Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
12. szám - G. Tóth László: Dializáló zsákok használata a planktonikus algák és baktériumok produkciójának meghatározásában
514 Hidrológiai Közlöny 1980. 12. sz. G. Tóth L.: Dializáló zsákok 1,0 Vo 0,8 & 0,6 4 g 0,4 0,2 0,0 • Produkció dializáló zsákban o Produkció üvegpalackban m Produkcio din s/tu uí-o o I 2. ábra. A bakteriális produkció értékei különféle módszerekkel végzett párhuzamvizsgálatok alapján Abb. 2. Werte der bakteriellen Produktionen auf grund der mit verschiedenen Methoden durch geführten Parálleluntersuchungen • Produkció dializáló zsákban o Produkció üvegpalackban • Produkció „in situ" 3,0 e £ A /\ E I Ca A Alga Ni 3. ábra. A fitoplankton produkció értékei különféle módszerekkel. végzett pár huzamvizsgálatok alapján Abb. 3. Werte der Phytoplankton-Produktionen auf grund der mit verschiedenen Methoden durch geführten Paraleluntersuchungen produkciója 57,97%-al volt kevesebb a dializáló zsákokban kapott értéknél. Az egyedi baktériumok esetében e hatások csupán 6,91%-al csökkentették a palackban a produkciót. A teljes bakterioplanktonnál 45,52% volt e hatások mértéke (1. tálázat). Tapasztalataink szerint palackos módszer alkalmazása esetén a fitoplankton produkciós értékek esetében is tetemes alábecsléssel kell számolni. A „befülledt" miliő következtében a palackban az algák produkciója átlagosan 40,07%-al volt kevesebb a dializáló zsákokban kapott értékeknél. Elsősorban a 10 //m-nél nagyobb algák produkciója különbözött, a mikroalgáknál az üveg és bezártsági hatás kisebb mértékű volt {1. táblázat). Tájékoztatásként jegyezzük meg; hogy a zooplanktonmentes és zooplanktontartalmú vízminták expozíciója alapján még a zooplankton táplálkozási aktivitása intenzívebbnek tűnt a dializáló zsákokban. Az eredmények szerint tehát a félexperimentális hidrobiológiái vizsgálatok (produkció vizsgálatok, etetési kísérletek, víztípus-jellemzők szimulálása) szempontjából a dializáló zsákok megfelelőbbek, mint a zárt üvegpalackok. Fentiek alapján a dializáló zsákokkal olyan kísérletsorozatok is végezhetők, amelyek például a pusztán eutrofizálódás regisztrálást célzó produkciós rutinvizsgálatokon túl mélyebb betekintést nyújthatnak a tavak planktonjának anyagforgalmi rendszerébe. A balatoni fito-, zoo- és bakterioplankton anyaí'orgalmi rendszere a megvilágított napszakban Tihanynál Eredményeink szerint az algák és baktériumok' szervesanyag termelése a zooplanktonmentes dializáló zsákokban volt a legzavartalanabb, s látszólag a szabad vízoszlopban volt a legtöbb tényező által akadályozott (2,-3. ábra). A mikroflóra szaporodási rátája azonban a szabad vízben is akkora lehetett, mint a dializáló zsákokban, de az elimináció olyan tetemes volt, hogy az expozíciók végén vett nyíltvízi mintában tapasztalt biomaszszák nem tükrözhették a generációs idők és produkciók alapján várható értékeket. Sokak szerint az algák szervesanyaga nagyon kis arányban, mintegy 8-10%-ban hasznosul a klasszikus tápláléklánc következő szintjén [35, 44. 45], s ezért például a BEM (Balaton Eutrofizálódásának Modellje) modellezési munkák során a zooplankton predációt figyelembe sem veszik [46]. Kísérleteinkben a zooplanktontartalmú és a zooplanktonmentes dializáló zsákos expozíciókkal az algák és a baktériumok predációs veszteségét, az „in situ" körülmények között tapasztalt szaporulatok és a zooplanktonmentes dializáló zsákokban tapasztaltak alapján pedig a teljes eliminációt becsültük. A teljes eliminációból levonva a predációs veszteséget, a mikroflóra egyéb tényezők okozta mortalitását kaptuk meg. Ennek alapján 1978 nyarán, a tihanyi víztérben, 10" n és 16 0 0 óra között a fitoplankton anyagmérlege: produkció =0,187 mgC/liter -6 óra (100,00%); predációs veszteség = 0,024 mgC/liter-6 óra (11,10%); mortalitás = 0,051 mgC/liter-6 óra (27,40%); aktuális alga biomasszában megjelenő Fitoplankton produkció [mg biomassza/it ^ Nj Q •=> CD 1 I I
