Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
12. szám - G. Tóth László: Dializáló zsákok használata a planktonikus algák és baktériumok produkciójának meghatározásában
G. Tóth L.: Dializáló zsákok Hidrológiai Közlöny 1980. 12. sz. 513 Metodika Vizsgálatainkat 1978. július 26 és augusztus 25 között, háromnaponta, összesen tíz alkalommal végeztük a Balatonon. A vizsgálatok színhelye a tihanyi Biológiai Intézet előtti nyílt víz volt, a parttól mintegy ezer méterre, 320 cm mély vízbe kihelyezett bója környéke. E pont a 1 4C-es elsődleges termelés mérésekor is használt [35] ,,A" vizsgálati tószelvényre esett, s megegyezett korábbi short term planktonvizsgálataink mintaterületével is [36]. A vizsgálatokat mindig délelőtt 10 0 0 órakor, a vízhőmérséklet és a Secchi átlátszóság mérésével kezdtük. Az expozíciók „Dialysierschlauch, Kalle Aktiengesellschaft, 6202 Wiesbaden-Biebrich" gyártmányú, 7 cm széles, előzőleg 250 ml űrtartalmúra alakított és kvarclámpával sterilizált dializáló zsákokban folytak 10"° és 16 0 0 óra között, 100150 cm mélységben. A zsákokat a kísérletek beállítása előtt, a helyszínen négy mélységből Friedinger vízmintavevő szondával merített, s No. 25-ös planktonhálón rákplanktonmentesre szűrt balatonvíz keverékével töltöttük fel. Vizsgáltuk a legnagyobb testű algák e hálófajtán történő kiszűrődésének mértékét is, hogy később e fajok produkcióját megfelel ően korrigál hassuk. Három alkalommal a következő elrendezésben is elvégeztük a kísérleteket: dializáló zsákokban zooplanktonmentesen és zooplanktonnal, 100,00 ml-es pyrex üvegekben zooplanktonmentesen és zooplanktonnal, valamint „in situ", azaz 16 0 0 órakor is ugyancsak vett nyíltvízi minta alapján (1. ábra). A bakterioplankton és a 10 //m-nél kisebb algák (mikroalgák) .expozíció alatti népesség- és állománygyarapodását membránszűrős módszerrel [4,36], a 10 //m-nél nagyobb algák gyarapodását a membránszűrős módszer mellett Útermöhl mik, roszkóppal becsültük [37]. A sejtek és egyedek számolását az itt érvényes konfidenciaviszonyok szem előtt tartásával végeztük [38, 39], a baktériumok esetében 95%-os, az algák esetében 90%-os megbízhatósággal. A generációs idők kiszámítását, valamint a baktériumok térfogatméréseit Rodina módszereivel végeztük [40]. A baktériumok térfogatbecslésénél a preparátumkészítésnél fellépő kismértékű zsugorodást is figyelembe vettük, amelyet táptalajon fenntartott balatoni Coccusokon és pálcikákon vizsgáltunk, a preparátumkészítés különböző fázisaiban (a kapott térfogatkorrekciós szorzófaktor = 1,33). Az algák esetében korábban megállapított térfogatadatokat használtuk [41]. A biomasszaértékek az illető faj, vagy morfológiai csoport térfogatának és aktuális egyed, vagy sejtszámának szorzataként, a fajsúlyt 1,00-nek véve adódtak. A produkciót esetenként mg biomassza/liter-6 órában adtuk meg. Ahol a primer produkciót gC/m 2-nap-ban fejeztük ki, ott a széntartalmat a biomassza 7,5%-anak vettük [42], s a termelést nappalok hossza mínusz két óra időtartamra extrapoláltuk. A balatonvíz összes szervesszén tartalmát a KOIcr-ből Ostapenja számítási elve alapján kalkuláltuk [43], 1. ábra. Vizsgálat/link során alkalmazott dializáló zsákok és pyrex üvegek. Egy egy zsákban és üvegben No. 26-ös planktonhálóval szűrt balatonvíz, a másikakban eredeti balatonvíz van Abb. 1. IVahrend* den Untersuchungen angewandten Dialysier-Sácke und Pyrex- Flasehen. .Je ein Sack bzu). eine Flasche enthalt mit Planktonnetz No. 25 filtriertes Brdatonwasser, die übrigen enthalten ursprüngliches Balatonwasser A dializáló zsákokban és az üvegpalackokban végzett produkció vizsgálatok módszertani eredményei A párhuzamosan beállított dializáló zsákos es üvegpalackos expozíciók során a dializáló zsákokban tapasztaltuk a mikroflóra intenzívebb szaporodását, ahol a szemipermeábilis zsákfal a tápanyagutánpótlást, a nyílt víz fizikai és kémiai viszonyait feltehetően jobban biztosította, azaz a bezártsági hatást részben kiküszöbölte (2-3. ábra). Az eredmények módot adtak a palackos módszerek alkalmazásakor fellépő üveg-ós bezártság i hatások mértékének megállapítására is. E hatások elsősorban egy nagyon abundáns, lebegő Coccus-Coccoid baktériumpopuláció esetében jelentkeztek, amelyeknek palackban mért 1. táblázat A bakterioplankton és a fitoplankton produkcióját és állomány sűrűségét befolyásoló hatások mértéke az összehasonlító vizsgálatok eredményei szerint 100,00 %-nak a legoptimálisabb körülmények között (dializáló zsákban, zooplanktonmentesen) tapasztalt produkciókat tekintettük Tabelle 1. Ausmass der Produktion und Bestanddichte des Bakterien-Planktons und des Phytoplanktons beeinraehtigenden Einflüsse nach den Resultaten der vergleiclie nde n XJ ntersuchungen Als 100,00% betrachteten wir die unter optimalen Verhaltnissen (in Dialysiersack zooplanktonfrei) erzielten Produktionen Zooplankton predáció Mortalitás Összes elimináció Üveghatás Bezártsági hatás 8,10% 65,211 % 7:1,3:5 % 6,91% Egyedi baktériumok Kolóniás baktériumok 2,01 % 79,4:1 % 81,44 % 57,97 % Összes baktérium 10,11% 67,59 % 77,70 % 45,52 % Mikroalgák 50,97 % 29,64 % 80,61 % 27,19 % Nagy algák 6,17% 27,00 % :13,17 % 42,43% Összes alga 11,10% 27,44 % 38,54 % 40,07 %
