Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
12. szám - Dr. Pálfai Imre: Numerikus módszer a Maros árvizeinek előrejelzésére
502 Hidrológiai Közlöny 1980. 12. sz. Dr. Pálfai I.: Numerikus módszer 1. ábra. Vázlat a Maros vízrendszeréről Abb. 1. Scheniatisch.es Flussystem der Maros MAGYARORSZÁG SZEBED makói mederteltség esetén csökkenti a becslés hibáját. Az előrejelzés megbízhatóságának jellemzésére egy empirikus módszert dolgoztunk ki, s erre külön számítógépi programot készítettünk, szintén az EMG típusú gépre alkalmazva. A program minden egyes árhullámot egyenként kihagyva, a fennmaradó 98 árhullám adataiból állítja elő a regressziós egyenletet, s ezzel számítja a kihagyott árhullám makói tetőzését, tehát „igazi" előrejelzést végez. Az ígv kapott értéket összeveti a tényleges tetőzési értékkel, ezek különbségét képzi, majd megállapítja a különbségekből álló statisztikai sokaság várható értékét és szórását. A különbségek várható értéke zérus, a szórás (a) pedig — a legkedvezőbb változó-összetétel esetén — ±16 cm. Normális eloszlást feltételezve ez azt jelenti, hogy az előrejelzett és a ténylegesen bekövetkezett tetőzés különbsége az esetek 68%-ában ezen az intervallumon belül van. Ez a megbízhatóság az árvízvédekezés számára elfogadható. Számításainknál egyébként a legnagyobb eltérés +35 em, illetve —35 cm volt. A makói tetőzés időpontjának előrejelzése A makói tetőzés időpontját az árhullám levonulási idejének előrejelzésével határozhatjuk meg. A gyulafehérvári és a makói tetőzés bekövetkezése közötti időtartam és a számításba vett független változók között, az előzőkben ismertetett módon igyekeztünk megfelelő kapcsolatot keresni. A független változóknak a levonulási idő adatsorával alkotott parciális korrelációs együtthatója csak a gy Q és az s 0 esetén mutatott határozott kapcsolatot, ezért a többi változót a továbbiakban nem alkalmaztuk. A kapcsolat szorosságán a hatványkitevős változatok sem javítottak. A levonulási idő (t) előrejelzésére szolgáló regressziós egyenlet így a következő: t= -27,9 + 0,1676^0+0,1252s 0. A többszörös korrelációs együttható értéke 0,709, tehát jóval kisebb, mint a tetőzés magasságának előrejelzésére szolgáló összefüggésnél. Az árhullám levonulási ideje a makói tetőzési magasság előrejelzésének időelőnyét jelenti. Ez kisebb áradások esetén átlagosan három nap, nagyobb árvizeknél négy-hét nap. Ez az időelőny az árvízvédekezésre való felkészüléshez elegendő. A levonulási idő előrejelzésének megbízhatóságát jellemző szórás értéke — a „kihagyásos" programmal számolva — ±19 óra, ami a gyakorlat számára kielégítő. Az előrejelzési módszer alkalmazása A tárgyalt módszert már a kidolgozás közben, az 1978. évi árhullámok előrejelzéséhez felhasználtuk, de az itt ismertetett formájában először az 1979. februári, majd az áprilisi — egyébként közepes — marosi árvíznél alkalmaztuk. A ténylegesen bekövetkezett makói tetőzés az előrejelzett értéktől a februári árhullám esetében +7 cm-rel, az áprilisi árhullámnál+ 24 cm-rel tért el. A levonulásiidőnél mutatkozó eltérés — 1 óra, illetve — 7 óra. Az ismertetett előrejelzési módszer rendkívül egyszerű, gépiesen mégsem alkalmazható. Nagyon fontos a felhasznált aktuális adatok, különösen a román vízállások helyességéről mindenkor meggyőződni, a vízmércék 0-pontja, vagy más fontos körülmény esetleges megváltozását figyelembe venni. Ugyancsak körültekintően kell meghatározni — sokszor csak a napi egyszeri vízállás-leolvasás adataira támaszkodva — a változóknak a regreszsziós egyenletbe behelyettesítendő értékeit. Az előrejelzés megbízhatóságát növelhetjük, ha a regressziós egyenletek együtthatóit — az újabb árhullámok adatainak bevonásával — időnként felújítjuk. Végül megemlítem, hogy a bemutatott eljárást ki akarjuk egészíteni a Gyulafehérvár alatti tetőzések adatainak felhasználásával, számítva arra, hogy az előrejelzés megbízhatósága valamelyest még növelhető lesz.
