Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
11. szám - Dr. Dombi András–Dr. Galbács Zoltán–Dr. Király Dezső: Oldott gázokat tartalmazó vízminták tárolási és tartósítási vizsgálata
Hidrológiai Közlöny 1980. 11. sz. 519 Oldott gázokat tartalmazó vízminták tárolási és tartósítási vizsgálata* Dr. DOMBI ANDRÁ S»*—Dr. GALBÍC8 ZOLTÁ N**—Dr. KIKÁLY DEZSŐ" A metánveszélyes vizek metántartalom meghatározásának pontossági igénye ±5 rel % [1], A meghatározás hibája elsősorban nem az analízisnél alkalmazott gázkromatográfiás módszertől függ. Számottevően nagyobb hiba származhat a mintavételből, valamint a vízminták tárolása során bekövetkező gázösszetétel változásokból. (Ezek mértékét a vonatkozó rendelet [1] nem tartalmazza). Vizsgálataink az utóbbi hibaforrások felderítésére, ezen belül két problémakörre irányultak. Kísérletekkel nyomonkövettük hogyan változik az oldott gázok mennyisége — tartósítószerek jelenlétében, valamint — különböző mintazárási és tárolási feltételek alkalmazásával. I. A minták gáztartalmának változása tartósítószerek jelenlétében A természetben sok olyan baktériumtörzs él, amelyek életműködésükhöz aerob körülmények között metánt használnak fel [2-5]. Ezek metánfogyasztó hatásának kiküszöbölésére elterjedten alkalmaznak mintavételeknél, literes mintánként fél tabletta neomagnol tartósítószert [6]. Elővizsgálataink során 11 olyan közismerten baktériumölő hatású adalékanyagot adtunk vízmintáinkhoz, amelyek könnyen beszerezhetők és az emberi szervezetre nem különösebben veszélyesek és alkalmazásuk a vízművek területén nem kifogásolható. Ezen vizsgálatok eredményei alapján kiválasztottuk azt az öt adalékanyagot, amelyek tartósítószerként számításba jöhetnek, és a gázkromatográfiás meghatározást nem zavarják. Ezek az anyagok a neomagnol, a phlogosol, a glykosept, a rezorcin és a mikofén voltak, melyeket 0,1 g /1 ill. lem 3/1 mennyiségben alkalmaztunk. (A vízellátó rendszerek esetleges méregszennyeződésének megelőzése és a vízminták szervetlen ionkomponenseinek meghatározhatósága érdekében nem alkalmaztunk erős ill. szervetlen mérgeket [7]). A különböző adalékanyagokkal 4-4 mintát vettünk, amelyeket 1, 3, 9 és 16 napos, szobahőmérsékleten történő tárolás után analizáltunk meg. A minta zárására gumi cumit alkalmaztunk. Az 1. ábrán bemutatjuk az öt különböző adalékanyaggal kezelt minta esetében az oldott metántartalom változását a tárolási idő függvényében. Összehasonlítási alapként adalékanyag nélküli mintasorozatok analitikai eredményeit szerepeltetjük, amelyek közül az egyiket szobahőmérsékleten, a másikat hűtőszekrényben -f 2°C-on tároltuk. * A MHT Vízminőségi Ankét előadása, Szeged, 1978. máj. 10. ** József Attila Tudományegyetem, Szeged. Hűtve tóro/t SzobahümérséMetsn j tárolt Phlogosol Málék nélkül Glykosept NeomagnolRezorcin • 6 ( 8 10 Tárolási idő [dj 1. ábra. Az oldott metántartalom százalékos változása Abb. 1. Prozentuelle Ánderung des gelösten Metangehalts -£•100 Co 100 2. ábra. Az oldott oxigén és nitrogén százalékos változása egyszeres gumicumi zárásnál Abb. 2. Prozentuelle Andcrung von gelösten Sauerstoff und Sticksto/f bei einfachem Qummi-Schnidler Verschluss 1-100 m OLDOTT NITROBÉmmOM VÁLTOZÁSA 2 4- 6 ^ 8 ^ 10 11 Tárolási idS [d] 300 +25 C-on tarolva OLDOTT OXIGÉNTARTALOM VALTOZASA 6 , 8 „ 10 12 tt 16 Tárolási ido [d]
