Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

6 Hidrológiai Közlöny 1980. 1. sz. Dr. D. Perez-Franco: A szivárgási tényező meghatározható az adott víztartó viszonyaira próbaszivattyúzási adatok feldolgozása révén. A (10) összefüggés előnye az, hogy a porózus víztartó rétegek gyakorlatilag számbajövő áramlási viszonyainak jó leírását adja. IRODALOM [1] Perez-Franco, Diosdado: Algunas consideraciones sobre el flujo del agua subterránea, Tecnología, Serie 10, Ingenieria Hidráulica, No. 25, Diciembre de 1974, Centro de Információn Cientifica y Técnica, Universidad de la Habana, Habana, Cuba. [2] Ward, J. G.: Turbulent flow in porous média, Journal of the Hydraulics Division, Proceedings A. S. C. E. Vol. 90, No. HY5, Proc. Paper 4019, Sept. 1964, pp. 1—12. [3] Perez-Franco, Diosdado : Bases de una nueva metodología para la determináción de las características de los aouíferos en régimen permanente no lineal, Tecnología Serie 10. Ingenieria Hidráulica, No. 35, Mayo de 1976, Centro de Információn Cientifica y Técnica, Universidad de la Habana, La Habana, Cuba. [4] Perez-Franco, Diosdado: Flujo del agua hacia un pozo en régimen permanente no lineal, Tecnología, Serie 10, Ingenieria Hidráulica, No. 19, Febrero de 1974, Centro de Információn Cientifica y Técnica, Universidad de La Habana, La Habana, Cuba. [5] Perez-Monteagudo, Fernando: Cálculo de los parámetros de un acuffero en régimen permanente no lineal. Tecnología, Serie 10, Ingenieria Hidráulica, No. 36, Mayo de 1976, Centro de Információn Cientifica y Técnica, Universidad de la Habana, Habana, Cuba. [6] Perez-Franco, Diosdado: Non-Darcy flow of groundwater towards Áells and trenches, particulary within the turbulent rangé of seepage, Technical University of Budapest, Faculty of Civil Engineering, October 1973. [7] Perez-Monteagudo, Fernando: El exponente del flujo de aguas subterráneas hacia un pozo en régimen permanente no lineal, Technología, Serie 10, Ingenieria Hidráulica, No. 32, Agosto de 1975, Centro de Információn Cientifica y Técnica, Universidad de La Habana, Habana, Cuba. Allgemeine Grundgleichung des Sickerl)eiwert> Dr. D. Perez-Franco Universitátsprofessor, Havanna Ausgehend aus den für die Beschreibung des Strömungszustands des porosén Mediums vorgeschlagenen versehiedenen Beziehungen, konnte die algemeine Gleichung des hydraulischen Leitungsvermögens Kabgeleitet werden. Der Zusammenhang (10) bezieht sich auf einen beliebigen Strömunszustand und enthalt je Parameter die Werte U, g, . . ., n I, k und C. Besprochen werden jene praktische Schritte, aufgrund deren die Probe-Pumpdaten leicht aufgearbeitet werden können und die Funktion K- für den gegebenen Wasserbehalter herstellbar ist. ( Folytatás a 2. oldalról) Horváth-Gaudi István (Budapest, SZTAKI): Idősoranalízis programcsomag. A megtartott előadásokon elhangzottakat összegezve megállapítható, hogy az árvízi előrejelzések kérdésköre a konferencián három témakör köré csoportosult: 1. A hidrológiai adatok beszerzése, azok értékelése, különös tekintettel a közöttük fennálló oksági kapcsolatokra. 2. Az előrejelzésekhez használt összefüggések megállapításának módszerei. 3. A számítási összefüggések géprevitele ós gépi megoldásai. A vitában felszínre került az a tény is, hogy az említett témakörök közötti összhang egyelőre még nincs biztosítva. Elsősorban a szegedi, de általában a vidéki előadók — a gyakorló hidrológusok — mutattak rá, hogy ugyan a számítástechnika módszerei ós lehetőségei a legutóbbi időkben örvendetesen előrehaladtak, emellett azonban a hidrológiai adatok összegyűjtése, válogatása és az előrejelzés szempontjai szerinti oksági értékelése változatlanul hiányos. A módszertani vizsgálódásokhoz képest sokkal kevesebben törekszenek arra, hogy a megalkotandó előrejelzési összefüggéseknek állandó és helyes adatellátottsága legyen. A Tisza esetében az oksági összefüggéseknek még nagyobb a jelentősége, hiszen a tiszai árhullámoknak a több ágból törtónt keletkezés ós a több ágra szakadás egyaránt jellemzője lehet. Az előrejelzésekhez használt összefüggések kizárólag a Gauss-féle kiegyenlítő számításon alapultak, legfeljebb közelítések ajánlásával, vagy más-más elnevezéssel. Ajánlottak az árhullámot leíró számításmódokat is, de ezek alkalmazása a vízhozam-vízállás összefüggéseiben a Tiszához hasonlóan ellentmondásos folyóknál feltehetően kétséges eredményt ígér. A számítógépes eljárásokat jellemezte a viszonylag magas fokú és részletekbe is menő kidolgozottság, hátrányuknak mondható azonban az a körülmény, hogy gyakran nem sikerült az alkalmazásba vett paramétereiknek hidrológiai értelmezést találni. Egyes hozzászólásokból az is kicsendült, hogy egyesek úgy érzik, hogy a számítógépes elméleti ós gyakorlati munka idejének és energiájának jórészét csak a gépi foglalkoztatás számára gyümölcsöző feladatok kidolgozására és megoldására fordítja, s e feladatoknak hidrológiai vonatkozásait senki sem tisztázta. E tárgykörrel kapcsolatosan éles kritikák hangzottak el a korreláció- más néven: regressziószámítás alkalmazásával kapcsolatosan, megjegyezve, hogy az ezekből a számításokból kapható egyes jellegadatok hidrológiai értelmezése vagy inegadatlan, vagy lehetetlen. Bizonyos, regressziószámításból származó szórásértékek a valóságosnál kedvezőbb kép kialakítását eredményezhetik. A konferencia érdeme, hogy az előrejelzéssel kapcsolatos problémákat a maguk élességében hozta felszínre, s ha megoldásukra nem is tudott azonnal javaslatokat kidolgozni: a valós helyzet feltárásával minden bizony nyal olyan gondolatokat ébreszthet, amelyek a későbbiekben a megoldás felé viszik majd ezeket a kérdéseket. Kétségtelen, hogy a kérdés hidrológiai, módszertani ós számítástechnikai megközelítésének az eddigieknél szorosabban kell együtthaladniuk ós egymással hatékonyabban kell együttműködniük. A módszertani és gépitechnológiai vizsgálódások mellett a hidrológiai alapok erősítése nagy haszonnal járna. Ezek mellett sem remélhető, hogy az árvízi előrejelzések pontossága minden határon túl fokozható. Már eddig is sok bajt okoztak azok a magabiztos nyilatkozatok, amelyek árvízi előrejelzéseinket a valóságosnál ós a reálisan elérhetőnél nagyobb pontosságúaknak igyekeztek feltüntetni. Sokkal helyesebb a valós hibakorlátokat tudatosítani — még akkor is, ha ezek túl széleseknek látszanak — mint megalapozatlan látszatokat kelteni a szakmai és a szakmán kívüli közvéleményben előrejelzéseink pontosságáról. Dr. Vágás István