és ágazat — így a vízgazdálkodás is — mérleget von a kitűzött feladatok időarányos teljesítéséről és végül — a tervidőszak két és fél éve még előttünk áll és a végső célkitűzések eredményes teljesítésében növekednek kötelezettségeink. Az MSZMP KB Titkárságának a MTESZ és tagegyesületei munkájának továbbfejlesztéséről hozott határozata, valamint a MTESZ legutóbbi Közgyűlése egyik alapvető követelményként támasztotta a társadalmi egyesületek felé szerepük növelését a népgazdasági feladatok megoldásában és az egyesületi munka gyakorlatiasságának fokozását. A Titkársági határozat szerint: "A tudomány és a gyakorlat szoros kölcsönhatásának kialakítása szükségessé teszi mind a tudományos, mind a gyakorlati szakemberek tudatának, magatartásának formálását, a speciális és komplex ismeretek folyamatos elsajátítását és az alkalmazási készség fejlesztését. A korszerű tudományos világkép terjesztésével, a természettudományos és műszaki kultúra eredményeinek megismertetésével és népszerűsítésével pedig hozzá kell járulniok a tudományos egyesületeknek a közművelődési feladatok megoldásához is." A gazdaságfejlesztési feladatok homlokterében most a termelési szerkezet fejlesztése és a hosszú távú külgazdasági politika alakítása áll. Egyik fő feladatunk ezért, hogy a tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet jobban összehangoljuk a termelési struktúra fejlesztési céljaival és a külgazdasági politika követelményeivel. A tudományos egyesületeknek — így a Társaságunknak is — kiemelt gondossággal, sajátos társadalmi eszközeivel segíteniök kell az ágazati vezetés erre irányuló munkáját. Struktúraváltozással, de anélkül is a gazdaságfejlesztésnek egyre inkább stratégiai jelentőségű háttere a víz. A termelési szerkezetátalakítás során követni kell a mennyiségi, minőségi, területi és időbeni változásokat, megteremteni az új, a korszerű termelési szerkezetű gazdaság vízgazdálkodási feltételeit. A vízkészletek szerepe és a vízgazdálkodási tevékenység jelentősége — különösen a fejlett országok gazdasági életében — állandóan növekszik, a szabad vízkészletek csökkennek, a velük való gazdálkodás egyre feszítettebbé válik. Bonyolultabbak lesznek a megoldandó feladatok, mind nehezebb a minőségükben romló vízkészletek és egyre igényesebb vízhasználatok tartós egyensúlyának biztosítása, a vízben gazdag országokban is, méginkább hazánkban, Európa vízben egyik legszegényebb országában, igen mostoha hidrológiai, hidrográfiai és topográfiai adottságok közepette, beleértve sokszor a bonyolult, nemzetközi határvízi kapcsolatainkat is. Nekünk azonban az elegendő mennyiségű és jó vízért és a vizek kártételei ellen mind munkahelyünkön, mind társadalmi aktívaként e mostoha viszonyok között kell küzdenünk, hogy hosszú távon is legyen megfelelő vize a lakosságnak, az iparnak és a mezőgazdaságnak, és megvédjük a népgazdasági vagyont, az emberi életet a nagyvizek pusztításai ellen, és magát a vizet, mint életközeget és életünk alapját, korunk új veszedelme, a környezetszennyezés ellen. A vízgazdálkodási ág 1976—1980 között a lefolyásszabályozó nagylétesítmények, továbbá a víztermelő és szolgáltató, valamint védelmi művek jelenlegi 100 milliárdos eszközállományát a mostani középtávú tervben kitűzött célok érdekében 50 milliárd Ft-tal kell hogy növelje. Emellett az ipar és a mezőgazdaság további 20 milliárd Ft vízügyi beruházást valósít meg. Ugyanezen idő alatt 75 milliárd Ft értékű víztermelő, szolgáltató és vízépítő munkát is el kell végeznie a vízügyi szervezetnek. E néhány számmal csak érzékeltetni akartam az előző ötéves tervhez viszonyítva másfélszeresére nőtt beruházási és termelési munka nagyságrendjét, amelyért közel százezer vízügyi dolgozó, nap mint nap munkálkodik és a tervidőszak első felében becsülettel helytáll, hogy fokozódjék a lakosság és a mezőgazdaság vízszolgáltatási biztonsága, és nyugodt munka folyhasson az árvédelmi művek mögött. Mindehhez bonyolult és sokrétű igazgatási, szervezési, gazdasági és jogi szabályozási munka tartozik, igen aktív nemzetközi tevékenységgel.